Elveszik az európaiak pénzét és Ukrajnának adják

Az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete egy minden elemében ukránbarát költségvetés, melyben az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik. A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kapna több pénzt, a tagállamok kevesebbet. A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy – derül ki az uniós büdzsé részleteit tartalmazó, a hirado.hu birtokába került háttéranyagból.

Az adatok szerint a a 2028-2034-es hétéves időszakra érvényes költségvetés főösszege mintegy kétezermilliárd euró, amely nominálisan minden eddiginél magasabb, az uniós össztermék 1,26 százaléka, ám ezt a növekményt szinte teljes egészében felemészti a Next Generation EU (uniós helyreállítási alap, NGEU) visszafizetése, ami az össztermék 0,11 százalékát teszi ki. Az összegek pedig folyóáron értendők, vagyis reálértéken a költségvetés valójában kisebb, mint az előző volt.

Szinte mindent Ukrajna kapna

A lapunk birtokába jutott háttéranyag alapján az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd eurót különít el, ami az előző többéves pénzügyi keret ötszöröse. A jelenlegi elosztási arányokat figyelembe véve ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülne. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási ága megtízszereződik. A katonai vonatkozású műveletek támogatását az Európai Békekeret fedezi, aminek kerete 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra nő, a jelen állást szerint ennek is túlnyomó részét Ukrajna kapná. A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz.

Emellett kizárólag Ukrajna számára külön 100 milliárd euró állna rendelkezésre a többéves pénzügyi kereten (MFF) felül az unió további eladósításával.

Ez jelen állás szerint támogatás lenne, ezen túlmenően még több százmilliárd eurónyi hitelkeret hozható létre Ukrajnának.

Drasztikusan csökkenne az agrártámogatások szintje

A költségvetési tervben az egységes tervbe integrált agrártámogatások szintje drasztikusan, 386 milliárd euróról 300 milliárdra csökkenne. Ez alapján veszélybe kerülhet az EU élelmiszer-biztonsága, emellett a vidéki életforma is, feláldozva az egyre több kihívással (klímaváltozás, alapanyagárak) küzdő gazdákat. A háttéranyag szerint ezzel az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.

Tovább folytatódna az EU eladósítása

Az Európai Bizottság új célzott válságkezelési mechanizmust javasol, amely csaknem 400 milliárd euró összegű hitelt nyújt a tagállamoknak, amelyet az Európai Uniót sújtó súlyos válságok esetén kellene aktiválni. Ez eddig nem hitelalapú konstrukció volt.

A migrációs paktum finanszírozására bőven jutna pénz a büdzsében

Ezenkívül 34 milliárd eurót különítenek el belügyi célokra, ami megháromszorozza az előző többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozást. Ennek jelentős része a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását szolgálja.

A brüsszeli bürokráciát is jelentősen növelnék

Miközben a gazdáktól és a felzárkóztatandó régiókban élőktől, minden negyedik európaitól megvonná a támogatások jelentős részét a tervezet, addig több mint 2500 új alkalmazottal bővítenék a brüsszeli bürokráciát.

Tagállami adóztatási jogköröket vonnának el, az uniós nagyvállalatok versenyképességét pedig csökkentenék

Az anyag szerint a közös uniós adósság, az NGEU-hitelek megnövekedett törlesztése miatt is az EU a nettó befizető tagállamok nyomására a bevételi oldal növelését tervezi, melyhez öt új saját forrásra tesznek javaslatot, ezektől mintegy évi 60 milliárd euró bevételt remélnek. A javaslatok elvonják a tagállamok adóztatási jogkörét (dohánytermék adó), növelik az érintett termékek árát (ETS1, CBAM), valamint csökkentik az uniós nagyvállalatok versenyképességét (Európai Vállalati Erőforrás). A vámbeszedési költség megtérítésének 25 százalékról 10 százalékra csökkentése a tagállami költségvetésektől vonna el forrásokat.

A napvilágra került tervezett hétéves uniós költségvetés számaiból mindenki számára világossá válik, hogy annak Ukrajna a szinte egyedüli nyertese, a háborús ország előcsatlakozási és újjáépítési támogatásra 100 milliárd eurót kapna, ezenfelül pedig az uniós hosszú távú költségvetés vagy többéves pénzügyi kereten (MFF) belül is kaphat előre nem allokált forrásokat humanitárius segítségnyújtás keretében és határ menti együttműködésekre elsősorban a Globális Európa Eszközből, továbbá az MFF-en kívül a 150 milliárd eurós SAFE védelmi ipari hiteleszközből, illetve az Európai Békekeretből egyaránt részesülhet – derült ki a hirado.hu birtokába került tervezetből.

Brüsszelt meg kell állítani! – figyelmeztetett a közösségi oldalra feltöltött videójában a miniszterelnök.

