Nem tudni, megkezdődnek-e az ukrán-orosz béketárgyalások Isztambulban

Semmiféle orosz-ukrán béketárgyalást nem tartottak csütörtökön Törökországban. Erősen kérdésesnek tűnik, hogy pénteken sikerül-e bármilyen előrelépést elérni az ügyben. A Kreml szerint nem szerepel a közeljövő terveiben Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozója.

Mint előzőleg írtuk, csütörtökön késő délelőtt, illetve kora délután még arról szóltak a hivatalos közlések, hogy Oroszország és Ukrajna órákon belül tárgyalóasztalokhoz ülhet – noha a megbeszélések komolyságát már ezelőtt megkérdőjelezte az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazott el Törökországba, és az orosz csak kevésbé jelentős tisztségviselők képviselték volna.

Zelenszkij sajtótájékoztatót tarott

A délutáni órákban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tartott Ankarában, ahol azt mondta:

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel.

Az MTI beszámolója szerint Zelenszkij azt mondta: az orosz delegáció összetétele Isztambulban azt bizonyítja, hogy Moszkva „nem veszi komolyan” a tárgyalásokat, mivel a küldöttségben nincs olyan politikus, aki valóban döntéshozónak számít Oroszországban. „Az orosz küldöttség meglehetősen alacsony szintjének dacára, Donald Trump (amerikai) elnök iránti tiszteletből, a török küldöttség magas szintje és (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök iránti tiszteletből, valamint abban a reményben, hogy legalább az első lépéseket megtehetjük a feszültségcsökkentés és a tűzszünet irányába, úgy döntöttem, hogy delegációt küldünk Isztambulba” – hangsúlyozta az ukrán államfő.

Zelenszkij pontosította, hogy a tárgyalásokra a Törökországban tartózkodó ukrán tisztségviselőknek csak egy része utazik át Isztambulba a védelmi miniszter vezetése alatt, nem lesz jelen mások mellett az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és a vezérkari főnök sem. „Ami a tárgyalási napirendet illeti, az ukrán küldöttség első számú mandátuma a tűzszünet elérése lesz” – tette hozzá, majd kijelentette, hogy kételkedik a tárgyalások eredményességében, de reményét fejezte ki, hogy az orosz tárgyalók „legalább valamit felmutatnak”. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nagy létszámú delegációt készült küldeni, élén Marco Rubio külügyminiszterrel.

Zelenszkij emellett kétoldalú megbeszélést is tartott Ankarában Recep Tayyip Erdogannal.

Az orosz fél így kommunikált

Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése – jelentette ki szintén az MTI szerint Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön újságíróknak Isztambulban.

„A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait”

– mondta Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízió által is sugárzott nyilatkozatában.

Közölte, hogy Moszkva a tárgyalásokat a 2022-ben megszakadt isztambuli békefolyamat folytatásának tekinti. Mint fogalmazott, az orosz küldöttség kész „lehetséges kompromisszumok” megvitatására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a sajtónak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén részt vettek a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”.

Putyin az ülésen meghallgatta Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter jelentését a külpolitikai napirendről, illetve a gazdaság és hadiipar helyzetéről. Felszólalt Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda vezetője.

Peszkov elmondta, hogy nem szerepel a közeljövő terveiben Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozója.

„A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk”

– fogalmazott.

Szergej Lavrov a Diplomáciai Klub csütörtöki moszkvai összejövetelén arra a kérdésre, hogy mi várható az isztambuli tárgyalásoktól, egyebek között kijelentette: „Idetartozik a nácitlanítás is, mert amit a Zelenszkij-rezsim az oroszokkal szemben tesz, az tiszta nácizmus. És a demilitarizáció is, mert, mint már mondtam, az elsődleges okok között voltak a NATO Ukrajna birtokbavételére irányuló tervei… Ezért az a kérdés, hogy milyen katonai képességekkel fog rendelkezni Ukrajna, korántsem elméleti. Itt nem lehet szó semmiféle külföldi katonai jelenlétről”.

Péntekre halasztották a tárgyalást

A törökök végül bejelentették, hogy pénteken tartanak egy török-ukrán-orosz hármas találkozót a csütörtöki megbeszélések helyett.

