Belgium is bevezeti a határellenőrzést

Anneleen Van Bossuyt, a belga bevándorlásügyi miniszter nemrég bejelentette, az ország a nyár folyamán visszavezeti a határellenőrzést – írja a Reuters.

A döntés egyébként éppen a schengeni övezet megalapításának 40. évfordulója után egy nappal történik, így sokan újabb szögként emlegetik az intézkedést a szabad mozgást garantáló megállapodás koporsójába. Az indoklásában Anneleen Van Bossuyt egyértelműen a migrációt nevezte meg.

Az ellenőrzések nem csak a határátkelőket, de a kamionos pihenőket és a nemzetközi vasút és buszállomásokat is érintik majd.

Holland állampolgárok egy csoportja saját kezdeményezésű határellenőrzést hajtott végre a  múlt hétvégén a német-holland határon, Ter Apel és a németországi Rütenbrock között, azzal a céllal, hogy megakadályozzák menedékkérők belépését Hollandiába – írta az NL Times hírportál az MTI szerint.

Az 50 fős önkéntes csoport tagjai szombat és vasárnap este jelentek meg a határon, fényvisszaverő mellényben, fáklyákkal felszerelkezve. Néhány autóst arra utasítottak, hogy húzódjon félre az útról, majd a járműveket átvizsgálták, hogy menedékkérőket keressenek.A határ mindkét oldalán a holland és német rendőrök egyaránt jelen voltak, rendőrautókkal biztosították a helyszínt, és igazoltatták az akcióban részt vevő holland állampolgárokat.

Az Algemeen Dagblad (AD) című napilap szerint őrizetbe vétel nem történt, az események zavartalanul zajlottak le. A napilap arról is beszámolt, hogy a demonstrációt Jan Huzen, egy ismert aktivista szervezte, akit korábban rágalmazásért és uszításért is elítéltek. A férfi egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, egy videó háborította fel, amelyen az látható, hogy német rendőrök egy menedékkérőt kísérnek vissza a holland határra.

„A holland kormány nem tesz semmit. Ésszerűnek tartom, ha az emberek maguk mennek a határra, hogy megakadályozzák, hogy a németek ide dobják át a menedékkérőket”

– idézte őt az AD.

Ter Apel önkormányzata az akciót rendkívül veszélyesnek minősítette, és emlékeztetett arra, hogy saját kezdeményezésre járművek megállítása törvényellenes. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a menedékkérelem benyújtásának megakadályozása szintén jogellenes.

A jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders „fantasztikus kezdeményezésnek” nevezte a civilek határellenőrzését – véleménye szerint „minden határon így kellene eljárni”.

Wilders a múlt héten megdöntötte a Dick Schoof miniszterelnök vezette holland kormányt, miután kilépett a négypárti koalícióból arra hivatkozva, hogy a kabinet nem hajtotta végre elég gyorsan a szigorú menekültügyi politikát, amelyet hivatalba lépésekor ígért.

Az ügyvivő kormány igazságügyi minisztere, David van Weel szóvivőjén keresztül közölte, hogy bár megérti az állampolgárok frusztrációját, arra kér mindenkit, hogy tartsa be a jogszabályokat.

A német kancellár kitart a menedékkérők határon történő feltartóztatásának terve mellett, és úgy véli, hogy a kormánynak  van elég mozgástere arra, hogy ezt megvalósítsa.

Friedrich Merz védelmébe vette kormánya bevándorláspolitikai elképzeléseit, miután hétfőn a berlini közigazgatási bíróság három szomáliai menedékkérő ügyében kimondta: jogellenes eljárás az, hogy a határőrség feltartóztatja a bevándorlókat a határon.

A konkrét eset május 9-én történt, amikor a német határőrök megállítottak és visszaküldtek Lengyelországba három szomáliait arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkeztek.

A bíróság szerint az érintettek menedékkérelmét Németországnak az Európai Unió által előírt dublini eljárás alapján kellett volna elbírálnia, de a szóban forgó esetben nem engedték őket a határátkelőn túlra.

Friedrich Merz elismerte, hogy a bírósági határozat némileg szűkíti a kormány mozgásterét, de – mint mondta – még mindig van mozgástér.

„Biztosak vagyunk abban, hogy megvalósítható a (bevándorlók) feltartóztatása (a határon)”

– jelentette ki a kancellár, kiemelve, hogy a hatályos uniós jog keretein belül fognak eljárni.

