Lengyel elnökválasztás: Tusk utólag okoskodik

Vita alakult ki a június 1-jei lengyel elnökválasztás eredményének elismeréséről Andrzej Duda államfő és Donald Tusk miniszterelnök között, a témában a két politikus szombaton a közösségi médiában üzent egymásnak.

Donald Tusk szombaton az X-en Andrzej Dudát, Karol Nawrocki megválasztott elnököt, valamint Jaroslaw Kaczynski volt kormányfőt, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnökét szólította meg. „Nem vagytok csak úgy egyszerűen, emberi módon kíváncsiak a valódi választási eredményre?” – tette fel a kérdést Tusk. Hozzáfűzte: „A tisztességeseknek nincs mitől tartaniuk”.

Tusk bejegyzésének előzménye, hogy a fő kormánypárti frakció, a Polgári Koalíció egyes politikusai a médiában az elnökválasztás június 1-én megtartott második fordulójában leadott összes szavazat újbóli átszámlálását követelték. A választáson Karol Nawrocki 10 606 877 szavazatott kapott, riválisa, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig 10 237 286 szavazatot nyert el az országos választási bizottság (PKW) hivatalos eredményei szerint.

Mindeközben egyébként maga Donald Tusk nem követelte az összes szavazat újraszámlálását, noha többször beszélt a legfelsőbb bírósághoz benyújtott választási panaszok alapos átvizsgálásának szükségességéról.

Pénteki sajtóértekezletén a miniszterelnök felszólította Andrzej Dudát, hogy vonja vissza azt a márciusi döntését, mellyel megvétózta az elnökválasztás érvényességét megerősítő legfelsőbb bírósági testület összetételének megváltoztatását célzó, a parlamentben előzőleg megszavazott törvényt. A jelenlegi legfelsőbb bírósági testület törvényességét a kormánykoalíció nem ismeri el.

Andrzej Duda szombaton az X-en úgy válaszolt a miniszterelnök bejegyzésére: Donald Tusk „és kollégái nem tudnak beletörődni az elnökválasztási vereségükbe”. A választók döntése egyértelmű volt, és a PKW hivatalosan ki is hirdette az eredményt – hangsúlyozta az elnök.

Felszólította a kormányzati politikusokat, hogy „tartsák magukat távol az elnökválasztáson leadott szavazólapoktól”, amelyeknek esetleges ellenőrzése a legfelsőbb bíróság és a PKW hatáskörében van. Az államfő felidézte: a kormánykoalíció által kétségbe vont legfelsőbb bírósági kamara megerősítette a jelenlegi kormánykoalíció létrehozását lehetővé tevő 2023-as parlamenti választás eredményét is, és Tusk „ennek köszönhetően lett kormányfő”.

Az említett legfelsőbb bírósági kamara a múlt héten a hozzá benyújtott választási panaszok alapján összesen 13 választási körzetben leadott szavazólapok ellenőrzését rendelte el, az ügyben a testület jövő héten foglal állást. A vizsgált szavazatok száma nem lényeges a választási eredmény szempontjából.

A lengyel jog szerint a megszámlált szavazatokat csak azokban a körzetekben lehet ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan panasz érkezett a legfelsőbb bírósághoz.

A szavazatok általános, országos szintű átszámlálása, amely összesen több mint 31 ezer körzetet érintene, nem rendelhető el.

Karol Nawrockit korábbi bejelentések szerint augusztus 6-án iktatják be államfőnek.

A 42 éves Karol Nawrocki történészt, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) elnökét, az ellenzék jelöltjét választották meg június elején Lengyelország új államfőjévé, a választás hivatalosan ismertetett végeredményei szerint.

A választáson a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló, párton kívüli Karol Nawrocki 1983. március 3-án született Gdansk balti-tengeri kikötővárosban. A Gdanski Egyetem történelemtudományi intézetében végzett, 2013-ban ott szerezte meg a bölcsésztudományok doktora címét.

2017 és 2021 között Nawrocki a gdanski Második Világháború Múzeumának igazgatójaként dolgozott, 2021 májusában a parlamenti alsóház megválasztotta a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozó IPN elnökévé.