Május 16-án orosz-ukrán-török háromoldalú találkozót terveznek Isztambulban – közölte csütörtökön este a török külügyminisztérium.

„Holnap egy sor különböző formátumú találkozó lesz. Ez az Egyesült Államok, Ukrajna és Törökország. Szintén napirenden van egy háromoldalú megbeszélés az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Törökország között” – ismertette a tárca, miután Hakan Fidan, a török diplomácia vezetője találkozott az orosz tárgyalódelegációval.

Egyelőre nem világos, hogy négyoldalú formátumban lesznek-e megbeszélések – tették hozzá.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön este találkozott az isztambuli Dolmabahce-palotában a török külügyminiszterrel. Ezen a helyszínen tartottak volna csütörtökön közvetlen tárgyalásokat az orosz és ukrán delegációk.

Három év után kerülhet sor közvetlen tárgyalásra Ukrajna és Oroszország között  Isztambulban. Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával a hirado.hu elemezte ki, hogy a találkozónak milyen jelentősége van az eddigi tárgyalások folytatása és a háború befejezése szempontjából.

Nem orosz kezdeményezés a közvetlen orosz–ukrán tárgyalás ötlete, amelyre a tervek szerint e hét csütörtökön kerül sor Isztambulban. Az orosz javaslat csupán egy reakció Oroszország részéről a nyugati országok nyomásgyakorlására – mondta el a hirado.hu-nak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton este közvetlen tárgyalásokat javasolt Ukrajnának. A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát. Az orosz elnök szerint a megbeszélések helyszíne ismét Törökország lehetne, ahogy a 2022-es isztambuli tárgyalások esetében is történt. Moszkva komoly egyeztetésekre törekszik egy „hosszú távú, tartós béke” megteremtése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bejelentést követően először hezitált, de aztán Donald Trump közbelépésének köszönhetően mégis elfogadta a tűzszünetet. „Nincs értelme tovább halogatni a vérontás befejezését. Várom Putyint csütörtökön személyesen Törökországban” – fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán fél nyitott a tárgyalásokra, de ezek csak tűzszünet után kezdődhetnek meg.

„Holnapra teljes és tartós tűzszünetet várunk, hogy ezzel megteremtsük a diplomácia alapját”

– hangsúlyozta.

Oroszország továbbra is húzza az időt

Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet, hogy Oroszország még mindig az időhúzásra játszik. Ennek oka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem engedheti meg magának, hogy visszautasítsa Donald Trump a tárgyalás érdekében tett erőfeszítéseit, viszont az sem áll az érdekében, hogy azonnal beleegyezzen egy tűzszünetbe. Az orosz vezetés egyrészt még mindig azt hiszi, hogy képes katonai sikert aratni a fronton, másrészt abban bíznak, hogy majd összeomlik az ukrán védelem, elfogy a nyugati támogatás, és akkor néhány hónapon vagy akár éven belül jobb helyzetbe kerülnek a céljaik elérése szempontjából.

„Alapvetően a dilemma arról szól Vlagyimir Putyin számára, hogy hogyan lehet a tárgyalások során elhúzni az időt úgy, hogy közben folytatódjanak a szárazföldi orosz műveletek, sikereket érjenek el, ne haragítsák magukra Donald Trumpot, és bennmaradjanak a tárgyalási folyamatban is”

– hangsúlyozta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Én azt gondolom – folytatta –, hogy Vlagyimir Putyint egészen rossz helyzetbe hozták, kvázi sarokba szorították a nyugati országok. Ebből kifolyólag az elmúlt hetekben tapasztalt orosz bejelentések nem kezdeményezések, hanem csupán reakciók Oroszország részéről. „Nem orosz kezdeményezésről van szó, nem az orosz diplomácia diktálja a feltételeket, ők mindössze próbálnak reagálni és igazodni az Egyesült Államokhoz” – szögezte le.

Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett, hogy Ukrajna 2022-ben rendeletbe foglalta, hogy nem kerülhet sor közvetlen tárgyalásokra Oroszországgal. A kijevi vezetés illegitimitására hivatkozva korábban Oroszország is elzárkózott mindenfajta kétoldalú tárgyalástól Ukrajnával. Donald Trump vezetésével azonban az Egyesült Államoknak sikerült mindkét felet meggyőzni arról, hogy közvetlenül tárgyaljanak egymással. Ebből kifolyólag a csütörtöki találkozó előzményeiben egyértelműen az Egyesült Államok játssza a kulcsszerepet.

