Putyin egy ütközőövezet fontosságáról beszélt

Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén – írja az MTI.

Vlagyimir Putyin ezt kormánytagokkal folytatott megbeszélésén jelentette be, mondván, hogy az orosz fegyveres erők éppen e feladat megoldásán tevékenykednek.

„Döntést fogadtunk el egy szükséges biztonsági ütközőövezet létrehozásáról a határok hosszában”

– ismertette az államfő. „Fegyveres erőink jelenleg a feladat megoldásán vannak, aktívan elfojtva az ellenség tüzelési pontjait, a munka folyik” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin külön szót ejtett a határ menti területek aknamentesítéséről, ahol harci cselekmények folytak. „Ismétlem, szó van Kurszk, Brjanszk és Belgorod megyékről is, amelyeket támadások értek és érnek. Mindemellett az ellenség rendszerint nem katonai célpontokat választ, hanem polgári létesítményeket, lakóházakat és embereket” – ismertette Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy a csütörtöki nap eseményei is ezt támasztják alá.

„Drónok, diverzáns-felderítő csoportok vadásznak civil járművekre, ideértve mentőket és mezőgazdasági gépeket. Nők és gyerekek halnak, illetve sebesülnek meg”

– fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin egyúttal utasítást adott egy átfogó újjáépítési programra is dél-oroszországi megyékben, ahol ukrán drón-, illetve tüzérségi támadások okoztak károkat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kurszki, a belgorodi és a brjanszki megyék helyzetére tekintettel már most meg kell kezdeni az újjáépítést, elősegítve az emberek visszatérését településeikre, ahol erre a biztonsági körülmények lehetőséget adnak. Ezen felül elengedhetetlen helyreállítani a teljes szállítmányozási és egyéb infrastruktúrát, biztosítani az ipari és mezőgazdasági vállalkozások tartós termelési tevékenységét.

Az orosz elnök kedden kereste fel Kurszk megyét. Azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hazudik, amikor azt mondja, hogy ukrán erők még tartják magukat Kurszk, illetve Belgorod megye egyes részein.

A légvédelem kedd 20 órától csütörtök 8 óráig 485 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói fölött, az orosz hadsereg pedig egy Iszkander-rakétacsapással megsemmisítette egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását, egy harci irányító kabinját és egy radarállomását Dnyipropetrovszk megyében, valamint elfoglalta a donyecki régióban lévő Nova Poltavka települést – közölte csütörtökön a moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint két nap alatt lelőtt drónok közül 63-at a moszkvai régióra irányoztak. A közlést követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök délután azt írta a Telegram-csatornáján, hogy a nap folyamán

az orosz főváros felé tartó 11 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogtak el.

Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) szerint több mint nyolcvan, a moszkvai régióba tartó repülőgép volt kénytelen szerdán és csütörtökön tartalék repülőtéren leszállni.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1370 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy repülőgépjavító műhelyt, egy hadiipari üzemet, egy katonai repülőtér infrastruktúráját, több rádiólokátor-állomást, valamint több rakétatüzérségi, drón-, lőszer- és anyagi-műszaki eszközraktárt, egy harckocsit és 26 egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, három amerikai JDAM irányított légibombát, valamint négy HIMARS-rakétát.

Az ukrán erők drónegységei más alakulatokkal együttműködve éjjel csapást mértek az orosz védelmi-ipari komplexumhoz tartozó egyik üzemre – erősítette meg az ukrán vezérkar.

A Facebookon kiadott közlemény szerint Oroszország orlovi régiójában lévő bolhovi, félvezető berendezéseket gyártó üzemre mértek csapást, amely Oroszország védelmi-ipari komplexumához tartozik. „A megerősített információk szerint a célterületet tíz drón találta el, a támadás következtében tűz ütött ki” – írta a vezérkar. A katonai beszámoló szerint annak ellenére, hogy a gyár nemzetközi szankciók alatt áll, évente mintegy 3 millió eszközt gyártanak benne, és körülbelül 700 ember dolgozik ott. A vezérkar kiemelte, hogy ez az egyik vezető vállalat Oroszországban a félvezető eszközök és alkatrészek fejlesztése és gyártása terén.

