POLITIK
Így látja a nagy hitelminősítő.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet legfrissebb jelentése szerint Ukrajna fizetésképtelen, az országban emelkedik az infláció, a gazdasági és kormányzati stabilitás viszont romlik. A jelentés kiemeli, hogy Ukrajna újjáépítési költségei várhatóan rendkívül magasak lesznek, továbbá az ukrán korrupció súlyosságát is hangsúlyozza – olvasható a Magyar Nemzet online oldalán.
A hétfői cikk szerint a Fitch Ratings megerősítette Ukrajna adósbesorolását „korlátozott csőd” szinten, ami gyakorlatilag fizetésképtelen állapotot jelent, a hosszú távú külső adósságait nem tudja teljesíteni az ország. A hitelminősítő cég előrejelzése szerint az ukrán költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedik. A háború esetleges befejezése után továbbra is magasak lesznek az ország kiadásai, mivel Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét – írták jelentésükben, megemlítve, hogy a Nemzetközi Valutaalap már a 2026-os és 2027-es költségvetési hiánnyal is tervez. A finanszírozás bizonytalansága 2026-ra és az azt követő évekre jelentős – hangsúlyozta előrejelzésében a Fitch, amely a Magyar Nemzet cikke szerint arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben a GDP 14,5 százalékára nő, a belföldi hitelfelvétel pedig 2026-ban növekedni fog.
Az infláció a Fitch szerint 2025-ben szintén emelkedik, átlagosan 12,3 százalék lesz. A negyedik kár- és szükségletfelmérés szerint Ukrajna újjáépítési igényei a következő évtizedben 524 milliárd dollárra rúgnak, ami körülbelül 2,8-szerese Ukrajna 2024-es nominális GDP-jének
– emelte ki a jelentés.
A hitelminősítő prognózisa szerint a nettó külföldi finanszírozás is rendkívüli mértékben nő, várhatóan eléri az 55 milliárd dollárt, szemben a 2022–2024 közötti évi átlagos 25 milliárddal. Részben ennek tükrében a Fitch 2,9 százalékról 2,5 százalékra módosította 2025-ös növekedési előrejelzését. Az indoklásban a tartósan szűk munkaerőpiac, a gázinfrastruktúra elleni támadások okozta károk és a Pokrovszk bánya háborús okokból történő bezárása szerepel – olvasható a cikkben. A jelentés megemlíti azt is, a Fitch vélekedése szerint az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, az ásványi anyagokról szóló megállapodás ugyan enyhítette a diplomáciai feszültségeket, de a lehetséges gazdasági előnyök továbbra is nagyon bizonytalanok. A hitelminősítő jelentése szerint Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez tükrözi az orosz-ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet – emelte ki a jelentés.
Ukrajna ESG-relevanciapontszáma mind a politikai stabilitás és jogok, mind a jogállamiság, az intézményi és szabályozási minőség, valamint a korrupció ellenőrzése tekintetében „5”, amely a Fitch pontozási rendszerében a rendkívül releváns, kulcsfontosságú minősítési tényezőt jelzi, vagyis magas kockázatot, és erős figyelmeztetést jelent – írta a Magyar Nemzet, megjegyezve, az ukránok a vonatkozó kormányzási mutatóban 50 százalék alatti százalékos rangsort kaptak, ami szintén negatív hatással van a hitelprofilra.
Mint írták,
Ukrajna az emberi jogok és politikai szabadságjogok terén 4-es ESG-relevanciapontszámot kapott a Fitchtől, amely összességében szintén hozzájárult a negatív minősítéshez.
A Magyar Nemzet cikkében rámutat, a hitelminősítő jelentése az ukrán korrupció súlyosságára is felhívja a figyelmet. A lap ugyanakkor felidézte, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés, a titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak.
Év elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak, a gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is voltak.
Az ügyben május elején előzetes letartóztatásba helyezték az ukrán elnöki hivatal korábbi hivatalvezető-helyettesét, Andrij Szmirnovot, akit 100 ezer dolláros kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak, és a gyanú szerint illegálisan szerzett vagyonokat próbált legalizálni – olvasható a cikkben.
A Magyar Nemzet megjegyezte, az ügy kapcsán az ukránok is elismerték, hogy 2020 és 2022 között Szmirnov több mint 17 millió hrivnya (426 ezer dollár) értékű vagyont szerzett, miközben hivatalosan csak 1,3 millió hrivnya (32 500 dollár) jövedelmet vallott be.
