POLITIK
Makacsul kitartanak.
Az Európai Unió újabb egy évvel, 2026. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.
Az intézkedések területi hatálya a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.
A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.
Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten.
Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.
Az uniós tanács közleményében megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol orosz annektálását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.
„Oroszország 2022 óta az Ukrajna elleni provokáció nélküli és indokolatlan agresszív háborújával újabb jogsértést követel el Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával szemben” – fogalmaztak.
Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határain, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való veleszületett joga mellett – tették hozzá.
A szankciókat először 2014-ben vezették be, indoklás szerint válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre.
Szlovákia megakadályozhatja az Európai Unió következő szankcióinak bevezetését Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem kínál megoldást az ország energiaellátási problémáira – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Az Európai Bizottság új, 18. szankciós csomagja célzottan az orosz energiapiac és bankszektor ellen irányul.
Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések Oroszország gazdasági gyengítését és az ukrajnai háborús törekvések visszaszorítását szolgálják.
A szankciók többek között kiterjednek az Északi Áramlat vezetékeihez kötődő tranzakciókra, olajárplafon csökkentésére, az orosz árnyékflotta hajóira, az orosz bankokra és exporttilalmakra, amelyek célja az orosz ipari kapacitások aláásása – számol be róla az MTI.
Szlovákia jelezte, hogy vétózhatnak
A bejelentésre reagálva Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte:
„A Szlovák Köztársaság nem támogatja a Oroszországi Föderáció ellen előkészített 18. szankciócsomagot, ha az EU-bizottság nem kínál valós megoldást a válsághelyzetre, amelybe Szlovákia került azáltal, hogy Oroszország teljesen leállította a gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-szállításokat”.
Fico ugyan többször is nyilvánosan bírálta az egyes EU-szankciókat, mondván, hogy azok Szlovákiának több kárt okoztak, mint Oroszországnak, a miniszterelnök és más szlovák kormányképviselők végül kivétel nélkül jóváhagyták az Oroszország ellen bevezetett összes szankciót.
Az Ukrajnával közvetlenül határos EU- és NATO-tagállam Szlovákia Európában szinte egyedülálló mértékben függ az orosz energiaellátástól. Ukrajna az év elején leállította az orosz gáz továbbítását a területén keresztül – írja az MTI.
Az orosz gázszállítások leállítása Ukrajnán keresztül megnehezítette Szlovákia energiaellátását, vitákat váltott ki Kijevvel és aggodalmat keltett Pozsonyban.
A múlt héten a szlovák parlament szűk többséggel elfogadott egy nem kötelező érvényű határozatot, amelyben felszólítja a kormány képviselőit, hogy ellenezzenek minden olyan jövőbeli szankciót, amely hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot.
Szlovákia, Magyarország és kezdetben Csehország is ideiglenes mentességet kapott az Európai Unió orosz olajimport-tilalmától, hogy időt nyerjen alternatív ellátási útvonalak kialakítására. Szlovákia támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, de az ország NATO-csatlakozását ellenzik.
Közös provokációkat készítenek elő az ukrán és a brit szakszolgálatok Oroszország ellen, ők követték el közösen az orosz vasutak és katonai repülőterek ellen a hónap elején végrehajtott támadásokat is – írta hétfőn kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtórészlege.
Az SZVR szerint két forgatókönyv van előkészületben. Az első alapján „orosz” torpedótámadást imitálnának az amerikai haditengerészet egyik hajója ellen. Az ehhez felhasználandó szovjet-orosz gyártmányú torpedókat az orosz kémszolgálat szerint az ukrán fél már átadta a briteknek – írja az MTI.
A leírt terv értelmében a torpedók egy része biztonságos távolságban fog felrobbanni az amerikai hajótól, egy pedig nem lép működésbe, és ezt
Oroszország „rosszindulatú tevékenységének” bizonyítékaként szándékoznak bemutatni a nyilvánosságnak.
Az SZVR által ismertetett másik ukrán–brit forgatókönyv szerint a Moszkva által megvádolt szervek észak-európai „bűntársaikkal” együtt véletlenül halásznának ki a Balti-tengerből orosz gyártmányú horgonyaknákat, amelyeket úgymond a nemzetközi hajózási útvonalak megzavarására telepítettek.
Az SZVR közleménye szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (HUR MO) „a fronton megnövekedett problémák és az ukrán társadalom morális kimerülése miatt” fokozni szándékozik a diverziós és terrortevékenységet Oroszország ellen, európai szakszolgálatokkal együttműködve.
„Az ukrán különleges szervek a legszorosabb együttműködést a brit hírszerző szolgálatokkal alakították ki.”
„A felforgató akciók általában ugyanazon a sémán alapulnak. A műveletek kidolgozásával és operatív biztosításával a brit fél foglalkozik, míg a közvetlen végrehajtók többnyire az SZBU vagy a HUR MO alkalmazottai és ügynökei. Ezt a mechanizmust alkalmazták egyebek között a közelmúltbeli vasúti merényletek megszervezésénél Brjanszk és a Kurszk megyében, valamint a június 1-jei támadásoknál Oroszország légi- és űrerejének repülőterei ellen” – hangzik az SZVR honlapján közzétett szöveg.
Az SZVR információi szerint a „brit–ukrán terrorista tandem” készülő új diverzióinak „fő célja az ukrajnai konfliktus eszkalálása, az orosz–amerikai tárgyalási folyamat megzavarása és a Fehér Ház meggyőzése a Kijevnek nyújtott teljes körű katonai segítség folytatásának szükségességéről”.
Ripost hírek
