Ursula von der Leyen: Ukrajna sürgősen EU-tag kell, hogy legyen

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor, mert a csatlakozási folyamat érdemeken alapul és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke az EU-tagállamok vezetőinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

Ursula von der Leyen szerint az EU-nak továbbra is kísérnie kell Ukrajnát az uniós csatlakozás útján, mert „az állandó tűzharc mellett az ország egyik reformot a másik után hajtja végre, ami lenyűgöző teljesítmény.”

Mint mondta, Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozott a tanácskozáshoz, ahol a vezetők megerősítették, hogy továbbra is teljes körű – katonai, gazdasági és politikai – támogatást nyújtanak Ukrajnának. Katonai téren 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védelmi ipar számára a befagyasztott orosz vagyonok rendkívüli hozamából.

A cél, hogy 2025-ig 2 millió tüzérségi lövedéket szállítsanak Ukrajnának, továbbra is elérhető. Emellett készek előre kifizetni a G7-hitelekből még fennmaradó 11 milliárd eurót, tekintettel Ukrajna sürgető szükségleteire

– taglalta.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is politikai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen – kezdve egy valódi tűzszünettel. „Ezt célozza a 18. szankciós csomagunk. Hamarosan meg kell állapodnunk ebben a csomagban” – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy az EU-nak be kell fektetnie Ukrajnába, a SAFE hitelek – az EU új védelmi finanszírozási eszközének részei – lehetővé teszik a közös beszerzéseket Ukrajnával, illetve az ukrán védelmi ipartól történő beszerzést is.

„Minél erősebbé válik Ukrajna, annál jobban meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben – ez pedig mindannyiunk érdeke”

– mondta.

Ursula von der Leyen a közel-keleti helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Európa üdvözli a tűzszünet bejelentését, és felszólította az érintett feleket annak betartására. Véleménye szerint a térség stabilitása ettől, valamint attól függ, hogy Irán hajlandó-e visszatérni egy komoly és hiteles diplomáciai folyamathoz. Kiemelte, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez, és a tárgyalás az egyetlen elfogadható megoldás. Von der Leyen egyúttal felhívta a figyelmet a gázai humanitárius helyzet súlyosságára, és sürgette, hogy a segítségnyújtás gyorsan, akadálytalanul és megfelelő mennyiségben jusson el a rászorulókhoz. Hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is kiáll a fenntartható tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása mellett, mivel ezek lehetnek a tartós béke alapjai.

A versenyképességgel kapcsolatban Ursula von der Leyen tájékoztatta a vezetőket az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások aktuális állásáról.

Elmondta, hogy a G7-csúcson Kanadában Donald Trump amerikai elnökkel, abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a július 9-i megállapodás érdekében.

Az EU ma megkapta az amerikai fél legfrissebb tárgyalási dokumentumát, amelynek értékelése folyamatban van – közölte. Von der Leyen egyértelművé tette, hogy az EU készen áll a megállapodásra, ugyanakkor arra is felkészült, ha nem sikerül kielégítő eredményt elérni. Ennek érdekében egy kiegyensúlyozó listáról is egyeztettek.

Von der Leyen elmondta, hogy a csendes-óceáni térség országai­val való együttműködés alapjául szolgálhat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) újratervezésének, amely jelenleg jelentősége megőrzéséért küzd a Trump-féle vámok és geopolitikai feszültségek közepette.

„Az ázsiai országok strukturált együttműködést szeretnének az Európai Unióval, és az Európai Unió is ugyanezt szeretné. Erre tekinthetünk úgy, mint a WTO újratervezésének kezdetére, így megmutathatjuk a világnak, hogy a szabadkereskedelem sok ország között is lehetséges” – mondta.

Macron kész mindent bevetni

Emmanuel Macron francia elnök a tanácsülést követően kijelentette, hogy Franciaország gyors és pragmatikus kereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal, ugyanakkor országa nem fogad el kiegyensúlyozatlan feltételeket.

