Ezt a beszédet mondta Putyin a Győzelem Napján Moszkvában

Putyin beszédében hangsúlyozta, Oroszország emlékszik a második világháború tanulságaira, és nem fogja hagyni, hogy megismétlődjenek az atrocitások

Oroszország mindig is „áthatolhatatlan gátat” képezett a nácizmus, a ruszofóbia és az antiszemitizmus ellen, és továbbra is harcolni fog ellenük – mondta Vlagyimir Putyin elnök az éves moszkvai katonai díszszemlén. Az idei esemény a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója.

A szovjet katonák bátorsága döntötte el a második világháború kimenetelét, Oroszország soha nem fogja hagyni, hogy a nácizmus valódi legyőzőit rágalmazzák – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nagy honvédő háborúról megemlékező pénteki moszkvai katonai díszszemlén.

Putyin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió milliók életével fizetett az egész emberiség szabadságáért és békéjéért, és a Győzelem Napját a orosz nép legfontosabb ünnepének nevezte. Mint mondta,

Oroszországnak, amely nem feledte el a második világháború tanulságait, kötelessége megvédeni a Vörös Hadsereg becsületét hőstetteiért.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig a nácizmus legyőzhetetlen akadálya lesz, és harcolni fog a nácizmus követőinek gaztettei ellen. Hangoztatta, hogy az egész ország támogatja a most folyó (ukrajnai) „különleges hadműveletet”, és büszke a harcoló katonák lelkierejére.

Méltatta a világháborús szövetségesek hozzájárulását az 1945-ös győzelemhez, közülük elsőként a kínai népet említve meg.

„A második front megnyitása közelebb hozta a győzelmet a második világháborúban, miután a döntő csaták a Szovjetunió területén már lezajlottak” – mondta.

A megemlékezésre Moszkvába érkező több mint kéttucatnyi állam-, illetve kormányfő között volt Hszi Csin-ping kínai, Nicolas Maduro venezuelai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák kormányfő.

Az idei díszszemlén több mint 11 500 katona vonult fel, akik közül több mint 1500-an részt vettek az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

Először mutatkoztak be a Vörös téren a pilóta nélküli rendszerek csapatai. A parádén 12 baráti ország – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Vietnám, Egyiptom, Kína, Laosz, Mongólia és Mianmar – díszegységei is részt vettek. Putyin külön köszönetet mondott a díszszemlét a tribünről megtekintő négy észak-koreai tábornoknak.

„Továbbra is harcolni fogunk az atrocitások ellen, amelyeket azok követnek el, akik ezeket a romboló eszméket hirdetik. Az igazság és az igazságosság a mi oldalunkon áll” – tette hozzá. A továbbiakban kijelentette, hogy az egész ország támogatja azokat a csapatokat, amelyek részt vesznek a katonai műveletben a kijevi rezsim ellen, amit Moszkva régóta azzal vádol, hogy a náci ideológiát vallja.

Putyin megjegyezte, hogy Oroszország emlékszik a második világháború tanulságaira, és nem fogja hagyni, hogy megismétlődjenek az akkor elkövetett atrocitások.

„Mindannyiunkat összeköt az öröm és a bánat, a büszkeség és a hála, a csodálat érzései a nemzedék iránt, amely milliók életének árán legyőzte a nácizmust, és kivívta a szabadságot és a békét az egész emberiség számára – jelentette ki. – Hűségesen őrizzük e diadalmas események emlékét, és őseinkhez hasonlóan sajátunkként ünnepeljük az ünnepet, amely az egész nemzet számára a legfontosabb.”

Emlékszünk a második világháború tanulságaira, és soha nem fogadjuk el az események elferdítését, sem a hóhérokat igazoló és az igazi győzteseket rágalmazó kísérleteket.

Az orosz elnök szerint azok, akik a második világháborúban a nácizmus ellen harcoltak, „megmentették a hazát, és ránk bízták annak védelmét”, amihez hozzátartozik, hogy „egységesek maradunk és szilárdan kiállunk nemzeti érdekeink, ezeréves történelmünk, kultúránk és értékeink mellett”. Megfogadta, hogy az ország továbbra is ki fog tartani ezen elvek mellett.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a minisztérium és más szervek – köztük az FSZB, a rendkívüli helyzetek minisztériuma és a Nemzeti Gárda – több mint 11 500 katonája vett részt a moszkvai katonai díszszemlén. A Vörös téren 13 ország – köztük Kína, Fehéroroszország, Egyiptom, Vietnam és Kazahsztán – egységei is felvonultak.

