Zelenszkij próbálná támogatni Magyar Pétert

Ukrajnában híre ment Magyar Péterék Nemzet Hangja című "szavazásának", és sokan nagyon szurkolnak az ellenzéki politikusnak, mert azt remélik tőle, hogy támogatná Ukrajna EU-csatlakozását és a fegyverek szállítását is  – mondta Dunda György kárpátaljai újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az újságírót az adásban először Ukrajna EU-csatlakozásáról, az ehhez szükséges feltételek teljesítéséről, és az ukrajnai korrupcióval kapcsolatban kérdezték. Dunda György elmondta: az EU részéről már több mint 20 éve elkezdődött ez a történet, mivel a 2004-es forradalom idején is „ezzel vitték be ukránok millióit az erdőbe a brüsszeli elitek.” De megjegyezte: a korrupció mellett Ukrajnának most még más területeken is előrelépést kellene elérnie ahhoz, hogy EU-taggá válhasson, és egyelőre hiányoznak ezek a lépések.

„A magyar álláspontot csak azért kritizálja, mert neki nem tetszik […] az a bűn, hogy a magyar kormány megkérdezi a saját polgárait”

– mondta nem sokkal később Volodimir Zelenszkij minap nyilvánosságra került megszólalásáról Dunda György.

Véleménye szerint Ukrajnában ellenségképet alakítottak ki Orbán Viktorról, miközben Magyarországot is „antidemokratikus” országnak nevezi az ukrán média és a politikai elit. Szerinte ez utóbbi azért „megmosolyogtató”, mert „mondják ezt egy olyan országból, ahol nincs ellenzéki média, ahol nincs ellenzéki politika” – fogalmazott.

Szerinte Ukrajna a legtöbbet nem más országok kritizálásával érhetné el az uniós tagság érdekében, hanem azzal, ha a saját demokráciadeficitjüket csökkentenék.

Meglátása szerint az ukránok gyakran úgy érzik, hogy „alanyi jogon” járnak nekik bizonyos dolgok.

Magyar Péternek szurkolnak Ukrajnában

Dunda György – Zelenszkij mondataira visszakanyarodva – arról is beszélt, hogy a Tisza Párt Nemzet Hangja című szavazásának híre eljutott az ukrán médiába is, minden jelentősebb sajtóorgánum írt róla. Megfogalmazása szerint Ukrajnában kiemelten figyelik a magyar belpolitikát, és a Tisza Párt működését, amelynek „szurkolnak” is.

„Nagyon szurkolnak Magyar Péternek abból kifolyólag, hogy ő biztosan Ukrajna mellé fog állni, ő biztosan nem zárná el a fegyvertámogatásokat sem, írja az ukrán sajtó. Illetve minden jellegű politikai és anyagi támogatást megadna. Egyszóval beállna a brüsszeli fősodorba, ezt remélik a Tisza Párttól”

– fogalmazott a Vasárnapi Újságban a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója.

Orbán Viktor Twitteren emlékeztetett, hogy Zelenszkij elnök tegnap üzent a magyaroknak. A miniszterelnök ukrán EU-csatlakozás lehetetlenségéről szóló kijelentéseit kommentálta Volodomir Zelenszkij, amire most Orbán Viktor is reagált:

 Zelenszkij nemtetszését fejezte ki az ukrán uniós csatlakozásról indult kampány miatt, és azt mondta: szerinte a magyar emberek többsége pártolja Ukrajna uniós tagságát.

