Az oroszok vegyi fegyvert is bevetnek Ukrajnában?

Oroszország egyre több vegyi fegyvert vet be az ukrajnai hadszíntéren a holland titkosszolgálat (AIVD) és a német hírszerzés (BND) pénteken közzétett közös közleménye szerint.

„Az orosz erők bevett gyakorlatává vált a könnygáz és a klórpikrin használata” – olvasható a bejelentésben. A nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC) tilalma alá eső, a könnygázhoz hasonlító klórpikrinnel kapcsolatban – amelyet már az első világháborúban is bevetettek a szemben álló felek – a titkosszolgálatok kiemelték, hogy magas koncentrátumban, zárt térben halált okozhat. A gázt a közlemény szerint drónokról dobják le a harctérre azért, hogy kikergessék a katonákat a lövészárkokból, majd ezt követően lelőjék őket.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter egy interjúban szigorúbb szankciókat szorgalmazott Moszkva ellen, valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél egyre gyakrabban vet be vegyi fegyvereket, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra is veszélyt jelenthet.

„Ez egy évek óta látott tendencia: egyre inkább megszokottá válik, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be” – hívta fel a figyelmet és hozzátette, hogy legalább három ukrán halálát lehet vegyi fegyverekkel összefüggésbe hozni és több mint 2500, a harctéren megsebesült katona számolt be az orvosoknak vegyi fegyverek okozta tünetekről. Úgy vélekedett, a szankciók keretében meg kell szüntetni Moszkva tagságát a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsában is. Peter Reesink, az MIVD vezetője a maga részéről „több ezer” ilyen jellegű esetről tett említést, és hozzátette, hogy az ukrán fél 9000-re teszi ezeknek a számát.

Az Egyesült Államok először tavaly májusban vetette Moszkva szemére, hogy a harcok során klórpikrint is bevet, Ukrajna pedig azt közölte, hogy több ezer ilyen olyan esetről tud, amikor az orosz hadsereg vegyi fegyvert használt. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a közleményre, Moszkva azonban korábban azt közölte, nem használ illegális fegyvereket, ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel szemben Ukrajna igen.

A 193 OPCW tavaly azt közölte, Kijev és Moszkva állításait nem tudja igazolni. A szervezetet egyelőre nem kérték fel további vizsgálatra, amelyet az alapszabálya értelmében tagállamok kezdeményezhetnek.

Mind Oroszország, mind Ukrajna aláírta a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt, Oroszország pedig – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – azt közölte, hogy megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A holland hadsereg ugyanakkor bejelentette, kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Oroszország fokozta a vegyifegyver-gyártást, amelynek keretében Reesink szerint szélesítette kutatási kapacitásait és a területen dolgozó tudósokat is toboroz. Mint mondta, a hadseregben utasításokat is adnak a katonáknak a mérgező anyagok használatáról.

„Nemcsak afféle frontvonalbeli bütykölgetésről beszélünk; ez az egész tényleg egy nagyobb program része. És ez már csak azért is aggasztó, mert ha nem tisztázzuk és nem tesszük közzé, mit művel Oroszország, nagyon valószínű, hogy a tendencia folytatódik majd” – figyelmeztetett.

Ukrajna megállapodást kötött a héten egy amerikai céggel közös dróngyártásról, valamint Dániával közös fegyvergyártásról, utóbbi az első olyan egyezmény, amely szerint Ukrajnán kívül gyártanak közösen fegyvert az országnak – jelentette be szombaton a Telegramon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az elnök köszönetet mondott országa partnereinek az ukrán védelmi-ipari komplexum támogatásáért és a saját védelmi iparuk fejlesztéséért Ukrajna érdekében. „Kiszélesítjük partnereinkkel a közös fegyvergyártást: a nagy hatótávolságú fegyverekét, hogy megállítsuk Oroszországot gyilkos szándékában, és az elfogó drónokét, hogy megvédjük állampolgárainkat” – hangsúlyozta.

Június 25-én vált ismertté, hogy a dán kormány beruház az ukrán fegyvergyártás kiépítésébe saját területén. Erről a „Build with Ukraine” (Építsünk közösen Ukrajnával) kezdeményezés keretében született megállapodás. A vonatkozó szándéknyilatkozatot Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és dán kollégája, Troels Lund Poulsen írta alá – tette hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán vezérkar délután közölte, hogy szombatra virradó éjjel az ukrán erők csapást mértek Oroszország hadiipari komplexumának egyik fontos létesítményére, a csuvasföldi Csebokszáriban működő VNYIIR-Progressz vállalatra. A közlemény szerint az üzem olyan adaptív antennarácsokat gyárt, amelyeket Sahíd típusú drónokban, Iszkander-K rakétákban, irányított légibombák korrekciós moduljaiban, valamint más olyan precíziós fegyverekben használnak, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni támadásokra használ.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy kétnapos látogatást tett Harkiv megyében, amelyet szavai szerint „újabb orosz offenzívák veszélye fenyeget”. A főparancsnok a térségben szolgáló ukrán egységeket kereste fel. „Katonáink az elmúlt egy hét alatt több mint hatvan ellenséges rohamot vertek vissza. Naponta körülbelül tíz összecsapás történik, és ez a jövőben is folytatódni fog” – írta bejegyzésében Olekszandr Szirszkij.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét. A döntés nemcsak stratégia szempontból jelentős, de a Trump-adminisztráció külpolitikai irányváltását is jól tükrözi. A katonai támogatások terhe így egyre inkább Európára nehezedik, amely gazdaságilag is komoly áldozatokat kíván. A kontinens egésze azonban nem mutat egységes elköteleződést, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre erőteljesebben követel újabb fegyvereket és pénzügyi forrásokat.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, attól tartva, hogy saját készletei túlzottan megcsappannak. A harci eszközök leszállítását a Biden-kormány ígérte meg, míg a támogatások felfüggesztése Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető.

Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy felülvizsgálták a katonai támogatásokat, a döntést pedig Amerika érdekeinek védelme érdekében hozták meg. A szállítmányok leállítása súlyos veszteség Kijevnek, különösen, hogy nemrég a háború eddigi legnagyobb légicsapását mérte Oroszország Ukrajnára.

Az amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított milliárdokat. Meggyőződésük, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója korábban úgy fogalmazott, hogy „alapvető elv, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”.

Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket”. A támogatások csökkentésével Amerika könnyen elérheti, hogy az európai országok kereskedelmi úton vásároljanak amerikai fegyvereket, amely gazdaságilag is előnyös helyzetet teremt a számukra.

Az ukrajnai háború kezdete óta a legnagyobb katonai segélyt az Egyesült Államok nyújtotta Kijevnek, több mint 66 milliárd dollár értékben.

Az amerikai fegyverszállítmányok csökkentésével Európának kell átvennie Ukrajna legfőbb támogatói szerepét, amely súlyos gazdasági terhet jelent.

Donald Trump elnökségével a katonai támogatásokban is új fejezet nyílt: míg az Egyesült Államok látványosan csökkentette az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat, addig Európa minden erejével a források pótlására koncentrált.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek változása Joe Biden és Donald Trump elnöksége alatt. A grafikonból jól látható, hogy az Egyesült Államok jelentősen lecsökkentette az idei támogatásokat, míg Európa fokozta azokat (Grafika forrása: hirado.hu)

A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint márciusban és áprilisban az európai országok összesen 20,2 milliárd eurónyi segélyt különítettek el Kijevnek. Az ukrajnai háború kitörése óta így először fordult elő, hogy az európai támogatások meghaladták az amerikai hozzájárulásokat.

Az adatok alapján az európai támogatások nem egységesen oszlottak meg. Az Ukrajnának nyújtott segélyek nagy részét főként Észak-Európa országai és az Egyesült Királyság nyújtotta. Svédország például rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós támogatást jelentett be márciusban, míg Norvégia 670 millió eurós segélyt áprilisban. Az Egyesült Királyság szintén fokozta a hozzájárulását, és csak idén 4,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A brit hozzájárulásokból 1,8 milliárd euró a befagyasztott orosz eszközökből származott.

Európában is megcsappant Ukrajna támogatása

Idén több európai ország is jelentős mértékben csökkentette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Németország, Olaszország és Spanyolország jóval visszafogottabban növelte a Kijevnek nyújtott katonai kiadásokat. Németország például idén „csak ” 650 millió eurót különített el, ami 70 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Spanyolország és Olaszország támogatása szintén alig érte el a 10–20 millió eurót.

Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint bár Európa pénzügyileg igyekszik betölteni az amerikaiak által hagyott űrt, de kérdéses, hogy ez tartós elköteleződést vagy csupán átmeneti fellángolást jelez. „Feltűnő, mennyire visszafogott Németország, pedig sokan épp az ellenkezőjére számítottak Trump visszatérése után” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  nyilatkozik az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára érkezőben az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Szlovákia 2023 októberében jelentette be, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a katonai támogatások csak tovább fokozzák a konfliktust, és inkább a békefolyamatokra kellene összpontosítani. A szlovák kormány 2024 októberében tovább erősítette álláspontját, amely azóta is érvényben van.

Aleksandar Vucic szerb elnök júniusban ismertette, hogy teljes fegyverexportjukat leállítják, miután közvetítő országokon át Ukrajnában is megjelentek a szerb lőszerek. Magyarországnak az ukrajnai háború kitörése óta békepárti álláspontja van, így az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokban és a pénzügyi támogatásokban sem vesz részt. A katonai segélycsomagok elfogadását uniós szinten is blokkolta a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a béke és nem a fegyveres támogatás a megoldás az ukrán konfliktusban.

A Századvég májusi felmérése szerint az ukrajnai fegyverszállításokat 2025-ben már több európai polgár ellenezte, mint amennyi támogatta. Mint írták, az EU polgárainak 49 százaléka ellenezte, míg 44 százaléka támogatta az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat.

Az EU idei támogatását is kevesellte Ukrajna

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács júniusi ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik kollégái körében. Mint mondta, óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.

„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását” – fejtette ki a tárcavezető. Ukrajna továbbá azt is kérte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és hogy adjon még több pénzt Ukrajnának.

Szijjártó Péter elmondta, hogy csak idén 10 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. Kijev szerint ez nem elég, és ennél sokkal több kell.

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia végül megakadályozta a 18. európai uniós szankciós csomag elfogadását.