Az eseményen 29 ország vezetői vettek részt. Örményország, Izrael, Mongólia, az Egyesült Államok és más nemzetek második világháborús veteránjai is megjelentek díszvendégként.

Hszi Csin-ping, Kína elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában ismét megerősítették szoros szövetségüket, és közösen ígéretet tettek arra, hogy egy új világpolitikai rendet alakítanak ki, amely ellenáll az Egyesült Államok globális dominanciájának.

A két vezető közös nyilatkozatában országaikat „acélbarátoknak” nevezte, amelyek már „száz tűzpróbán mentek keresztül”, és amelyek szorosabb gazdasági és katonai kapcsolatok révén közösen küzdenek a globális hegemóniáért – közölte a Reuters.

Putyin és Hszi a megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy céljuk nemcsak gazdasági és katonai együttműködésük elmélyítése, hanem közös fellépésük is Washington politikája ellen. A két vezető megerősítette, hogy a jövőben „határozottan ellensúlyozzák az Egyesült Államok kettős megfékezésére irányuló politikáját”.

A közös nyilatkozatban úgy fogalmaztak, hogy az Egyesült Államok globális befolyása olyan „egyoldalú” politikai döntésekhez vezetett, amelyek Kínát és Oroszországot is ellenállásra szólítják fel.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök dokumentumot cserél, miután megállapodást írtak alá a moszkvai Kremlben (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

A két vezető találkozója egybeesett a második világháború befejezésének 80. évfordulójával, amely különösen fontos politikai esemény volt Putyin számára. Az orosz elnök az esemény kapcsán hangsúlyozta, hogy „a fasizmus felett aratott győzelem, amelyet hatalmas áldozatok árán értek el, maradandó jelentőséggel bír”. Putyin és Hszi egyetértettek abban, hogy közösen kell védelmezniük „a történelmi igazságot” és ellensúlyozniuk kell a modern neonácizmus és militarizmus megnyilvánulásait.

Putyin már korábban is hivatkozott az ukrajnai háborúra, mint a modern nácizmus elleni küzdelemre, azonban Ukrajna és nyugati szövetségesei ezt a narratívát elutasítják, és a háborút birodalmi agressziónak tekintik. A két vezető közös nyilatkozatában arra is kitértek, hogy egyes országok próbálják felülvizsgálni a második világháború „eredményeit”, és hogy Kína és Oroszország „a fő győztes államokként” lépnek fel ebben a kérdésben.

A két vezető közötti megbeszélés nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági szempontból is jelentős.

Putyin és Hszi ígéretet tettek arra, hogy továbbra is szorosabban együttműködnek a kereskedelem és a beruházások terén, és közösen dolgoznak azon, hogy 2030-ra jelentősen növeljék a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.

A kínai vezető kijelentette, hogy Oroszországnak és Kínának meg kell szilárdítaniuk együttműködésüket, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy „megszüntessék a külső beavatkozásokat”. Ezzel Hszi arra utalt, hogy a két ország közötti kapcsolatokat nemcsak a nyugati hatalmak, hanem a nemzetközi színtéren más hatások is befolyásolják, és a közvetlen együttműködés elmélyítése mindkét fél számára stratégiai fontosságú.

A találkozón nemcsak politikai és gazdasági, hanem katonai kérdésekről is szó esett. Putyin nemrégiben bejelentette, hogy háromnapos tűzszünetet hirdetett az ukrajnai háborúban, amely csütörtökön kezdődött. Ukrajna ezt a lépést nem fogadta el, és azt a benyomást keltette, hogy Moszkva nem kíván valódi békét kötni, csupán politikai manővereket folytat.

A háború kimenetele továbbra is kérdéses, és a nemzetközi közösség figyelme továbbra is a feszültségekkel teli régióra irányul.

Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína és Oroszország közösen dolgozik azon, hogy lezárják a konfliktust, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok fegyverszállítmányokkal tovább táplálja a háború tüzét. Kína és Oroszország, mint a konfliktus két legnagyobb támogatója, arra törekszenek, hogy csökkentsék a nyugati befolyást, és a jövőben a világpolitikai színtéren meghatározó szereplőkké váljanak.

Putyin és Hszi közös célja, hogy egy új világrendet építsenek, amelyben az Egyesült Államok befolyása csökken, és Oroszország, valamint Kína egyenrangú partnerként szerepelnek a globális politikai és gazdasági térképen. A két ország szorosabb együttműködése és közös fellépései egyértelmű üzenetet küldenek a nemzetközi közösség számára, miszerint a jövő politikai színtere nemcsak a nyugati hatalmak, hanem a keleti erőközpontok dominanciáját is magában foglalja.