Egy 2021-es jelentés megállapításai szerint az ország már a háború előtt is hosszú évek óta szenvedett a korrupciótól és az állam foglyul ejtésétől, ezért egy sor ajánlást fogalmazott meg a Ukrajna számára. Az egyik legfontosabb az, hogy konkrét intézkedések megtervezésével és végrehajtásával nemcsak a magas szinten elkövetett korrupciót (többek között az oligarchikus struktúrát) kell célba venni, hanem a szabad és tisztességes verseny akadályainak megszüntetésére is törekedni kell.
Utóbbi állítást alátámasztja a BBC 2017-es ukrajnai riportja is, amelyben a lap arról számol be, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén álló személyek összvagyona eléri a 26 milliárd dollárt.
Mindezt úgy, hogy akkoriban a kormányzat szereplőinek többsége (Porosenko elnökön kívül – a szerk.) nem volt érintett a gazdasági életben.
A Világbank úgynevezett vesztegetésgyakoriság indexe alapján – amely azt méri, hogy a megkérdezett cégek hány százaléka kapott kenőpénzfizetésre vonatkozó megkeresést, vagyis a ténylegesen tapasztalható korrupciót firtatja – a korrupciós gyakoriság több mint háromszor magasabb Ukrajnában, mint az EU Világbank szerinti legkorruptabb országában, Olaszországban.
A közelmúlt ügyei
A bírák kinevezésére vonatkozó jogszabályok lazítása azért is aggályos, mert mint azt az EU Számvevőszéke is megállapította, a hivatali korrupció jelentős méreteket ölt Ukrajnában. Mindössze fél évvel a Közbizalmi Tanács függetlenségét korlátozó jogszabályról szóló szavazás előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon egy, „az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére irányuló hálózatot fedtek fel”. Azonban nem Knyazev volt az egyetlen korrupt bíró. Az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal jelentése szerint tíz év börtönbüntetést kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe „rejtette”, de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták..
Néhány héttel ezelőtt a kijevi városházán hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO).
Olekszij Reznyikov 2021. november 4. óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, és fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében. Ugyanakkor 2023 februárjában az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését követelték. A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium beszerzési botrányára is hivatkoztak. Mintegy fél évvel később Zelenszkij elnök végül menesztette a védelmi minisztert, miután kiderült: az általa vezetett minisztérium túlárazva vásárolt élelmiszereket az ukrán hadseregnek.
Zelenszkij elnök egy januári interjúban kijelentette, az Egyesült Államok által jegyzett 177 milliárd dollárból csak 75 milliárd dollárral tud elszámolni, a különbözetet, elmondása szerint, nem látta.
Az elnök akkor azt is mondta, hogy a maradék összeg a korrupció vagy lobbitevékenység áldozata lett.
Hozzátette azonban, hogy a korrupció véleménye szerint az amerikai fegyvergyártó cégek részéről történt, és nem ukrán részről. Ugyanakkor egy hónappal később már arról beszélt Zelenszkij, hogy nem 75, hanem 100 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Egyesült Államok, ebből 68,5 milliárd fegyverbeszerzésre, 31,5 milliárd pedig működési támogatásként realizálódott.
Összességében tehát elmondható, hogy a háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén.
A bírósági reform figyelmen kívül hagyása, illetve a kormányzati struktúrában nyíltan megjelenő korrupció egybevág az EU Számvevőszékének megállapításaival, amely kimondja, hogy „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma” az országban – állapította meg a Tényellenőr.
Az ukrán korrupció hosszú ideje az amerikai média figyelmének középpontjában áll. A republikánusokhoz közelebb álló médiumok nagy figyelmet szenteltek a folyamatos botrányoknak, és számos bizonyítékot soroltak fel, arra vonatkozólag, hogy
Ukrajna a korrupció miatt nem megbízható partnere az Egyesült Államoknak.
Ezzel mondhatni hiánypótló munkát végeztek, mert mindeközben a liberális média inkább arra koncentrált, hogy az ukrán vezetés az elmúlt években milyen „hatalmas” erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítása érdekében.
Azt ugyanakkor ezeknek a liberális médiumoknak is el kellett ismerniük, hogy a korrupció jelentős problémát jelent az országban.
Hol a pénz?
A New York Times 2023-ban például azt írta, hogy Ukrajna számára egzisztenciális veszélyt jelent a korrupció. A Foreign Policy pedig tavaly arról számolt be, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz.
