Orbán Viktor: Agrárválság, munkanélküliség, életszínvonal esés.

Erről beszélt a miniszterelnök hétfőn, az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban, hangsúlyozva, hogy ennek ellenére Európa folytatja a háborút, és úgy tesz, mintha győzhetnénk.

Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján azt mondta: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá.

Ezt a háborút elvesztettük

„Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit, de a régi igazságok már nem működnek, a világ megváltozott és mi, európaiak, nem követtük” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott.

„Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat, és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO tagságát.

Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg „mi, európaiak” folytatjuk a háborút és úgy teszünk, mintha győzhetnénk.

„Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk”

– fogalmazott.

Orbán Viktor a tavalyi magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni. Európa a nemzetállamok létrejöttével vált erőssé és világhatalmi tényezővé, és az Európai Unió is a nemzetállamok együttműködésén, az erős nemzeti demokráciák erős vezetőin keresztül válhatott sikeressé – tette hozzá.

Elmondta, az EU mindent a nemzeti parlamenteknek köszönhet, ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek, amelyek nem szerződéssel létrehozott mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó valódi népképviseleti szervek, ezt Brüsszelben sem szabad elfelejteni.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó parlamenti eseményeinek sorát záró, az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országház Felsőházi termében (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Brüsszel Magyarország megbuktatásán dolgozik

A miniszterelnök azt mondta, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik, ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra. Magyarországon most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg, hozzátéve, az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az EU-t, ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz.

Orbán Viktor a 2024-es uniós magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján elmondta:

„több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy folytathassa a háborút. Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn.”

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond  Országház Felsőházi termében (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az orosz energiahordozókról való leválás megöli a magyar gazdaságot

A miniszterelnök az Európai Bizottság javaslatával egyáltalán nem ért egyet, kifejtette: „Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki”

– fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától.

Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amit a tagállamok nem bírnának el.

Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk:

„Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonal esés.”

Békét, demokráciát és jólétet akarunk Európában – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke hétfőn az unió parlamenti elnökeinek konferenciáján Budapesten.

Rámutatott: ehelyett napjainkban az Európai Unió a szemünk láttára a béke, a demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává kezd válni.

Az Európai Uniónak nem volt politikai ereje – sőt talán szándéka sem – arra, hogy diplomáciai eszközökkel megelőzze az orosz–ukrán háborút, és nem volt gazdasági ereje sem ahhoz, hogy szankciós politikájával megfékezze Oroszországot – állapította meg, kiemelve: a gazdaságstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az uniós szankciók több kárt okoztak az Európai Unió tagállamainak, mint Oroszországnak.

Az eddigi kudarcok ellenére a jelenlegi uniós politikai elit katonai értelemben is igyekszik belesodorni az Európai Uniót a háborúba

– közölte. Kitért arra, hogy a jelenlegi uniós politikai elit felrúgni készül az uniós belső demokrácia szabályát, az alapszerződések által szavatolt egyhangú tagállami döntéshozatal rendjét, ami megnyitja az utat egy, a politikai többségre hivatkozó, de valódi felhatalmazással nem rendelkező szűk csoport diktatúrája és a tagállami szuverenitások teljes felszámolása előtt.

Az Európai Unió a világban zajló átrendeződés minden dimenziójában vesztésre áll, amit az elmúlt időszak demokratikus választásaiból következtethetően az európai emberek egyre nagyobb hányada a saját bőrén érez – mondta. Arra a kérdésre, hogy miért történik mindez, a választ az Európai Unió egyensúlyvesztésében látta, ami tetten érhető az Európai Unió politikai viszonyaiban, társadalompolitikájában, gazdaságpolitikájában, energiapolitikájában és külpolitikájában is.

Történelmi ténynek ítélte, hogy az elmúlt évszázadok során a nagyvilágban sehol nem alakult ki olyan erőegyensúlyi állapot a legitim állami főhatalom és a gazdasági magánhatalmak között, mint a nyugati világban, mint Európában és az Egyesült Államokban. Ez azért bomlott meg, mert az elmúlt évtizedekben a globális magánhatalmak már nem együttműködni akarnak a nyugati világ állami közhatalmaival, hanem uralni akarják őket, mert üzleti modelljükben céljuk az állami közhatalmak fölötti befolyás totális kiterjesztése.

Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap idei adatai szerint a világ államainak összesített adóssága néhány éven belül meghaladja a világ államai összesített nemzeti össztermékét, azaz együttes GDP-jét.

Nyilvánvaló, hogy változtatások nélkül a napjaink nemzetközi pénzügyi rendszere fenntarthatatlan, az összeomlásának bekövetkezése nem kérdés, csak annak időpontja.

Az állami eladósodása nemcsak közgazdasági kényszer, hanem hatalmi érdek is: a globális gazdasági hatalmak ezáltal igyekeznek átvenni az irányítást, a rendelkezést a közhatalmak fölött – fejtette ki.

A napjainkban ismét egyre többször felbukkanó európai föderalizmus gondolata, az Európai Egyesült Államok terve nem az európai nemzetek akarata, hanem Európán kívüli hitelezők érdeke. Az Európai Unió tagállamainak többsége ugyanis néhány éven belül már csak kockázatosan hitelezhető, ezért egybe kell terelni őket egy új entitásba, amely hitelképes, és tovább hitelezhető – rögzítette. Kiemelte: a nyugati világban – így Európában is – az emberek érdeke az, hogy helyreálljon az erőegyensúly, hogy a közérdek és a magánérdek ismét egyensúlyba kerüljön a politikában.

Kövér László szerint míg az Egyesült Államok jelenlegi vezetése heroikus kísérletet tesz, hogy a racionális erőegyensúlyt helyreállítsa országában – az amerikai elnök szavai szerint vissza akarják adni Amerikát az amerikaiaknak -, addig az Európa Unió vezetése arra tesz kísérletet, hogy az uniót véglegesen kiszolgáltassa a globális gazdasági magánhatalmaknak. A brüsszeli uniós politikai elit ma azon dolgozik, hogy az európai emberektől elvegye Európát és odaadja másoknak. Nem az unió érdekeit képviselik a nagyvilágban, hanem az Európán kívüli érdekeket Európában.

Ha nem lesz változás, az európai emberek áldozataivá válnak a jelenlegi uniós politikának

– mutatott rá. Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a nemzetek szuverén államai által a szubszidiaritás jegyében alulról felfelé építkező Európai Unió és az Európai Egyesült Államok mint a magánhatalmak uralta birodalom egymást kizáró lehetőségek.

Úgy fogalmazott, ha nem szét akarjuk verni az Európai Uniót, hanem meg akarjuk erősíteni, akkor az Európa jövőjére vonatkozó két álláspont képviselői között azt a kompromisszumot kellene elfogadni, amely az uniós szerződések eredeti tartalma szerinti status quo tiszteletben tartását eredményezné. Meggyőződésük szerint ez a magyar és az európai emberek érdeke, egyben az európai demokrácia fenntartásának záloga is, ami iránt elkötelezettséget kell, hogy érezzenek – hangsúlyozta Kövér László.