„Megtárgyaltuk a brüsszeli javaslatot, ez egy 7 évre vonatkozó költségvetési javaslat. Ez úgy összegezhető, hogy ez egy ukránbarát költségvetési javaslat, a célja pedig világos, mint a nap,

Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét”

– mondja a kormányfő a videóban. Hozzátette: „Ez a brüsszeli javaslat még tárgyalási alapnak is gyenge, azt javasoljuk, vonják vissza, és készítsenek egy olyat, ami nem Zelenszkij és Ukrajna érdekeit, hanem az európai emberek és az európai gazdák érdekeit szolgálja. Brüsszelt meg kell állítani!” – zárta gondolatait Orbán Viktor.

Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfó elején elmondta, hogy a kormány tájékoztatást kapott az illetékes miniszterektől az Európai Bizottság költségvetési tervezetéről. Hozzátette, hogy nagy változásokra nem számít a kormány a hétéves uniós tervezettel kapcsolatban, amelyet ukránbarát költségvetésként értékelt, és ami álláspontja szerint Magyarország számára elfogadhatatlan. Mint mondta, a kormány hosszú tárgyalásokra számít a költségvetést illetően.

Gulyás Gergely kiemelte: a költségvetés-tervezetben címzetten 88 milliárd euró jut Ukrajnának és még 190 milliárd uniós csatlakozásra, és mivel a következő hét évben az Európai Bizottság csak Ukrajna csatlakozásával számol, a tervezetben 190 plusz 88 milliárd euró áll Ukrajna rendelkezésére. Ez körülbelül a költségvetés egynegyede. A miniszter hozzátette: a pénzt a kohéziós és a Közép- és Dél-Európa számára is legfontosabb agrártámogatásoktól veszik el, ezért a kormány egyetért a magyar és az európai gazdák fellépésével. Az is elhangzott, hogy Brüsszel 2500 fővel növelné a létszámát, és a fizetéseket is megemelik.

Gulyás Gergely egyúttal minden magyar politikai erőt arra szólított fel, hogy ítélje el az Európai Bizottság költségvetés-tervezetét, mert, mint fogalmazott, aki ebben a formában ezt a költségvetést támogatja, annak Ukrajna fontosabb, mint Magyarország. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, a tervezet jelen formájában elfogadhatatlan, ezért Magyarország ezt alapos változtatások nélkül nem tudja támogatni. Megjegyezte továbbá, hogy a költségvetési tervezetet csak egyhangúlag lehet elfogadni.

Szeptember elsejével indulhat a kedvezményes lakáshitelprogram

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányülésen szóba került az Otthon Start program is, amelynek fogadtatása elmondása szerint pozitív volt. A kabinet emellett tárgyalt a bankszövetséggel is a részletekről.

Egyúttal bejelentette, hogy a 3 százalékos kedvezményes hitel szeptember 1-től válik felvehetővé, míg a végleges szabályozás augusztus 1-jére készül el.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány úgy gondolja, hogy mindenkinek jár az első otthon, így véleménye szerint a program valódi segítséget nyújthat az érintetteknek, mert a hitel 3 százalékos kamattal érhető el. A konstrukcióhoz 10 százalékos önerő szükséges, és ha a támogatott fél tulajdonrésze nem haladta meg az 50 százalékot más ingatlan esetében, akkor az illető nem esik ki a programból. Az is elhangzott, hogy a kormány időkorlát nélkül hirdeti meg az Otthon Start programot, megjegyezte, hogy lakások esetében 100 millió, míg családi házaknál 150 millió forintos értékhatárig lehetséges a vásárlás.

A miniszter szerint nem érett uniós tagságra az az ország, ahol a kényszersorozottakat halálra verik

A kormány meghallgatott egy tájékoztatást az ukrajnai helyzetről is. Mint mondta, a kormány véleménye az, hogy a kényszersorozás, emberek erőszakkal a frontra kényszerítése elfogadhatatlan, így egy olyan ország, ahol kényszersorozás keretében valakit halálra vernek, biztos, hogy nem érett arra, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány elfogadhatatlannak tartja a kényszersorozást, megjegyezve, hogy még senki sem sorakozott fel Magyarország álláspontjához a kérdésben. „Azért is vagyunk megdöbbenve, mert az a magyar ember, aki az életét vesztette, nemcsak ukrán állampolgár volt, hanem magyar állampolgár is, tehát európai uniós állampolgárról beszélünk”  – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy Magyarország ezért is javasolta, hogy akik Sebestyén József meggyilkolásában közreműködtek, vagy ezért felelősséget viselnek, kerüljenek uniós szankciós listára. Gulyás Gergely elmondta, nem egyedi problémáról van szó, ez szerinte látható az Európa Tanács emberi jogi biztosának korábbi, az ukrán kényszersorozási gyakorlatot elítélő jelentéséből is. „Azt várjuk, hogy az EU foglaljon hivatalosan állást, ezt írásban is kezdeményeztük. Ha ezt nem teszi meg az EU, akkor Magyarország saját hatáskörben fogja megtenni” – fogalmazott a tárcavezető.