„Minden eszközt be kell vetni annak érdekében, hogy tisztességes megállapodás szülessen” – mondta. Hozzátette: ha az Egyesült Államok fenntartja az alaptarifát 10 százalékon, akkor Európának is olyan válaszlépést kell tennie, amely hasonló hatást gyakorol.

„A jó szándékunkat nem szabad gyengeségként értelmezni”

– fogalmazott Macron.

Az iráni helyzetről szólva, azt mondta: a lehető legrosszabb az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris létesítmények elleni hatékony csapásai után az lenne, ha Irán kilépne az atomsorompó-szerződésből, ami véleménye szerint „eltévelyedéssel és kollektív gyengüléssel” járna.

Az atomsorompó-szerződés megőrzése érdekében bejelentette, hogy a következő napokban beszélni kíván az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagjával, kezdve Donald Trump amerikai elnökkel, akivel csütörtökön már folytatott tárgyalásokat.

Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon a Voks 2025 szavazataival megállítottuk – közölte Orbán Viktor. A kormányfő szerint csúnya dolgok történtek az EU-csúcstalálkozóján.

Orbán Viktor megvétózta azt az uniós közös határozatot, amelyben Ukrajna csatlakozásáról is szó esett volna a háború mellett.

A kormányfőt erről Bohár Dániel, a Patrióta csatorna riportere kérdezte egy Facebookra feltöltött videóban. Orbán Viktor azt írta:

„Szükség is volt rá, mert kis híján elsöpört engem a népharag. A bent lévő miniszterelnökök osztatlan ellenérzéssel fogadták a magyar bejelentést”

– mondta a Voks 2025-re utalva Orbán Viktor.

Hozzátette: „újszerűen és sokkszerűen hatott” a többiek számára, hogy Magyarország „fundamentális és stratégiai okokból” nem járul hozzá ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjenek a csatlakozásról Ukrajnával (bár elmondása szerint igyekezett ezt „udvariasan és kimérten”, érvekkel alátámasztva elmondani).

A kérdésre, hogy „csúnya munka volt-e” az, ami a csúcstalálkozón történt, Orbán Viktor azt mondta: „Az. A legcsúnyább eddig.”

Orbán Viktor a történteket úgy összegezte a videó kommentárjában: „Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon a Voks 2025 szavazataival megállítottuk.”

Az ukrán külügyminisztérium el van tévedve, ugyanis az Európai Unió állampolgárai, köztük a magyarok fognak dönteni arról, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a közösséghez – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető friss bejegyzésében kiemelte: „Ukrajna külügyminisztériuma tegnap közölte, hogy a magyar embereknek nincs joguk dönteni arról, hogy támogatják-e az ukránok felvételét az Európai Unióba. Nos, az ukrán külügy el van tévedve.”

„Kedves ukrán kollégák, a helyzet a következő: nem Önök, nem Zelenszkij elnök, nem az ukrán kormány döntenek arról, hogy csatlakoznak-e az Európai Unióhoz, hanem mi, az Európai Unió polgárai, köztük a magyarok”

– fogalmazott a külügyminiszter.

„S itt az idő megérteni: a magyarok akarata ellenére ez nem fog menni! Márpedig mi nem akarunk egy integrációba tartozni egy olyan országgal, amely háborús veszélyt hoz ránk, amely kockáztatja az energiabiztonságunkat, és amely egyszer már kis híján tönkretette a gazdáinkat” – folytatta Szijjártó Péter.

A tárcavezető azt is sérelmezte, hogy Ukrajna úgy követeli a magyar emberek támogatását, hogy közben tíz éve szisztematikusan veszik el a kisebbségi jogokat a kárpátaljai magyar közösségtől. „Végül kérem, ne vezesse félre Önöket az, hogy néhány, Magyarországról delegált EP-képviselő alkalomadtán ukrán zászlós trikóban szaladgál Brüsszelben!” – fűzte hozzá.