Magyarország és Szlovákia közösen Brüsszel javaslata ellen

Magyarország és Szlovákia közösen tiltakozik a közép-európai energiabiztonságot sújtó közös brüsszeli–kijevi javaslattal szemben, a Von der Leyen–Zelenszkij-javaslat elképesztő nehézségeket okoz egész Közép-Európának – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Pozsonyban az MTI-hez eljuttatott felvétel szerint.

A tárcavezető Juraj Blanár szlovák külügyi és európai ügyekért felelős miniszterrel történt találkozója után elmondta: Magyarországon és Szlovákiában is veszélybe sodorja a Von der Leyen–Zelenszkij-terv az energiaellátás biztonságát és nagyon komoly áremelésekhez vezet ez a javaslat mindkét országban.

A javaslat egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy itt, Közép-Európában úgy alakult ki az energiaszállítási rendszer hosszú évek, évtizedek beruházásainak nyomán, hogy az Oroszországból származó kőolaj és földgáz nélkül egyes országok, így Szlovákia és Magyarország ellátása sem oldható meg biztonságosan – jelentette ki Szijjártó Péter.

„Mi nem vagyunk hajlandók engedni azt, hogy a magyar emberek fizessék meg a Von der Leyen–Zelenszkij-terv árát, mi nem vagyunk hajlandók engedni azt, hogy Brüsszel a magyar családokkal fizettesse meg Kijev további támogatásának árát” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: jól láthatóan a szlovákok sem lelkesek ettől a javaslattól, ezért aztán Magyarország és Szlovákia közösen tiltakozik a közép-európai energiabiztonságot sújtó közös brüsszeli–kijevi javaslattal szemben.

„A jövő héten a külügyminiszteri tanácsülésen is együtt fogunk fellépni az ellen, hogy Kijev kedvéért Brüsszel Magyarország és Szlovákia energiaellátását sodorja veszélybe, és a magyar és a szlovák emberek rezsiköltségeit emelje meg brutális mértékben”

– mondta a tárcavezető.

A kormány harcolni fog az Európai Bizottságot vezető Ursula Von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott friss terv ellen, ugyanis az felszámolná Magyarország energiabiztonságát – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Athénban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Financial Times című gazdasági lap Energy Transition Summit konferenciáján kifejtette, hogy a magyar kormány számára az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai, hanem kizárólag fizikai kérdés, amelyet a földrajz és az infrastruktúra határoz meg.

Emlékeztetett, hogy Magyarország az utóbbi években több száz millió eurót költött arra, hogy a lehető legtöbb szomszédos állammal összekösse a hálózatát, hiszen tengerparttal nem rendelkező országként leginkább ezen múlik az ellátás biztonsága.

Majd kiemelte, hogy eddig Oroszország volt a legmegbízhatóbb energiaforrás Magyarország számára.

„Ez nem politikai kijelentés. Nem ideológiai okokból van így. Hanem a tények, a tapasztalataink miatt” – fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig felidézte, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó pénzügyi támogatást adni a délkelet-európai földgázhálózat kapacitásának bővítésére, amire a diverzifikáció érdekében lett volna szükség – írja az MTI.

„Tehát egyrészt súlyos politikai nyomás nehezedik ránk a diverzifikáció miatt. De amikor a diverzifikáció előfeltételeiről van szó, sajnos magunkra vagyunk utalva (…) Vagyis nyomás alatt vagyunk, hogy orosz kémek, Moszkva bábjai, a Kreml propagandistái vagyunk, mert orosz energiaforrásokat vásárolunk, ám azok, akik ezt állítják, sajnos semmit sem tudnak a régió fizikai és infrastrukturális valóságáról” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezt követően hangsúlyozta, hogy a REPowerEU-csomag tönkretenné Magyarországot, az orosz energiaforrások nélkül ugyanis nem megoldható hazánk ellátása.

„Azt mondják, ez segíti a diverzifikációt, a függőség enyhítését, a szuverenitást és a versenyképességet. Viszont a probléma az, hogy ez általánosságban igaz lehet, de Magyarország számára teljesen ellenkező hatást fog okozni” – figyelmeztetett.

Illetve sérelmezte, hogy a javaslat sértené Magyarország szuverenitását, ugyanis a nemzeti energiamix összeállítása kizárólagos tagállami hatáskör az európai uniós alapszerződések alapján. Emellett szavai szerint a javaslat diverzifikáció helyett erős függőséghez vezetne, mivel a működő két kőolajvezetékből az egyiket kiiktatnák, továbbá ellehetetlenítenék az első számú földgázellátási forrást is.

Utóbbi – mint rámutatott – különösen annak fényében lenne súlyos fenyegetés, hogy Ukrajna nemrég lezárta a Magyarországra vezető földgáztranzitot, így egy éven belül összesen 26 milliárd köbméternyi kapacitás szűnne meg.

„Ha mindez megvalósul, akkor az ország energiaellátásának költsége évi kétmilliárd euróval nőne, azaz a magyar családoknak kétszer-háromszor többet kellene fizetniük a rezsiért”

– jegyezte meg.

