POLITIK
Genf lehet az esetleges tárgyalások helyszíne.
Az eredmények elmaradása miatt teljes egészében kivonhatja magát az ukrajnai békefolyamatokból Donald Trump, ugyanakkor továbbra sem támogatná a Moszkvával szembeni szigorúbb szankciókat – írta a New York Times.
Trump mindennek azután adott hangot, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott legutóbbi telefonos megbeszélést követően német, francia, olasz és finn vezetőkkel egyeztetett. A tárgyalásokra rálátó források szerint az amerikai elnökben az a benyomás alakult ki az orosz elnökről, hogy úgy viselkedik, mint aki megnyeri a háborút és a saját előnyére akarja fordítani a mostani helyzetet.
Ennek ellenére Trump nem akar nagyobb nyomást helyezni Oroszországra, ahogy a szankciók szigorítását sem tervezi.
A New York Times szerint a Fehér Házban egyre nagyobb teret nyer az a nézet, hogy az ukrajnai konfliktust kizárólag „Európa háborújának” tekintsék, ugyanakkor megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Moszkva nem hajlandó engedni a tárgyalási feltételeiből. A békefolyamatok lelassulása miatt ismét felmerült az amerikai elnökben, hogy teljes egészében félbeszakítsa az amerikai békemissziót
„Gyakorlatilag azt mondta: »kiszálltam«”
– összegezte az amerikai elnök álláspontját a New York Times névtelenséget kérő forrása, ami szerinte egybecseng a JD Vance alelnök által elmondottakkal, aki korábban arról beszélt: „több mint nyitottak vagyunk, hogy elálljunk a tárgyalásoktól.” A New York Timesnak nemsokkal azután nyilatkoztak erről ezek a források, hogy Donald Trump az orosz elnököt „őrültnek” nevezve elítélte az ukrán városok elleni orosz rakétatámadásokat.
„Amit Vlagyimir Putyin nem ért meg, az az, hogy ha én nem lennék, sok rossz dolog történt volna már Oroszországgal, és nagyon rosszakra gondolok. A tűzzel játszik” – írta szerdán Truth Social című közösségi portálján az amerikai elnök.
Donald Trump ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a Fox News hírtelevíziónak kedden nyilatkozva úgy vélte, hogy az elnök „csalódottsága érthető” a legutóbbi fejlemények fényében – írja az MTI.
Kellogg elmondta azt is, hogy a két fél közötti következő tárgyalásokat minden valószínűség szerint Genfben tartják meg.
Hozzátette, hogy mindehhez még „az orosz felet kell megszerezni”.
Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy „hitelt kell adni” Donald Trump közvetítési erőfeszítéseinek, hiszen „120 nap alatt többet ért el, mint az előző amerikai kormányzat 1200 alatt”.
A valóban rossz dolog a harmadik világháború, ezt Donald Trump amerikai elnöknek meg kell értenie – írta Dmitrij Medvegyev kedden az amerikai elnök korábbi bejegyzésére reagálva.
„Ami Trump szavait illeti azzal kapcsolatban, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) a tűzzel játszik, illetve az Oroszországgal kapcsolatos ‘nagyon rossz’ dolgokról ír, én csak egyetlen valóban rossz dolgot ismerek: a harmadik világháborút” – írta az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke a X közösségi portálon.
„Amit Vlagyimir Putyin nem ért meg, az az, hogy ha én nem lennék, sok rossz dolog történt volna már Oroszországgal, és nagyon rosszakra gondolok. A tűzzel játszik” – írta kedden Truth Social nevű közösségi portálján az amerikai elnök.
Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket
Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.
Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.
A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.
„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés”
– fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.
Ripost hírek