„Fel fogunk lépni a közbiztonság és a közrend védelme érdekében, illetve hogy elejét vegyünk városaink és településeink túlterhelésének. Addig, amíg nem javul a helyzet jelentősen az Európai Unió külső határán, Németország kénytelen lesz fenntartani az ellenőrzést a belső határokon” – fogalmazott Merz.

Röviddel hivatalba lépése után Alexander Dobrindt belügyminiszter elrendelte a határellenőrzések szigorítását, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a menedékkérőket már a határokon visszautasítsák. Dobrindt hétfőn a bírósági döntésre reagálva azt mondta: „Nincs ok arra, hogy ebben az egyedi esetben született határozat alapján változtassunk a gyakorlaton.”

A jövőben már Németország határain vissza lehet utasítani menedékkérőket – jelentette be Alexander Dobrindt német belügyminiszter .

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hangsúlyozta, hogy írásban vissza fogja vonni azt a 2015-ből származó szóbeli utasítást, amely ezt eddig nem tette lehetővé.

Dobrindt már hivatalba lépése előtt jelezte, hogy a posztját elfoglalva

haladéktalanul el akarja rendelni a határvédelem szigorítását az illegális bevándorlók fokozott elutasításával.

„Nem arról van szó, hogy holnap reggeltől mindenkit visszautasítunk, hanem arról, hogy a számokat csökkentsük” – ismertette. A terhes nők, gyerekek és más sérülékeny csoportok tagjait nem fogják visszafordítani – húzta alá Dobrindt. Mint fogalmazott, „jelzést akar küldeni a világnak és Európának”, hogy „megváltozott a politika Németországban”.

A hárompárti koalíciós szerződésben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megállapodott abban, hogy

Németország szomszédaival egyeztetve vissza fog utasítani menedékkérőket a közös határokon.

Dobrindt ezzel összefüggésben kiemelte, hogy szorosan egyeztetnek minderről a szomszédos országokkal. Rávilágított, hogy ő személyesen és a kedden beiktatott Friedrich Merz kancellár is folytatott megbeszéléseket a kérdésről az utóbbi napokban.

Tavaly 229 751 ember nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet Németországban, ez 100 ezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben.

A menedékkérők zöme szíriai, afgán, illetve török állampolgár.

Hans-Eckhard Sommer, a német bevándorlási hivatal (BAMF) vezetőjének márciusban adott értékelése szerint mindez arra vezethető vissza, hogy Szerbia 2023 novemberében gyakorlatilag lezárta a Magyarországon át vezető migrációs útvonalat.

Marcel Emmerich, az ellenzéki Zöldek frakciójának belpolitikai szóvivője bírálta Dobrindt döntését. „Ez hibás politika, mert árt az embereknek és a gazdaságnak is” – hangoztatta. Szerinte a határon való visszautasítás ütközik az uniós joggal. „Az ilyen egyoldalú döntések verik szét azt, ami Európát összetartja” – nehezményezte.

Megelégedéssel fogadta ugyanakkor a döntést Armin Schuster, Szászország tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere. A CDU-s politikus szerint

a határellenőrzések fokozása jó hír Szászország számára;

ez „már egy régóta esedékes lépés, amelyet mi és más, uniópártok által vezetett tartományok hosszú ideje követeltek”.

Ausztria elutasítja a menedékkérők határon való visszaküldésére vonatkozó német terveket, Ausztria nem fogja befogadni a közös határon elutasított embereket – közölte a bécsi belügyminisztérium.

Az úgynevezett uniópártok és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábban megállapodásra jutottak a közös bevándorláspolitikai irányvonalat illetően. Ennek értelmében kiterjesztett határellenőrzések keretében – a szomszédos államokkal egyeztetve –

visszautasítanák a jövőben azokat az embereket, akik az országhatáron nyújtanak be menedékkérelmet.

Ausztria álláspontja szerint ugyanakkor a hatályos európai uniós szabályozás alapján nem lehet a határon eljárás nélkül kitoloncolni menedékkérelmet előterjesztő embereket. „A belügyminisztérium ezért utasította az érintett tartományi rendőrfőkapitányságokat, hogy ne fogadják el a német hatóságok részéről a beutazások uniós jogba ütköző megtagadását és haladéktalanul jelentsék az ilyen eseteket” – ismertette az osztrák tárca.