Az ukrán elnök egy újságírói hátterbeszélgetésen ejtett szót erről, amelyről az Interfax hírügynökség ukrán kiadása számolt be. Közlésük szerint Zelenszkij egyrészt beszélt a Voks 2025 kampányról, és azt állította, hogy

a magyar állampolgárok túlnyomó többsége támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Orbán ellenzéke egyébként nyílt közvélemény-kutatást készített minden magyar számára. A válaszadók 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett van. Vagyis a magyarországi emberek mellettünk vannak. Önök is tudhatják, hogy előkészített egy szavazást – az ottani emberek állítólag ellene vannak ”– mondta Zelenszkij (az nem világos, hogy melyik közvélemény-kutatásra utalhatott az ukrán elnök, mert 70 százalékos támogatottságot még az ellenzéki mérések egyike sem mutatott ki ismereteink szerint. De például a Magyar Péterék által indított Nemzet hangja nevű szavazásán is csak 58 százalék támogatta Ukrajna csatlakozását, miközben a kormánypártok oldalán elég egyértelműen ellenzik az ukrán csatlakozást. Egy másik lap, az Ukrajinszka Pravda is úgy értelmezte Zelenszkij szavait, hogy esetleg ennek a szavazásnak az eredményére utalhatott, és meg is jegyezték, hogy ott nem 70 százalékról volt szó – a szerk.)

Az ukrán elnök ezt követően kifejezte meggyőződését, hogy ez egy belpolitikai harc része Magyarországon. „Csak nem kellene minket belerángatniuk a választásaikba. Ő [Orbán – a szerk.] ezt teszi. Mert blokkol minket az EU-ban. De végső soron ez a módszer nem lesz hasznára. Hogy miért? Mert az ottani emberek mégiscsak Ukrajna mellett vannak. Akárhogy is trükközik velük. Egy bizonyos százalékot át fog verni, de a gyűlölködéssel nem lehet folyamatosan nyerni” – mondta Zelenszkij az újságíróknak az Interfax szerint.

Veszélyes dolgok?

Ezt követően arról is beszélt, hogy Orbán Viktor szerinte „nagyon veszélyes dolgokat” tesz. „Látjuk ezt, és szorosan figyelemmel kísérjük. Kommunikálunk a többi partnerünkkel, és jelezzük, hogy amit tesz, az veszélyes az Európai Unióra nézve.”

„Lehet, hogy ellene van, de nincs joga lépéseket tenni a csatlakozásunk megakadályozására, mert ez egy másik állam döntése. Mint ahogy nekünk sincs jogunk beleszólni Magyarország sorsába”

– mondta az ukrán elnök.

Emellett beszámolt arról, hogy Ukrajna megteszi az európai integrációhoz szükséges lépéseket, és feladatként tűzték ki, hogy a nyár közepéig három klaszterrel kapcsolatban megnyithassák a tárgyalásokat. „Tegnap volt egy jelentés Sztefanyisinától [az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes – a szerk.]. Elmondta, hogy úgy gondoljuk, hogy július 1-jére technikailag készen leszünk. Úgy gondoljuk, hogy mindenki támogatni fog minket, kivéve a szóban forgó országot. Sztefanyisina Magyarországon volt megbeszéléseken  – a mi csapatunk utazott, beszélgettek. Még nincs eredménye” – mondta Zelenszkij. Majd hozzáfűzte azt is: „Orbán a NATO kérdését összekapcsolja a háború befejezésének víziójával, mire én folyamatosan azt mondom, hogy nem erről van szó. Ő egyszerűen úgy dolgozik, ahogyan dolgozik.”. 

Remlhetőleg csak látszólagos ellentmondás, hogy újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar-ukrán kapcsolatokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olha Sztefanyisinával tárgyalt Budapesten. Elmondták: Május 12-én Ungváron folytatódnak az ukrán-magyar konzultációk, amelyek a két nemzet viszonyát terhelő kérdések rendezését szolgálják.

„Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában” – jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon Magyar Levente.

Felidézte, hogy a magyar-ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság. Hozzátette, hogy egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során.

„Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár.

Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi.

„Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá. Úgy fogalmazott, számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében.

