POLITIK
Ráadásul egy jegyespárt...
Két izraeli nagykövetségi alkalmazottat, egy eljegyzés előtt álló párt lőttek agyon szerda este Washington belvárosában, a Fővárosi Zsidó Múzeum közelében. A támadás célzott jellegű volt, az áldozatok épp egy rendezvényről távoztak, amikor az elkövető közvetlen közelről nyitott rájuk tüzet. A hatóságok a támadás után több utcát lezártak, nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, de az áldozatok életét már nem tudták megmenteni.
A feltételezett elkövetőt, a chicagói származású Elias Rodriguezt még szerda éjfél előtt őrizetbe vették.
A férfi letartóztatásakor azt kiabálta: „Szabadságot Palesztinának”.
A rendőrség közlése szerint Rodriguez korábban a múzeum előtt járkált, majd egy négyfős izraeli csoporthoz lépett, és közülük kettőt, az NBC News értesülései szerint egy eljegyzés előtt álló párt agyonlőtt.
A támadás során az izraeli nagykövet nem tartózkodott a helyszínen. A környező intézmények, köztük a Georgetown Egyetem campusát is lezárták, az ott tartózkodókat épületkarantén alá helyezték – írja a BBC.
A lövöldözés hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki. Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán az antiszemitizmus elleni azonnali fellépést sürgetett.
„Ezeknek a szörnyű, nyilvánvalóan antiszemitizmuson alapuló washingtoni gyilkosságoknak véget kell vetni, MOST! A gyűlöletnek és a radikalizmusnak nincs helye az Egyesült Államokban. Részvétem az áldozatok családjainak. Szomorú, hogy ilyen dolgok egyáltalán megtörténhetnek! Isten áldjon mindenkit”
– írta.
Kristi Noem belbiztonsági miniszter megerősítette, hogy az áldozatok izraeli diplomaták voltak.
Az izraeli nagykövetség szóvivője és több zsidó szervezet – köztük az American Jewish Committee – is elítélte a támadást, kiemelve: a zsidó közösség és a diplomaták elleni erőszakos cselekmények a „vörös vonalat” jelentik. Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet „elvetemült antiszemita terrortámadásnak” nevezte a gyilkosságot, Mike Huckabee, az USA izraeli nagykövete pedig hozzátette: „Izrael népe most ébredt rá erre a rettenetes támadásra”.
Izrael visszahívja konzultációra főtárgyalóit Katarból, mert nem történt előrelépés a Gázai övezetet érintő tűzszüneti tárgyalásokon – írja az MTI.
„A Dohában folytatott nagyjából egyheti intenzív megbeszéléseket követően a magas rangú tárgyalócsapat visszatér konzultációra Izraelbe, miközben szakértői szinten a képviselők Dohában maradnak” – ismertette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala.
A tájékoztatás szerint Izrael ugyanakkor hozzájárulna egy olyan megállapodáshoz, mint amilyet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja javasolt korábban.
Ez az elképzelés magában foglalná a Gázai övezetbe hurcolt túszok szabadon engedését, valamint egy hosszabb tűzszünetet is. A radikális iszlamista Hamász terrorszervezet azonban továbbra is elutasítja ezt az izraeli miniszterelnök hivatala szerint, ugyanis a gázai övezeti háború végét követelik a megmaradt foglyok elengedéséért.
A konfliktusban közvetíteni próbáló Katar külügyminisztere, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni szintén nehezményezte az előrelépés hiányát. „Az utóbbi hetek tárgyalási fordulói sajnos sehová sem vezettek minket” – mondta. „Alapvető szakadék” van a konfliktusfelek között. „Ezt a szakadékot különböző javaslatok ellenére sem tudtuk áthidalni” – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT kedden azt közölte, hogy humanitárius segélyt – lisztet, bébiételt, orvosi segédeszközöket és gyógyszereket – szállító 93 teherautó érkezett a Gázai övezetbe. Hangsúlyozta egyben, hogy az izraeli hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok ne kerülhessenek a Hamász kezébe.
Az izraeli külügyminisztérium a nap folyamán bejelentette, hogy az elkövetkezendő napokban napi szinten teherautók tucatjait engedik be a palesztinok lakta övezetbe.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elrendelte „minimális élelmiszer- és gyógyszersegély” beengedését a Gázai övezetbe. Az ENSZ és más segélyszervezetek is éhínség veszélyére figyelmeztettek a térségben, ahová március eleje óta nem engedtek be humanitárius segélyt.
Nagy-Britannia felfüggesztette a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Izraellel, bekérette a zsidó állam nagykövetét, és további szankciókat jelentett be ciszjordániai telepesek ellen az újabb gázai offenzíva miatt – közölte kedden a brit külügyminiszter – írja az MTI.
„Netanjahu kormányának cselekedetei tették ezt szükségessé” – hangsúlyozta David Lammy a londoni törvényhozás alsóházában. Kijelentette, hogy az izraeli offenzíva nem a megfelelő út a túszok kiszabadítására. „Nem maradhatunk tétlenek a helyzet ezen újabb elmérgesedése tükrében. Ez összeférhetetlen a kétoldalú kapcsolatunkat megalapozó elvekkel. (…) Ezért ma bejelentem, hogy felfüggesztettük a tárgyalásokat az új szabadkereskedelmi egyezményről az izraeli kormánnyal” – tette hozzá.