Több, Lengyelország legújabb történelmével foglalkozó könyv és tanulmány szerzője lett. Népszerűsítette az úgynevezett rendíthetetlen katonák emlékezetét, akik a második világháború idején a német, majd a szovjet megszállók ellen harcoltak. Foglalkozott a második világháborús lengyel zsidómentők témájával is.

Nawrocki elnöksége során az IPN szoros együttműködést folytatott a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB), ennek keretében több lengyel–magyar konferenciát és kiállítást szerveztek, könyveket adtak ki.

Tavaly februárban Nawrocki felkerült az Oroszország által körözött személyek listájára, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az IPN kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt.

Fiatalkorában Nawrocki labdarúgó- és ökölvívócsapatokban sportolt, 21 évesen megnyerte a regionális tengermelléki ifjúsági ökölvívó bajnokságot a 91 kilósok kategóriájában.

Nawrocki választási programja adócsökkentést, családok támogatását, az igazságügyi rendszer reformját tartalmazta. A programban szerepelt az Európai Unió migrációs paktumának és zöld megállapodásának felmondása Lengyelország részéről. A politikus ellenzi a dél-amerikai Mercosur-államokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, az euró bevezetését, a gyermekek örökbefogadását a meleg párok által.

A programpontok között szerepelt az előző, a PiS-vezette kormány idején kezdeményezett stratégiai fejlesztések, köztük a Varsó és Lódz között építendő óriás-repülőtér (CPK) megvalósítása.

A választási kampány során Nawrocki bejelentette: a transzatlanti kapcsolatok további erősítésére fog törekedni. Május elején Donald Trump amerikai elnök fogadta a Fehér Házban. Az ország védelmi kiadásait Nawrocki a GDP 5 százalékára emelné, és ellenezné a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalását. Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását Nawrocki több feltételhez, például az ukrajnai agrártermékek behozatalának szabályozásához, valamint a második világháborús lengyel áldozatokat rejtő ukrajnai tömegsírok feltárásához kötné.

A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen többséggel.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a brüsszeli Politiconak adott interjúban jelentette ki, hogy a szerinte „nacionalista” Karol Nawrocki győzelme nem fogja eltéríteni az Oroszország elleni harcot. Sőt, a lengyel külügyér egyenesen azt mondta: abban bízik, hogy a Nawrocki még Orbán Viktort is meg fogja győzni arról, hogy Ukrajnát és az ország EU-csatlakozását kell támogatni.

A lengyel külügyminiszter reményét is kifejezte azzal kapcsolatban, hogy a konzervatív elnök elősegítheti a magyar és az amerikai kapcsolatok javítását. Az elnökség továbbra is az ellenzék kezében marad – jelentette ki Sikorski aki arról is beszélt, hogy elődjéhez, Andrzej Dudához hasonlóan Nawrocki is a Jog és Igazságosság párthoz tartozik,

amely a kormányzati ciklusa során több olyan védelmi szerződést is aláírt, amelyeket szerinte az új elnök vélhetően megtarthat – ezért nem számít arra, hogy radikális változás állna be Lengyelország Ukrajna-politikájában.

Szóba került Varsó viszonya Budapesttel és Washingtonnal, Sikorski ezzel kapcsolatban arról beszélt: azt mondják, jó kapcsolatban vannak a Fehér Házzal. „Valóban, Nawrocki elnöknek van is egy támogatói fényképe” – utalva ezzel Donald Trump és Karol Nawrocki választások előtti találkozójára. „Most két zongorán is játszhatunk egyszerre” – tette hozzá.

Szerinte Nawrockinak arról kellene meggyőznie Orbán Viktort, hogy támogassa Ukrajnát és az ország EU-csatlakozását,

ebben pedig partnerek lennének a megválasztott elnökkel.

A lengyel belpolitikában azonban Nawrocki komoly ellenfélnek bizonyulhat, mivel már Andrzej Duda is számos alkalommal akadályozta a Tusk-kormány igazságügyi lépéseit, amelyekkel kapcsolatban államcsínyre figyelmeztetett a lengyel alkotmánybíróság.