„Mi tisztességesen és őszintén teljesítjük kötelezettségeinket, és látjuk, hogy Budapest is támogatja a valódi párbeszédet. Az európai integrációs folyamat nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megváltoztassuk politikánkat az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, miközben lépéseket tettünk az ukrán államnyelv megszilárdítása érdekében. Létrehoztuk a szükséges intézményrendszert a nemzetiségi párbeszéd megvalósításához, kiépítjük a szabályozását annak, hogy a kisebbségi nyelveken legyen hozzáférés a közép- és felsőszintű oktatáshoz is” – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére közölte, miszerint

 május 12-én Ungváron folytatódnak az ukrán-magyar konzultációk, de az ukrán fél még a nap folyamán átadja javaslatait a magyar fél 11 pontban felvázolt csomagja kapcsán.

Magyar Levente szintén kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar kormánynak erkölcsi és jogi kötelessége fellépni a 2015 után Ukrajnában született, a kárpátaljai magyar kisebbséget sújtó jogszűkítő intézkedések ellen.

Zelenszkij magyarországi „népszerűsége” is szóba került

„Kisebb eredményeket elértünk az elmúlt években, de nem jelenthetjük ki, hogy ma a magyarok Ukrajnában teljes biztonsággal és felszabadultsággal tudják az anyanyelvüket használni mindazokon a fórumokon, ahol korábban tudták. A mostani tárgyalások azt mutatták, hogy el tudunk jutni egy olyan állapothoz, amelyben Ukrajna ezeket a jogokat teljes körűen biztosítja. Ukrajnának nem lehet érdeke, hogy egy csaknem százezres magyar kisebbség ne érezze otthon magát a területén” – mondta az államtitkár.

A sajtótájékoztató végén, újságírói kérdések nyomán egy érzékenyebb témát is érintettek: Magyar Levente elmondta, hogy „az ukrán elnök arcával plakátok jelentek meg Magyarországon”  A kormány plakátkampányára hivatkozva jelezte, hogy azt szóvá tette az ukrán politikus (Sztefanyisina), aki ironikusan úgy reagált, hogy „nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű” – a megjegyzést kisebb nevetés kísérte a teremben.

„Magyarország kiáll Ukrajna szenvedő népe mellett”

„A kormány mandátumát, intézkedéseit meg fogja határozni, támogatja-e a magyar lakosság a most zajló konzultáción Ukrajna európai uniós csatlakozását. A magyar külpolitikai megközelítés sokrétű Ukrajna irányában, nem egyszerűsíthető le megközelítésünk Ukrajna irányában egy igenre vagy egy nemre. A kárpátaljai magyar kisebbség státuszában bekövetkező esetleges kedvező változások nem változtatnak azon, hogy az EU és Magyarország olyan gazdasági terhet venne a nyakába egy 2030-ig vázolt csatlakozási folyamattal, ami most nem vállalható, mert alapvetően írná át az unió belső viszonyait” – jelentette ki Magyar Levente.

Mint a magyar fél részéről elhangzott, Magyarország számos módon nyújt segítséget „a több mint három éve élet-halál harcot vívó Ukrajnának”, és számos területen történt érdemi előrelépés az utóbbi években.

Példaként említette, hogy két héttel ezelőtt új határátkelőhely nyílt, Budapestet és Kijevet közvetlen vonatjáratok kötik össze, és hamarosan új kárpátaljai viszonylatok lépnek be a közlekedési rendszerbe.

„Magyarország kiáll Ukrajna szenvedő népe mellett, a politikai kapcsolatok aktuális minőségétől függetlenül”

– fogalmazott az államtitkár.

Kifejtette: Magyarországon két iskolában is ukrán nyelven oktatják az ukrán gyermekeket, Kijev megyében pedig néhány hónap múlva felavatnak egy háborús pusztításból újjáépített iskolát. Emellett sebesült ukrán katonákat ápolnak Magyarországon, kiterjedt ösztöndíjprogramot működtetünk Ukrajna számára, több mint 13 ezer, a háború által sújtott ukrán gyermek számára biztosítottak magyarországi táborozási élményt, „és az is beszédes, hogy ma Magyarország Ukrajna legnagyobb villamosáram-ellátója” – sorolta Magyar Levente.