A kommunisták bűneit vizsgáló történész az új lengyel elnök

A választáson a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló, párton kívüli Karol Nawrocki 1983. március 3-án született Gdansk balti-tengeri kikötővárosban. A Gdanski Egyetem történelemtudományi intézetében végzett, 2013-ban ott szerezte meg a bölcsésztudományok doktora címét.

2017 és 2021 között Nawrocki a gdanski Második Világháború Múzeumának igazgatójaként dolgozott, 2021 májusában a parlamenti alsóház megválasztotta a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozó IPN elnökévé.

Több, Lengyelország legújabb történelmével foglalkozó könyv és tanulmány szerzője lett. Népszerűsítette az úgynevezett rendíthetetlen katonák emlékezetét, akik a második világháború idején a német, majd a szovjet megszállók ellen harcoltak. Foglalkozott a második világháborús lengyel zsidómentők témájával is.

Nawrocki elnöksége során az IPN szoros együttműködést folytatott a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB), ennek keretében több lengyel–magyar konferenciát és kiállítást szerveztek, könyveket adtak ki.

Tavaly februárban Nawrocki felkerült az Oroszország által körözött személyek listájára, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az IPN kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt.

Fiatalkorában Nawrocki labdarúgó- és ökölvívócsapatokban sportolt, 21 évesen megnyerte a regionális tengermelléki ifjúsági ökölvívó bajnokságot a 91 kilósok kategóriájában.

Nawrocki választási programja adócsökkentést, családok támogatását, az igazságügyi rendszer reformját tartalmazta. A programban szerepelt az Európai Unió migrációs paktumának és zöld megállapodásának felmondása Lengyelország részéről. A politikus ellenzi a dél-amerikai Mercosur-államokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, az euró bevezetését, a gyermekek örökbefogadását a meleg párok által.

A programpontok között szerepelt az előző, a PiS-vezette kormány idején kezdeményezett stratégiai fejlesztések, köztük a Varsó és Lódz között építendő óriás-repülőtér (CPK) megvalósítása.

A választási kampány során Nawrocki bejelentette: a transzatlanti kapcsolatok további erősítésére fog törekedni. Május elején Donald Trump amerikai elnök fogadta a Fehér Házban. Az ország védelmi kiadásait Nawrocki a GDP 5 százalékára emelné, és ellenezné a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalását. Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását Nawrocki több feltételhez, például az ukrajnai agrártermékek behozatalának szabályozásához, valamint a második világháborús lengyel áldozatokat rejtő ukrajnai tömegsírok feltárásához kötné.

A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen többséggel.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti CPAC konferencián jelezte: Természetesen Nawrockinak szurkol.

Az Országos Választási Bizottság adatai szerint a szavazatok száz százalékát összeszámolták. Ezek alapján Karol Nawrocki, a voksok 50,89 százalékát (10 606 628 szavazat) szerezte meg. Rafal Trzaskowski, a KO (Polgári Koalíció) jelöltje pedig a szavazatok 49,11 százalékát (10 237 177 szavazat) kapta. A második fordulóban a részvételi arány 71,63 százalék volt.

A PiS, azaz a Jog és Igazságosság által támogatott jelölt előnye Rafal Trzaskowskival szemben már korábban is látszott, a voksok 90 százalékos feldolgozottsága mellett. Emlékeztetőül, az exit poll felmérések ezt megelőzően Rafal Trzaskowski minimális előnyét mutatták. 

Június 1-jén, vasárnap tartották az elnökválasztás második fordulóját Lengyelországban. 

Trzaskowski a vasárnapi szavazáson a nagyvárosokban, ezen belül Varsóban győzött, és túlsúlyba került a nyugati vajdaságokban is, amelyekben hagyományosan a kormánykoalíciót vezető Polgári Platformnak erősebb a szavazóbázisa, írja az MTI. 
A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint. A lengyel elnökválasztáson eddig a legmagasabb – 68,23 százalékos – részvételi arányt 1995-ben jegyezték. Az 1989 óta a rekordmagas, 74,38 százalékos részvételűek a 2023-as parlamenti választásokon voltak.

Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.

Orbán Viktor is támogatta a lengyel ellenzéki jelöltet

Karol Nawrocki történésznek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet vezetőjének jelöltségét a PiS mellett Andrzej Duda leköszönő elnök, valamint a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás is támogatta.

Május első napjaiban pedig Donald Trump amerikai elnök látta vendégül Nawrockit a Fehér Házban.

A miniszterelnök a közösségi oldalán gratulált a lengyel elnökválasztás győztesének, Karol Nawrockinak.  

Hétfő hajnalra kiderült: Karol Nawrocki szoros versenyben legyőzte riválisát, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a vasárnap tartott második fordulóban.

Nagy győzelem Lengyelországnak, nagy győzelem a visegrádi együttműködésnek! Gratulálok Karol Nawrockinak a lengyel elnökválasztás megnyeréséhez  – írta Orbán Viktor a Faceboookon a választás eredményére reagálva.

Emellett az X-en is posztolt angol nyelven, ott azt írta: „Micsoda izgalmak! Gratulálunk az elnöknek! […] Alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a visegrádi együttműködés megerősítésén”, majd lengyel nyelven azt is hozzátette még, hogy „Sok szerencsét, Elnök Úr!”.