Karácsony előbb csődbe vitte a fővárost, most meg káoszt akar

A főpolgármester beismerte: Budapest csődközeli helyzetbe kormányozta önmagát azt követően, hogy megtagadta a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének a kifizetését. A város mindeközben folytatja a rákosrendezői rozsdaövezet megvásárlását, amely pontosan annyiba kerül, mint amennyit szolidaritási hozzájárulás címén be kellene fizetni az államkincstárnak.

Karácsony Gergely bejelentette, hogy a fővárosi tömegközlekedés pénteken tulajdonosi döntéssel tíz percre leáll, lévén, hogy Budapest csődközeli helyzetbe jutott. A főpolgármester a Partizán podcastcsatorna legutóbbi műsorában arról beszélt, hogy az általa irányított városházát már napi likviditási problémák jellemzik, és minden számla kifizetése előtt egyeztető tárgyalásokat folytatnak.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, csődközeli állapotba azért jutott Budapest, mert a Fővárosi Közgyűlés a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Tisza Párt aktív támogatásával egy olyan költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala ötvenmilliárd forinttal kurtább a kelleténél. A főváros ugyanis a törvényileg meghatározott szolidaritási hozzájárulásnál ennyivel kevesebb pénzt tervezett be az idei büdzséjébe, s ez mindent borított.

Tavaly 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett.

Amikor a költségvetési tervet benyújtották a Fővárosi Közgyűlés elé, már lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke idén 89 milliárd forint, a Fővárosi Közgyűlés többsége önhatalmúlag úgy döntött, hogy ezt a tényt nem veszi figyelembe, hanem a törvénnyel szemben egy sokkal alacsonyabb összegben határozza meg, hogy mennyi pénzt hajlandó fizetni.

A költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be. Ezért fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal. A pert Budapest elbukta.

Most aztán a főváros vagy megemeli 51 milliárd forinttal a költségvetés bevételi oldalát, vagy csökkenti ugyanennyivel a kiadásait. Előbbinek nincs realitása, utóbbira – jelenleg – nincs akarat.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Budapest mindeközben belevágott az egyik legnagyobb rozsdaövezetének, Rákosrendezőnek a megvételébe, mely pontosan 50 milliárd forintjába kerül. Ha a főváros komolyan gondolja, hogy meg kívánja szerezni a területet, akkor ezt az összeget több tételben ugyan, de hiánytalanul ki kell fizetnie az államkincstárnak.

Karácsony Gergely a Partizán podcastcsatorna legutóbbi műsorában nyilvánvalóvá tette: Budapest nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Ha ezt nem tudja keresztülvinni, akkor sztrájkra hívja a közszolgáltató cégeket, elsőnek mindjárt a tömegközlekedésért felelős BKV-t. Mint fogalmazott: „Ha egy hétre leáll a BKV, akkor újra kell írni a GDP-előrejelzéseket.” Hozzátette: a pénteki tízperces leállás figyelmeztető szándékú, azt azonban megmutatja, hogy „milyen lenne egy közösségi közlekedés nélküli Budapest”.

Karácsony Gergely a Népszavában megjelent interjújában megismételte, szerinte „törvénytelenül inkasszálták ezt a tízmilliárdot a számlánkról. Valószínűleg politikai döntés született, mégpedig a Karmelitában”. Budapest főpolgármestere elmondta: azt követően, hogy a bírósági ítélet alapján a főváros számlájáról az államkincstár levonta a szolidaritási hozzájárulás be nem fizetett, májusi, 10,2 milliárd forintos részletét, három fővárosi cégnek nem tudja átutalni a 9 milliárd forintos működési támogatást. Hozzátette: az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket ugyan benyújtották a bíróságnak, de az még nem döntött.

Karácsony Gergely szerint a kialakult helyzetben a munkavállalók nettó bérét kifizetik, a járulékokat azonban nem. Azt mondta: „Ha úgy érzik a dolgozók, hogy munkahelyük és a közszolgáltatások biztonsága érdekében fel kell emelni a szavukat, akkor én ennek örülni fogok.”