„Az izraeli hadsereg 11 hete blokkolja a Gázai övezetet úgy, hogy a Világélelmezési programnak (WFP) semmilyen – valóban semmilyen – készlete nem maradt” – húzta alá a brit diplomácia vezetője a palesztinok lakta térségre utalva.
Izrael emellett ismételten támadt kórházakat, segélyszervezeti és egészségügyi dolgozók vesztették életüket.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elrendelte minimális élelmiszer- és gyógyszersegély beengedését a Gázai övezetbe. Videóüzenetében a kormányfő ezt azzal indokolta, hogy csökken Izrael nemzetközi támogatottsága a Gázában tapasztalható éhezésről szóló hírek miatt. Az ENSZ kedden azt az ígéretet kapta Izraeltől, hogy a hétfői öt teherautót követően további száz, segélyekkel megrakott járművet beenged.
Keir Starmer brit kormányfő a bejelentést teljességgel elégtelennek nevezte.
Lammy felhívta a figyelmet, hogy több mint 9000 teherautó áll készen a Gázai övezet határán, hogy segítséget vigyenek a rászorulóknak. Benjámin Netanjahuhoz intézve szavait Lammy arra szólított fel, hogy vessen véget a blokádnak, és engedje be a segélyeket.
Az izraeli külügyminisztérium egyik szóvivője a brit bejelentést követően az X-en közölte, hogy a mostani brit kormány amúgy sem mozdította elő a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi egyezményről. A szóvivő egyben Izrael-ellenes megszállottsággal vádolta a londoni vezetést.
Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet között közvetítő katari miniszterelnök kijelentette kedden, hogy Izrael újabb Gázai övezeti hadjárata teljesen ellehetetleníti a remélt békemegállapodást.
„Amikor Edan Alexander izraeli-amerikai katonát a Hamász szabadon engedte, azt hittük, hogy ez megnyitja az utat a békéhez, de a válasz a még hevesebb bombázások voltak” – jelentette ki Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni a Katari Gazdasági Fórumon.
„Ez az agresszív és felelőtlen magatartás aláássa a béke minden esélyét” – szögezte le Száni.
Izrael újabb hadjárata keretében szombaton átfogó támadást indított azzal a kimondott céllal, hogy felszámolja a Hamászt és kiszabadítsa az összes maradék túszt,
akit a szervezet 2023. október 7-i terrortámadása során elhurcolt a Gázai övezetbe.
Száni kijelentette, hogy az utóbbi két hét dohai tárgyalásai semmilyen eredményt nem hoztak, mert a két fél között „óriási a szakadék”. „Az egyik fél csak részleges megállapodásra törekszik, amelyből (…) szerinte lehet átfogó, míg a másik rögtön egy mindent átfogóra”, a háború lezárására és a túszok szabadon engedésére – magyarázta Izraelre és a Hamászra utalva a katari politikus.
Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
A londoni miniszterelnöki hivatal által hétfő este ismertetett háromhatalmi állásfoglalás a gázai lakosság szenvedéseit tűrhetetlen mértékűnek nevezi, és teljességgel elégtelennek minősíti azt az előző napi bejelentést, amely szerint Izrael beengedi az „alapvető ellátáshoz” szükséges mennyiségű élelmiszer-szállítmányokat az övezetbe.
A három kormány felszólítja Izraelt a gázai hadműveletek leállítására
és arra, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását a gázai lakossághoz.
A közös közlemény szerint elfogadhatatlan és a nemzetközi emberiességi törvények megsértésének kockázatával jár, hogy
az izraeli kormány megtagadja a gázai civilektől a legalapvetőbb humanitárius segítséget is.
A három ország leszögezi: nem fogja tétlenül elnézni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának „megdöbbentő akcióit”. Ha Izrael nem állítja le az új katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait, „akkor konkrét válaszlépéseket teszünk” – fogalmaz a közös brit–francia–kanadai kormányközlemény.
A kommüniké nem részletezi, hogy a három ország milyen ellenlépéseket tervez. Leszögezi ugyanakkor, hogy
Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada ellenzi a nyugati parti zsidó telepek bármiféle bővítésére tett kísérleteket is.
Izraelnek le kell állítania ezeknek az illegális telepeknek a létrehozását, mert ezek ellehetetlenítik egy majdani palesztin állam életképességét, emellett aláássák a palesztinok és az izraeliek biztonságát is – áll a közleményben.
A felhívás szerint a három hatalom ebben az ügyben is kész habozás nélkül további ellenlépésekre, köztük „célzott szankciókra”.
A közös közlemény leszögezi, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rettenetes támadást követett el Izrael ellen, és a három ország mindig is támogatta Izraelnek a terrorizmussal szembeni önvédelemhez fűződő jogát, a gázai hadműveletek kiterjesztése azonban „teljességgel aránytalan eszkalációval ér fel”.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.
Ripost hírek
