Hadifogolycserében állapodtak meg az oroszok és az ukránok

Oroszország és Ukrajna megállapodott egy nagyszabású hadifogolycsere lebonyolításáról – közölte az orosz és az ukrán delegáció is az isztambuli tárgyalásokat követően. Mindkét fél ezer-ezer fogoly szabadon bocsátását vállalta. A felek tűzszüneti elképzeléseikről is egyeztettek, valamint egy esetleges Putyin–Zelenszkij találkozó előkészítése is napirendre került.

A hírt először az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij jelentette be, majd megerősítette az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov is – írja a BBC.

Medinszkij szerint az egyezség értelmében „a következő napokban” sor kerül egy „1000 az 1000-ért” elven alapuló fogolycserére. A konkrét időpontot nem hozták nyilvánosságra.

Az orosz küldöttség vezetője arról is beszélt, hogy Ukrajna kérte egy közvetlen találkozó lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amelyet az orosz fél „tudomásul vett”. Emellett abban is megállapodtak, hogy mindkét oldal bemutatja saját javaslatát egy lehetséges jövőbeni tűzszünet feltételeiről.

Umerov elmondása szerint „minden lehetséges tűzszüneti forma” terítékre került a tárgyalásokon. A védelmi miniszter hozzátette: a hadifogolycsere a találkozó legfontosabb kézzelfogható eredménye. A felek egy újabb tárgyalási forduló lehetőségét is kilátásba helyezték.

A tárgyalások célja továbbra is a háborús feszültség csökkentése és a politikai rendezés lehetőségeinek feltérképezése.

Ukrajna szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.

Véget értek Isztambulban az ukrán és az orosz delegáció közötti – első közvetlen – tárgyalások. Zelenszkij azzal vádolta Putyint, hogy félt találkozni vele – számolt be a Sky News.

A megbeszélés pontos tartalmáról még nincsenek információk, azonban egy ukrán diplomáciai forrás szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek irreálisak és messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.

Az orosz követelések között szerepel többek között

az ukrán csapatok kivonása Oroszország területéről a tűzszünet megkezdéséhez.

Az Egyesült Államok komoly áttörésre egyelőre nem számít az ukrajnai háború lezárásról kezdődő ukrán és orosz részvétellel szervezett isztambuli tárgyalásokon – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter Antalyaban csütörtökön.

Marco Rubio a NATO külügyminiszteri tanácskozása után újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott: „nincsenek komoly elvárásaim afölött, ami holnap történni fog”, ugyanakkor hozzátette, hogy ott lesz ő és Fidan török külügyminiszter, valamint az ukrán küldöttség, és egy alacsonyabb szintű orosz tárgyalódelegáció. „Remélem, hogy Ukrajna és Oroszország között lesz tárgyalás a török partnerek részvételével, a mi csapatunk tagjaival közösen”.

Az amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott: „őszintén szólva, ezen a ponton azt gondolom, és ez teljesen nyilvánvaló, hogy

az egyetlen mód az áttörésre közvetlenül Trump elnök és Putyin elnök között lehetséges”.

Marco Rubio a saját részvételét az isztambuli tárgyalások azzal indokolta, hogy az eredeti terv közvetlen kapcsolatfelvételről szólt az oroszok és ukránok között, ami most nem azon a szinten valósul meg, mint remélték.

Törökországi sajtótájékoztatóján Marco Rubio a szíriai stabilizációhoz fűződő amerikai várakozásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a béke megteremtése a óriási fejlemény lenne a régióban hosszú idő óta. Az új szíriai vezetés képviselőivel tartott megbeszélés tapasztalataival kapcsolatban Marco Rubio hangsúlyozta, hogy egy nemzeti alapokon álló mozgalom vezeti, amely egy plurális társadalomként akarja felépíteni az országot, amiben a szíriai társadalom minden része képes az együttélésre, ide értve a békét szomszédaival, köztük Izraellel.

Marco Rubio szavai szerint a kitűzött cél elérésében az Egyesült Államok segítséget ígér Szíriának, aminek része a szankciók feloldásának megkezdése Washington részéről.

Az MTI beszámolója szerint Zelenszkij azt mondta: az orosz delegáció összetétele Isztambulban azt bizonyítja, hogy Moszkva „nem veszi komolyan” a tárgyalásokat, mivel a küldöttségben nincs olyan politikus, aki valóban döntéshozónak számít Oroszországban. „Az orosz küldöttség meglehetősen alacsony szintjének dacára, Donald Trump (amerikai) elnök iránti tiszteletből, a török küldöttség magas szintje és (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök iránti tiszteletből, valamint abban a reményben, hogy legalább az első lépéseket megtehetjük a feszültségcsökkentés és a tűzszünet irányába, úgy döntöttem, hogy delegációt küldünk Isztambulba” – hangsúlyozta az ukrán államfő.

Zelenszkij pontosította, hogy a tárgyalásokra a Törökországban tartózkodó ukrán tisztségviselőknek csak egy része utazik át Isztambulba a védelmi miniszter vezetése alatt, nem lesz jelen mások mellett az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és a vezérkari főnök sem. „Ami a tárgyalási napirendet illeti, az ukrán küldöttség első számú mandátuma a tűzszünet elérése lesz” – tette hozzá, majd kijelentette, hogy kételkedik a tárgyalások eredményességében, de reményét fejezte ki, hogy az orosz tárgyalók „legalább valamit felmutatnak”. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nagy létszámú delegációt készült küldeni, élén Marco Rubio külügyminiszterrel.

Zelenszkij emellett kétoldalú megbeszélést is tartott Ankarában Recep Tayyip Erdogannal.

Az orosz fél így kommunikált

Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése – jelentette ki szintén az MTI szerint Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön újságíróknak Isztambulban.

„A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait”

– mondta Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízió által is sugárzott nyilatkozatában.

Közölte, hogy Moszkva a tárgyalásokat a 2022-ben megszakadt isztambuli békefolyamat folytatásának tekinti. Mint fogalmazott, az orosz küldöttség kész „lehetséges kompromisszumok” megvitatására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a sajtónak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén részt vettek a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”.

Putyin az ülésen meghallgatta Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter jelentését a külpolitikai napirendről, illetve a gazdaság és hadiipar helyzetéről. Felszólalt Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda vezetője.

Peszkov elmondta, hogy nem szerepel a közeljövő terveiben Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozója.

„A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk”

– fogalmazott.

Szergej Lavrov a Diplomáciai Klub csütörtöki moszkvai összejövetelén arra a kérdésre, hogy mi várható az isztambuli tárgyalásoktól, egyebek között kijelentette: „Idetartozik a nácitlanítás is, mert amit a Zelenszkij-rezsim az oroszokkal szemben tesz, az tiszta nácizmus. És a demilitarizáció is, mert, mint már mondtam, az elsődleges okok között voltak a NATO Ukrajna birtokbavételére irányuló tervei… Ezért az a kérdés, hogy milyen katonai képességekkel fog rendelkezni Ukrajna, korántsem elméleti. Itt nem lehet szó semmiféle külföldi katonai jelenlétről”.