Zaluzsnij ukrán területek feladásáról beszélt

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka szerint Ukrajna nem reménykedhet a nemzetközileg elismert, 1991-es határainak visszaállításában.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka szerint Ukrajna nem reménykedhet a nemzetközileg elismert, 1991-es határainak visszaállításában, mivel Oroszország továbbra is rendelkezik a háború folytatásához szükséges katonai és gazdasági eszközökkel.

Az „Ukrán fegyverek a világban” elnevezésű biztonsági fórumon, a Mandiner szerint (az RBC Ukraine beszámolójára hivatkozva) Zaluzsnij úgy fogalmazott:

„Remélem, hogy ebben a teremben már senki sem hisz valamilyen csodában – egy fehér hattyúban, amely békét hoz Ukrajnának, visszaállítja az 1991-es vagy 2022-es határokat, és utána nagy boldogságot hoz.”

Zaluzsnij szerint Oroszország mindaddig folytatni fogja a háborút, amíg képes katonai műveleteket végrehajtani ukrán területen. Hangsúlyozta, hogy Moszkva katonai aktivitása alapvetően az erőforrásaihoz való hozzáférésen múlik, és ennek tükrében Oroszország már 2023 vége óta egy „felőrlő háborút” folytat, amelynek célja az ukrán ellenállás fokozatos meggyengítése.

A volt főparancsnok úgy véli, a győzelem kizárólag akkor lehetséges, ha sikerül teljesen felszámolni Oroszország hadviselési kapacitásait. „A katonai-gazdasági potenciál megsemmisítéséről beszélek” – tette hozzá határozottan. Zaluzsnij arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna jelenlegi helyzete súlyos: a hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd, miközben az ország gazdasági teljesítőképessége is jelentősen visszaesett.

Úgy fogalmazott: „Jelenlegi körülményeink között csak egy túlélésre irányuló, high-tech háborúról beszélhetünk. Olyanról, amely minimális emberi erőforrást és gazdasági eszközöket használ a maximális hatás elérése érdekében. Ukrajna egyszerűen képtelen bármilyen más típusú háborút folytatni a demográfiai és gazdasági realitásai miatt.”

Donald Trump amerikai elnök bejelentette pénteken, hogy nagyszabású fogolycseréről jött létre megállapodás Oroszország és Ukrajna között.

„Nagyszabású fogolycserét ütött nyélbe Oroszország és Ukrajna. A megállapodás hamarosan hatályba lép. Gratulálok mindkét félnek az egyeztetés sikeréhez. Ez akár valami nagy dologhoz is vezethet?” – írta az amerikai elnök pénteken a Truth Social közösségi oldalon (ezzel azt a megállapodást sikerült most véglegesíteni, amiről még egy hete megállapodtak a felek).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy egyeztetést tartott az illetékes tisztségviselőkkel az ezer-ezer főre kiterjedő ukrán-orosz fogolycserére való felkészülésről, amelyről múlt pénteken állapodtak meg Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. Zelenszkij szerint a fogolycseréről szóló megállapodás volt „szinte az egyetlen kézzelfogható eredménye” a törökországi találkozónak.

Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén – írja az MTI.

Vlagyimir Putyin ezt kormánytagokkal folytatott megbeszélésén jelentette be, mondván, hogy az orosz fegyveres erők éppen e feladat megoldásán tevékenykednek.

„Döntést fogadtunk el egy szükséges biztonsági ütközőövezet létrehozásáról a határok hosszában”

– ismertette az államfő. „Fegyveres erőink jelenleg a feladat megoldásán vannak, aktívan elfojtva az ellenség tüzelési pontjait, a munka folyik” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin külön szót ejtett a határ menti területek aknamentesítéséről, ahol harci cselekmények folytak. „Ismétlem, szó van Kurszk, Brjanszk és Belgorod megyékről is, amelyeket támadások értek és érnek. Mindemellett az ellenség rendszerint nem katonai célpontokat választ, hanem polgári létesítményeket, lakóházakat és embereket” – ismertette Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy a csütörtöki nap eseményei is ezt támasztják alá.

„Drónok, diverzáns-felderítő csoportok vadásznak civil járművekre, ideértve mentőket és mezőgazdasági gépeket. Nők és gyerekek halnak, illetve sebesülnek meg”

– fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin egyúttal utasítást adott egy átfogó újjáépítési programra is dél-oroszországi megyékben, ahol ukrán drón-, illetve tüzérségi támadások okoztak károkat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kurszki, a belgorodi és a brjanszki megyék helyzetére tekintettel már most meg kell kezdeni az újjáépítést, elősegítve az emberek visszatérését településeikre, ahol erre a biztonsági körülmények lehetőséget adnak. Ezen felül elengedhetetlen helyreállítani a teljes szállítmányozási és egyéb infrastruktúrát, biztosítani az ipari és mezőgazdasági vállalkozások tartós termelési tevékenységét.

Az orosz elnök kedden kereste fel Kurszk megyét. Azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hazudik, amikor azt mondja, hogy ukrán erők még tartják magukat Kurszk, illetve Belgorod megye egyes részein.

A légvédelem kedd 20 órától csütörtök 8 óráig 485 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói fölött, az orosz hadsereg pedig egy Iszkander-rakétacsapással megsemmisítette egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását, egy harci irányító kabinját és egy radarállomását Dnyipropetrovszk megyében, valamint elfoglalta a donyecki régióban lévő Nova Poltavka települést – közölte csütörtökön a moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint két nap alatt lelőtt drónok közül 63-at a moszkvai régióra irányoztak. A közlést követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök délután azt írta a Telegram-csatornáján, hogy a nap folyamán

az orosz főváros felé tartó 11 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogtak el.

Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) szerint több mint nyolcvan, a moszkvai régióba tartó repülőgép volt kénytelen szerdán és csütörtökön tartalék repülőtéren leszállni.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1370 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy repülőgépjavító műhelyt, egy hadiipari üzemet, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, több rádiólokátor-állomást, valamint több rakétatüzérségi, drón-, lőszer- és anyagi-műszaki eszközraktárt, egy harckocsit és 26 egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, három amerikai JDAM irányított légibombát, valamint négy HIMARS-rakétát.