A vállalat legalább 19 orosz hadiipari üzemet lát el termékeivel, köztük a Szuhoj repülőgépgyártó céget, valamint Iszkander és Kinzsal rakéták gyártásához kapcsolódó üzemeket.

A vezérkar később a Facebookon kiadott közleményében térképet közölt az oroszországi kurszki hadművelet jelenlegi helyzetéről. „Az agresszor állam képviselőinek azon állításai, miszerint állítólag befejeződtek a harci cselekmények az Oroszországi Föderáció Kurszki Területén, nem felelnek meg a valós helyzetnek. Az ukrán védelmi erők alakulatai által végrehajtott hadművelet a meghatározott irányokban, a kurszki régió határ menti térségeiben továbbra is folyamatban van. Bár a körülmények továbbra is nehezek, az ukrán védők tartják elfoglalt állásaikat, végrehajtják a kitűzött feladatokat, és hatékony csapásokat mérnek az ellenségre” – írta a vezérkar a térképhez mellékelt kísérőszövegben. Hozzátette, hogy a kurszki hadművelet tavaly augusztusi kezdete óta az orosz hadsereg 63 402 katonát veszített, ebből 25 625 a halálos áldozat. Ezenfelül – közlésük szerint – 971 orosz katona esett fogságba, és az ukrán erők megsemmisítettek vagy megrongáltak 5664 darab orosz fegyvert, illetve haditechnikai eszközt. A vezérkar megjegyezte, hogy a kurszki régión kívül az ukrán egységek folytatják aktív hadműveleti tevékenységüket Oroszország belgorodi régiójának bizonyos térségeiben is.

A dél-ukrajnai Herszon megye ügyészi hivatala közölte, hogy szerdán orosz dróncsapások érték Herszon városát és Bilozerka települést a régióban, a támadásokban hat ember sérült meg. Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a háború 2022. februári kezdete után életbe léptetett hadiállapot ideje alatt eddig az ukrán államhatár menti területeken és az átkelő pontokon 49 ezer férfit tartóztattak fel, akik megpróbálták illegálisan elhagyni az országot.

„Mintegy 45 ezer személyt tartóztattak fel, akik megpróbálták illegálisan átlépni a határt, és akiket a zöldhatáron vagy határ menti útellenőrző pontokon állítottak meg.”

„Ezenfelül hozzá kell adni még mintegy 4 ezer embert, akiket a határátkelőhelyeken tartóztattak fel, mert hamis okmányokat használtak, vagy más illegális módon próbálták meg átlépni a határt” – fejtette ki. Szavai szerint az ukrán határőrség aktívan együttműködik a szomszédos országok, valamint az európai országok határőrségeivel annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel az illegális határátlépések ellen, mivel a hadiállapot bevezetése óta ezek száma „jelentősen megnőtt”.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy őrizetbe vett egy mérnököt, aki azért helyezkedett el egy Odessza megyei hadiüzemben, hogy az ukrán fegyveres erők új fejlesztéseit ellopja és átadja az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). „Az SZBU elhárítási részlege leleplezte az orosz titkosszolgálatok újabb kísérletét, hogy hozzáférjenek titkos ukrán haditechnikai adatokhoz. Megelőző intézkedések eredményeként Odessza megyében őrizetbe vettek egy 47 éves helyi mérnököt, aki az FSZB-nek kémkedett” – írta a közleményben az SZBU. Kifejtette: a férfi azt a feladatot kapta, hogy szerezzen meg titkos dokumentumokat az ukrán erők legújabb járműveihez gyártott alkatrészekről. Ennek érdekében elhelyezkedett egy olyan helyi üzemben, amely védelmi megrendeléseket teljesít.