„Ezért harcolnunk kell ez ellen, máskülönben az energiabiztonságunknak vége. Világossá kell tennünk az Európai Unió számára, hogy nem áll az érdekében, hogy megfossza az egyik tagállamot a biztonságos energiaellátásától” – folytatta.

„Ebben az ügyben nem vagyunk egyedül, mert Szlovákia is hasonló helyzetben van, ugyanazon szállítási útvonalaktól függ. És világossá kell tennünk, hogy az orosz energiaforrások nélkül nem lesz lehetséges fizikailag az ország ellátása, és nem azért, mert nincsen erre akarat, hanem a földrajzi adottságok és az infrastruktúra miatt” – tette hozzá.

A miniszter ezután üdvözölte, mindazonáltal érdekes fejleménynek nevezte, hogy az Európai Bizottság végül kihagyta az atomenergiát a bemutatott jogszabálytervezetből.

Ennek oka szerinte az, hogy igen szoros együttműködés van a nyugat-európai és az orosz nukleáris ipar között, amivel – mint mondta – nincs is probléma, csak akkor nem kellene kettős mércét alkalmazni.

Végezetül pedig megerősítette, hogy a magyar kormány fontosnak tartja az energetikai diverzifikációt, de ez alatt nem a meglévő és megbízható források lecserelését érti, hanem minél több új bevonását.

Magyarországot egyszerre éri súlyos fenyegetés Brüsszel és Kijev részéről, ugyanis a Von der Leyen–Zelenszkij-terv fenyegetést jelent hazánk energiabiztonságára és a rezsiköltségek jelentős növekedéséhez vezethet – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Athénban.

A tárcavezető görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a veszélyek korában, amikor pusztító háborúk dúlnak Európában és a szomszédságban, egyre inkább felértékelődnek a stabil, megbízható, baráti kapcsolatok, mint amilyen a Magyarország és Görögország közötti viszony is.

Elmondta, hogy mostani találkozóit követően, délután részt vesz egy nagy energetikai konferencián is, ugyanis Magyarországot ma egyszerre fenyegeti komoly veszély Brüsszel és Kijev részéről. Aláhúzta, hogy a Von der Leyen–Zelenszkij-terv fenyegetést jelent hazánk energiaellátásának biztonságára, azzal a veszéllyel jár, hogy az energia ára a kétszeresére emelkedik.

Ennek kapcsán sérelmezte azt is, hogy az olcsón és könnyen hozzáférhető oroszországi energiaforrások importjának betiltása védtelen, súlyosan függő helyzetbe hozná Magyarországot, mindez ráadásul sérti hazánk szuverenitását, minthogy a nemzeti energiamix összeállítása kizárólagos tagállami hatáskör.

„A REPowerEU csomag a Magyarországra vezető olajvezetékek számát kettőről egyre csökkenti, illetve lezárja a Magyarországra áramló földgáz legnagyobb kapacitású bejáratát is” – figyelmeztetett.

Emellett a kezdeményezés képmutató mivoltát is bírálta, felidézve azt, hogy Magyarország Bulgáriával, Görögországgal, Szerbiával és Szlovákiával közösen korábban az Európai Bizottsághoz fordult, pénzügyi támogatást kérve a délkelet-európai csőhálózat kapacitásának bővítésére, de elutasító választ kaptak.

„Tehát egyrészt kénytelenek vagyunk fokozatosan kivonni bizonyos energiaforrásokat, másrészt pedig egyáltalán nem támogatják azt, hogy újabb szállítási útvonalak és újabb források jöjjenek létre. Ezért is szeretném határozottan védelmembe venni Görögországot, amely gyakorlatias megközelítést képvisel az energiaügyben, kész az együttműködésre, illetve nem hagyja, hogy az energiakérdéseket túlságosan átpolitizálják és átideologizálják” – jelentette ki.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Budapest és Athén teljes mértékben egyetért az európai uniós külső határok védelmére vonatkozó kötelezettség szükségességével. „Mi is erősen tartjuk a határainkat. Nem engedünk be Magyarország területére illegális migránsokat, s jelenleg tizenhat magyar rendőr teljesít szolgálatot Görögországban, hogy segítsék a határok védelmét” – emlékeztetett.

A miniszter végül sikertörténetnek nevezte a kétoldalú kapcsolatokat, és rámutatott, hogy a 800 millió eurós értéket elérve tavaly megdőlt a Görögországba irányuló magyar export rekordja, miközben újabb csúcsot döntött a dél-európai országból hazánkba látogató turisták száma is, amely már megközelítette az évi százezret.

„Nagyon büszkék vagyunk a magyarországi görög közösségre, amelynek támogatása folytatódik annak érdekében, hogy megőrizhessék identitásukat és kulturális örökségüket” – mondta. Valamint abbéli reményét is kifejezte, hogy folytatódni fog a jelenlegi, kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés a két kormány és a két ország között.