Pakisztán béke-Nobel-díjra terjesztette fel Donald Trumpot

Pakisztán szombaton bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnököt javasolja Nobel-békedíjra.

Pakisztán azért Trumpot tartja méltónak a díjra, mert az amerikai elnök közreműködött a legutóbbi India és Pakisztán közötti konfliktus megoldásában – számolt be a Reuters.

Májusban Trump váratlanul bejelentette a tűzszünetet, amely véget vetett a napok óta tartó harcoknak a nukleáris fegyverekkel rendelkező India és Pakisztán között. Az amerikai elnök azóta is többször emlékeztetett arra, hogy ezzel

megelőzött egy nukleáris háborút és milliók életét mentette meg.

Pakisztán elismeri, hogy az amerikai diplomáciai beavatkozás vetett véget a harcoknak, míg India szerint ez kétoldalú katonai megállapodás eredménye volt.

„Trump elnök kivételes stratégiai előrelátásról és kiváló államférfiúi képességekről tett tanúbizonyságot azzal, hogy határozott diplomáciai párbeszédet folytatott Iszlámábáddal és Újdelhivel egyaránt, ezzel mérsékelve egy gyorsan romló helyzetet. Ez a beavatkozás is a béketeremtői szerepének a bizonyítéka” – olvasható Pakisztán közleményében, amelyre még nem reagált sem Washington, sem Új-Delhi.

Donald Trump pénteken egy közösségi médiás bejegyzésében felsorolta az általa megoldott fegyveres konfliktusokat és sérelmezte, hogy akármit is tesz, nem kap Nobel-békedíjat.

Kína és az Egyesült Államok is világossá tette, hogy nem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnökea múlt szombaton a szingapúri Shangri La Párbeszéd konferencia helyszínéről nyilatkozva.

Tulsi Gabbard, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy

Donald Trump a „béke elnöke” akar lenni,

és ezzel volt összehangban az Egyesült Államok üzenete is a hagyományos nemzetközi biztonságpolitikai eseményen.

A hírszerzési vezető hatékonynak mondta a párbeszédet, amely lehetőséget ad egymás álláspontjának jobb megértésére. Az együttműködés pontjai között említette a kábítószer-bűnözés visszaszorítását, valamint az iszlamista terrorizmus jelentette fenyegetést.

Tulsi Gabbard megerősítette: a Trump-adminisztráció feloldja a minősítés alól azokat a dokumentumokat, amelyek szerinte bemutatják, ahogy

a Biden-kormányzat megpróbálta „elnémítani” az eltérő hangokat a koronavírus-járvánnyal és határőrizeti politikájával összefüggésben.

A konfliktusok azonban még nem simultak el teljesen. India ugyanis soha nem fogja visszaállítani az Indus vízéről szóló szerződést Iszlámábáddal, és a Pakisztánba folyó vizet belső használatra fogják elvezetni – mondta Amit Shah belügyminiszter a Times of India című lapnak adott szombati interjújában.

India „felfüggesztette” részvételét az 1960-as szerződésben, amely az Indus folyórendszer használatát szabályozza, miután Kasmír indiai részén megöltek 26 civilt, amit Delhi terrorcselekménynek minősített.

A szerződés három Indiából eredő folyón keresztül garantálta a vízhez való hozzáférést Pakisztán gazdaságainak 80 százaléka számára.

Pakisztán cáfolta, hogy köze lenne az incidenshez. A vízszabályozásról szóló megállapodást ugyanakkor annak ellenére sem állították vissza, hogy a két atomfegyverekkel rendelkező szomszéd a múlt hónapban tűzszünetet kötött.

„Nem, ez soha nem fog helyreállni” – mondta Shah a napilapnak. „A Pakisztánba folyó vizet egy csatorna megépítésével Rádzsasztánba fogjuk irányítani.

Pakisztán szomjúhozni fogja a vizet, amelyet eddig jogtalanul kapott”

– tette hozzá a politikus.

A múlt hónapban a Reuters brit hírügynökség arról számolt be, hogy India azt tervezi, hogy megtorló intézkedések keretében drasztikusan megnöveli a pakisztáni gazdaságokat tápláló egyik nagy folyóból kivett víz mennyiségét.

A pakisztáni külügyminisztérium nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére. A tárca korábban azonban azt mondta, a vonatkozó szerződés nem rendelkezik arról, hogy az egyik fél egyoldalúan visszavonulhatna,

a Pakisztánba irányuló folyóvíz útjának bármilyen elzárása „háborús cselekménynek” minősül.

Iszlámábád emellett jogi úton is vizsgálja, hogy a nemzetközi jog alapján megtámadja-e India döntését a szerződés felfüggesztéséről.

India és Pakisztán függetlenségük elnyerése óta három háborút vívtak egymással, az első kettő a kasmíri kérdésre vezethető vissza, a harmadik a bengáli (bangladesi) függetlenségi törekvésekre. Pakisztán mindhárom esetben kezdeményező félként lépett fel, és mindhárom alkalommal katonai vereséget szenvedett Indiától. Időközben mindkét ország nukleáris fegyverre tett szert, ami tovább nehezíti a mai napig tartó kasmíri válság megoldását.

Tűzszüneti megállapodást kötött két hete India és Pakisztán amerikai közvetítéssel, a hírt mindkét ország megerősítette. A közösségi médiában először Donald Trump posztolta, hogy örömmel jelenti be, a két atomhatalom megegyezett a teljeskörű és azonnal tűzszünetben.

"Megállapodás született közöttük arról, hogy mindkét fél indiai idő szerint 17 órától kezdődően beszünteti a harci tevékenységet, minden katonai akciót szárazföldön, levegőben és tengeren" - közölte Vikram Misri, India külügyminisztere.

Iszlámábád korábban még arról számolt be, hogy India ballisztikus rakétákat lőtt ki három pakisztáni katonai bázisra. A pakisztáni hadsereg szóvivője szerint a legtöbb rakétát sikerült elfogni, hozzátéve, hogy az ország légierejének eszközei mind biztonságban vannak, a külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy az ország kész letenni a fegyvert, ha India is felhagy a támadásokkal.

A két, atomfegyverekkel rendelkező dél-ázsiai ország között azután vált feszültté a viszony, hogy április 22-én egy pakisztáni szeparatista csoport terrortámadást hajtott végre Kasmír Indiához tartozó részén egy turisták körében népszerű helyszínen. A támadásban 26 ember meghalt.