A hirado.hu úgy tudja: a mostani inkasszóval kimerült a város hatvanmilliárdos folyószámlahitel-kerete. Az OTP-től kérték, hogy a pénzintézet a keretet toldja meg további húszmilliárddal. Az Állami Számvevőszék gyorsjelentése szerint augusztusra 117 milliárdos mínuszban lesz a város. A likviditási terv szerint az őszi adóbevételek megérkezése után az év végére 55 milliárd körülire csökkenhet a mostani gigahiány. Csakhogy a BKV tartozásállománya 65 milliárd lesz addigra. S akkor még nem beszéltünk a Versenyképes járások program miatt elvonni kívánt 3,7 milliárdról.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a közösségi oldalán reagált minderre. A kormánypárti képviselő szerint a városvezetés felelősségvállalás helyett a budapestieket bünteti.

A frakcióvezető májusban Rákosrendezővel kapcsolatban is megszólalt, megkérdőjelezte, hogy a csődben lévő főváros ki tudná-e fizetni a terület vételi árának második, 18 milliárd forintos részletét. Majd hozzátette, „nem megoldhatatlan talány, ha nem terveznek egy 50 milliárdos törvénytelen lyukat a költségvetésbe, majd veszik meg ugyanennyiért a rákosrendezői szeméttelepet, akkor most nem tartanánk itt”.

A hirado.hu úgy tudja, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál most azt mérlegelik, Budapest felmondja az állammal kötött tömegközlekedési szerződéseket.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a főváros pénzügyi helyzete miatt Ferenc város polgármesterével, Baranyi Krisztinával, aki a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottságának elnöke, június 4-re összehívta a közgyűlés közlekedési és pénzügyi szakbizottságainak együttes ülését.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a közösségi médián keresztül üzente: pontos, valós adatokon nyugvó intézkedési tervet vár Karácsony Gergely főpolgármestertől. A Magyar Infó nevű műsorában felszólította Karácsony Gergelyt, hogy „hívja össze a rendkívüli közgyűlést, és vázolja a frakcióknak, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak a kialakult áldatlan helyzetre”. Hozzátette: „Ilyenkor nem lemondással kell fenyegetőzni, vagy sztrájkkal fenyegetőzni, hanem dolgozni kell. Ez egy rendkívüli nehéz helyzet.”

Szentkirályi Alexandra pedig úgy véli: „A Tisza–Karácsony csődkoalíciónak egy év se kellett, hogy csődbe vigye az ország leggazdagabb városát.” Mint azt a közösségimédia-felületen megosztott írásában hangoztatta a Fidesz–KDNP frakcióvezetője: „Lassan mindennap csődtájékoztatót hallhatunk, a legfontosabb cégek vezetői menekülnek, de a felelősség vállalása és a megoldás keresése helyett a főpolgármester csak mutogat. Holnap vajon miért nem fog felelni, mihez nem lesz köze Karácsonynak és a Tiszának? Szögezzük le: Karácsonyék, a Tisza és Vitézy szavaztak meg egy ötvenmilliárdos törvénytelen lyukat a költségvetésbe, és ők szórtak ki ötvenmilliárdot a rákosrendezői szeméttelepre.”

Hozzátette:

214 milliárd forint megtakarítással adták át Budapestet, az iparűzésiadó-bevételei azóta a duplájára nőttek, a város mégis a csőd szélére került.

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu-nak adott interjúban kifejtette: szerinte Budapest nem csak a költségvetési lyuk miatt van rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben, hanem sokkal inkább azért, mert „elherdálták azt a kétszázmilliárd forintos tartalékot, amit megörököltek a Tarlós-féle városvezetéstől. Budapest számlája jelenleg 41 milliárd forintos mínuszt mutat, a nagyobb fővárosi cégek pedig további tíz-húsz milliárdos hiteleket tologatnak maguk előtt. Összesen a fővárost terhelő mínusz elérheti akár a százmilliárd forintot is.”