Mégsem szélsőséges párt az AfD?

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Amíg a bíróság dönt az AfD panaszáról, addig a német alkotmányvédelmi hivatal nem szélsőséges szervezetként tartja nyilván a pártot.

A német titkosszolgálat felfüggesztette az AfD szélsőséges szervezetként való besorolását – írja a Reuters. A felfüggesztés addig tart, amíg a kölni bíróság nem dönt a párt panaszáról, amit a német alkotmányvédelmi hivatal múlt heti döntése ellen nyújtottak be.

„Ez az első lépés a tényleges felmentésünk felé és a szélsőségesség vádjának megszüntetésére”

– közölték Tino Chrupalla és Alice Weidel pártelnökök közös nyilatkozatukban.

Az alkotmányvédelmi hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írta a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.

Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Az AfD azonnali ideiglenes intézkedést is kér, hogy a határozat ne léphessen életbe a jogvita lezárásáig.

A lépés válasz a BfV május 2-i bejelentésére, amely szerint a hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írja a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.

Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.

A párt társelnöke, Alice Weidel egyik szóvivője elmondta, az AfD panaszt nyújtott be a közigazgatási bíróságon Kölnben, ahol a BfV székhelye is van. A bíróság megerősítette, hogy a kereset megérkezett a törvényszékre.

A BfV pénteken jelentette be, hogy konkrét bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a párt olyan erőfeszítéseket tesz, amelyek „veszélyeztetik Németország demokratikus rendjét”, illetve figyelmeztetett arra is, hogy összeegyeztethetetlen az ország szabad, demokratikus rendjével, hogy a párt a német nemzet fogalmát etknikai és származási alapon határozza meg.

 A párt elítélte a BfV pénteki döntését, amely szerinte politikailag motivált és a párt lejáratását és kriminalizálását szolgálja.

A döntés időzítése különösen érzékeny, mivel az AfD népszerűsége az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, és a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt Németországban, főként a keleti tartományokban.

A nemzetközi reakciók sem várattak magukra, Marco Rubio amerikai külügyminiszter álcázott zsarnokságnak nevezte Németország eljárását, míg Elon Musk szerint a döntés a demokrácia elleni extrém támadás.

Az amerikai alelnök, J. D. Vance a keletnémet diktatúrához hasonlította a történteket, és úgy fogalmazott: „A Nyugat közösen bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – ezúttal nem a szovjetek, hanem a német rendszerpártok.”

A német külügyminisztérium visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta a lépés célja a demokrácia védelme, és a végső döntést független bíróságok hozzák majd meg.

Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.

Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.

„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.

Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:

„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”

A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.

A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé

Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.

„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.

A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.

„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”

A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.

Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”,

és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.

A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését,

de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.