„Az elmúlt napokban Kijevben jártak az európai vezetők, akik a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások alatt Donald Trumpot is felhívták és hosszan elbeszélgettek az amerikai elnökkel. Közben Kijev a hétfői naptól 30 napos tűzszünetet ajánlott Moszkvának. Mindezen történések lépéskényszerbe hozták Oroszországot. Erre muszáj volt Putyinnak valamit reagálnia. Ennek részeként jelentette be az orosz elnök a közvetlen tárgyalások ötletét”

– magyarázta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, ismét hangsúlyozva, hogy ez csak az időhúzás részeként tett reakciós lépés a legutóbbi fejleményekre.

Év végéig elhallgathatnak a fegyverek

Bár még van néhány nap a csütörtöki tárgyalásokig, Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, valószínűleg már nem történik olyan esemény, amely meghiúsítja, hogy végül valóban tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. Úgy véli, most már ténylegesen beszélhetünk tárgyalásokról, amelyek Isztambulban fognak megkezdődni, ugyanakkor a szárazföldi orosz műveletek folytatódni fognak, és ha úgy érzik, hogy túl nagy a nyomás, akkor bizonyos részeredményeket tesznek majd. A szakértő szerint ez lehet például egy részleges tűzszünet meghirdetése a Fekete-tengeren.

Most úgy tűnik, hogy van politikai akarat – hangsúlyozta a szakértő. „Én azt gondolom, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv most, hogy valóban találkozni fognak csütörtökön. Nem mondom, hogy legmagasabb szinten, tehát a Putyin–Zelenszkij-találkozóhoz még kell néhány kör és némi eredmény, de alacsonyabb szintű találkozóra valóban sort keríthetnek. Várhatóan heteken vagy hónapokon át húzódó tárgyalásokat fogunk látni, amíg Oroszország megpróbálja sikerre vinni a szárazföldi műveleteit, ha engedik neki” – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.

„Ezt úgy kell érteni, hogy nyilván Oroszország a támadó fél, tehát az Egyesült Államoknak nincs eszköze, hogy megállítsa az oroszokat. Egy adott pillanatban viszont Vlagyimir Putyin valószínűleg mérlegeli, hogy megéri-e folytatni a háborút vagy jobb kiszállni. Tehát a feltételek, a szankciók feloldása, az orosz izoláció megszüntetése, az orosz tartalékalapoknak a feloldása. Az orosz elnök akár azt is beláthatja, hogy ezek az előnyök többet adnak, mint a háború folytatása”

– tette hozzá.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a háború 2025 végéig történő befejezésével kapcsolatban optimista. „Ha békét nem is, egy fegyverszünetet fogunk látni. És azt gondolom, hogy azért három hónap alatt hatalmas előrelépés történt, főleg az előző három évhez képest. Most már arról beszélünk, hogy három év után lesznek közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között” – mutatott rá.

„Ha megnézzük, hogy három hónap alatt mi minden történt Trump adminisztrációja alatt, a kommunikációs csatornák megnyitásától kezdve, a korábbi vörös vonalak feloldásáig és a területi kompromisszumokig. Úgy tűnik, az egyeztetéseket követően ezeket rugalmasan kezelik a felek. Az amerikaiak gyakorlatilag hetente vagy kéthetente tárgyaltak Ukrajnával és Oroszországgal az elmúlt hónapok során. És lett egy működőképesnek tűnő béketerv az asztalon”

– folytatta, hangsúlyozva, hogy az eddigi béketervek teljes mértékben nélkülözték a realitást.

Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy az amerikaiak letettek egy olyan tervet, amely úgy tűnik, hogy legalábbis kiindulópontban egy közös nevező lehet a kompromisszumok kérdésében. „Itt szerintem három hónap alatt hatalmas munka történt. Két tűzszünetet láttunk, miközben előtte összesen három év alatt egyszer volt tűzszünet 2023 januárjában az ortodox karácsony idején. Szóval a dinamika egyértelműen pozitív, az pedig események felgyorsultak, és hiszem, hogy hamarosan eredmény is lesz” – zárta gondolatait a szakértő.