Idén januárban a szintén amerikai Newsmax árulkodó interjút készített az ukrán hírszerzés vezetőjével. Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) vezetője a Newsmaxnek azt mondta az amerikai támogatásokkal kapcsolatban, hogy
ki kell deríteni, hová ment ez a pénz, és hová került”.
A Newsmax azt is felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején arról beszélt, hogy Ukrajna 75 milliárd dollárt kapott közvetlenül az Egyesült Államoktól, és további 100 milliárd dollárt „soha nem kapott meg”. Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai kormányban azzal kapcsolatban, hogy hová tűnt ez a pénz, és korrupciós vádak is felmerültek.
A korrupció melegágya: a hadsereg és a mezőgazdaság
A 2023 és 2025 közötti időszakban több jelentős korrupciós botrány is napvilágot látott.
Tavaly áprilisban Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága úgy döntött, hogy Olekszandr Szolzsenyi mezőgazdasági minisztert 60 napra előzetes letartóztatásba helyezik. Az 1,77 millió dollár (637 millió forint) óvadék megfizetése után azonban szabadon engedték. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal gyanúja szerint Szolzsenyi egy szervezett bűnözői csoport élén állt, amely 2017 és 2021 között 6,85 millió dollár (2,4 milliárd forint) értékben szerzett jogtalanul földet, és további 4,47 millió dollár (1,6 milliárd forint) értékben próbált földet megszerezni.
Tavaly májusban az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét vették őrizetbe korrupció vádjával. Vszelovod Kniazjev gyanú szerint több mint 2 millió dollár (720 millió forint) kenőpénzt fogadott el. A legutóbbi és legsúlyosabb botrány a 2024. januári fegyverbeszerzési ügy volt. Az ügy során az ukrán hadsereg 100 ezer aknagránát vásárlására költött 40 millió dollárt (14 milliárd forint) 2022 őszén, de a fegyverek sosem érkeztek meg. A pénzek egy része külföldi számlákra, köztük a Balkánra került. Az ügyben érintettek közé tartoztak volt és jelenlegi magas rangú védelmi hivatalnokok, az Lviv Arsenal fegyverszállító cég vezetői, valamint egy külföldi kereskedelmi csoport képviselője.
Az ukrán hatóságok legutóbb 2025. április 2-án készítettek elő vádemelést egy 2022. augusztus és december között elkövetett ügyben, amelyben több mint 17 millió dollárt (6,1 milliárd forint) sikkasztottak el. Az ügy során a hadsereg számára szánt élelmiszereket, például répát, káposztát és burgonyát, háromszorosan felárazva szerezték be. Öt személyt gyanúsítottak meg, köztük egy volt védelmi minisztériumi osztályvezetőt, az ügyet jeleneg is az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) vizsgálja.
Soros-hálózat: Miért hallgat a korrupcióellenes mozgalom?
Mindezek ellenére a Transparency International és más nyugati „antikorrupciós” csoportok továbbra is reformorientált országnak állítják be Ukrajnát, miközben a valóság mást mutat. Nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International egy jól ismert, Soros által támogatott szervezet, amelyet a USAID és számos multinacionális vállalat finanszíroz.
A 2010-es kormányváltást követően a Transparency International mérései alapján Magyarország CPI-értéke látványosan romlani kezdett. Eközben a háború kirobbanása óta Ukrajna a szervezet korrupciós listáján elfoglalt helye javult. 2023-ban 12 helyet lépett előre – habár még így is Európa egyik legkorruptabb államának számít –, míg tavaly csupán egyetlen helyezést csúszott vissza.
Nem véletlen, hogy az ukrajnai korrupciót kevésbé hangsúlyozzák, miközben Magyarországot folyamatosan „korruptként” állítják be. Ez a kettős mérce jól látható:
- Magyarországon a legkisebb pénzügyi rendellenesség is nemzetközi botránnyá válik,
- Ukrajnában azonban a nyugati katonai és humanitárius segélyek milliárdjai ellenőrizetlenül áramlanak tovább.
Az uniós pénzeket is ellopnák
Ukrajna korrupciója nemcsak belső probléma, hanem közvetlen hatással van Magyarországra és az Európai Unióra.
Ukrajna EU-csatlakozása – amelyet elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Néppárt erőltetne – óriási kockázatot jelentene. Az ukrán elit már most is „kreatívan” használja fel a külföldi forrásokat; mi történne, ha az uniós forrásokhoz is hozzáférnének?
Ráadásul a korrupció Ukrajnában összefügg a szervezett bűnözéssel is, így egy ilyen korrupt állam belépése Magyarország biztonságát is veszélyeztetné.
Ripost hírek
