Sokkszerű dezinformációs kampányt indítottak Magyarországgal szemben

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleménye:

"A vád szerint két »ügynököt« fogtak el, akik a magyar katonai hírszerzésnek dolgoztak Kárpátalján. Az ukrán hatóságok állításaira hivatkozva a dezinformációs kampány hazai részvevői néhány órán belül arról írtak, miszerint a kormány összejátszik Oroszországgal annak érdekében, hogy Moszkva a magyar titkosszolgálati és katonai készségeket felhasználva stratégiai előnyhöz jusson az Ukrajnával folytatott háborújában. 

A hírek terjesztői annak ellenére építették fel ezt a dezinformációs kampányt, hogy állításaikat és sejtetéseiket konkrét forrással vagy bizonyítékkal nem támasztják alá.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata alapján egyértelműen kimutatható, hogy egy klaszteres dezinformáción keresztül végrehajtott nyomásgyakorlási kísérlet zajlik Magyarországgal szemben, az időzítés és a narratíva összehangoltsága pedig stratégiai tervezettségre utal.

A dezinformációs kampányban részt vesz a magyar kormány megbuktatásában érdekelt brüsszeli elit és az általa támogatott ellenzéki politikusok, az unióban a magyar kormány által képviselt különvélemény felőrlésében érdekelt kijevi vezetés, valamint a progresszív-liberális elit által finanszírozott nemzetközi médiahálózat.

A dezinformációs kampány célja, hogy a magyar kormányt »háborús uszító«, »irredenta« színben tüntesse fel, így korlátozva bel- és külpolitikai mozgásterét. Ürügyet próbál szolgáltatni Ukrajna számára, hogy akár »a legradikálisabb katonai, gazdasági vagy politikai eszközökkel is megvédhesse magát az agresszor Magyarországgal szemben«, és hogy a kárpátaljai magyarokkal szembeni esetleges ukrán agresszióért a magyar kormányzatot tegye felelőssé.

A dezinformációs kampány egyértelműen kapcsolódik a május 8-án, az ukrán fél bejelentése előtt egy nappal végrehajtott politikai akcióhoz, amely során Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy »leleplezőnek« szánt hangfelvételt. A Tisza Párt vezetője azt a látszatot próbálta kelteni, hogy Magyarországon titokban támadó jellegű háborús készülődés zajlik, amelynek célpontja Ukrajna. Ez az akció előkészítette a másnap Ukrajnából meginduló dezinformációs kampányt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal értékelése szerint ez a dezinformációs kampány fokozott nemzetbiztonsági és szuverenitási kockázatot hordoz, hiszen nemcsak Magyarországgal szembeni politikai támadásoknak adhat teret, hanem közvetlen katonai konfliktus kialakulásának veszélyét is növeli.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal felszólítja a közélet minden szereplőjét, hogy tartózkodjon az olyan dezinformációk terjesztésétől, amelyek gyengítik hazánk politikai mozgásterét, és veszélybe sodorják biztonságát.”

A Védelmi Tanács is tárgyalta kedden a Magyarország elleni lejárató kampány ügyét

Kedden összeült a Védelmi Tanács, az ülésről tudomást szerző Magyar Nemzet szerint a testület keddi rendkívüli ülését az ukrán titkosszolgálat kiterjedt magyarországi akciója indokolhatta, amiben egy május 8-án nyilvánosságra hozott hangfelvétel miatt érintett lehet Magyar Péter és az általa vezetett Tisza Párt. A Védelmi Tanács ülése előtt megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „példátlan titkosszolgálati akció indult Magyarország ellen”. A kormányfő az ülést követően arról beszélt egy Facebookra feltöltött videóban, hogy Ukrajna összehangolt lejárató akciót indított Magyarország ellen.

„A Védelmi Tanács mai ülésén az is kiderült, hogy az ukránok az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen.”

„Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa”

– mondta Orbán Viktor.

Szerdán összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amely napirendre tűzte a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által megfogalmazott kijelentések nyomán kialakult diplomáciai és nemzetbiztonsági feszültséget, valamint Ruszin-Szendi Romulusz ügyét is. A volt vezérkari főnök a NATO fórumain többször tért el a kormány békepárti álláspontjától, és „Dicsőség Ukrajnának” köszöntéssel zárta felszólalásait. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata szerint kommunikációja bizalmi válságot idézhetett elő a NATO-n belül, és nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetett.

Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács keddi ülése után azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy Ukrajnával játszanak össze egy Magyarország ellen indított titkosszolgálati akcióban.

Mint korábban írtuk, kedden összeült a kormány Védelmi Tanácsa. A megbeszélés kezdete után Orbán Viktor is posztolt a Facebook-oldalán az ülésről. 

Az ülés után a kormányfő egy videót tett közzé a közösségi oldalán, amely mellé azt írta:  „Ilyenre még nem volt példa! Egy magyar ellenzéki párt tevékeny részese egy Magyarország ellen indított külföldi titkosszolgálati akciónak. A magyar szolgálatok felkészültek. Sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyar emberek feje felett!” 

Orbán Viktor a videóban elmondta: „Az összehangolt lejárató akciót Ukrajna indította Magyarország ellen” az uniós tagságról szóló véleménynyilvánító szavazás ellehetetlenítése érdekében. Ezután úgy fogalmazott:

„A Védelmi Tanács mai ülésén az is kiderült, hogy az ukránok az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen.”

„Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa ”– fogalmazott Orbán Viktor, miközben Magyar Péterről és Ruszin-Szendi Romuluszról mutattak felvételeket a videóban.

A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy újabb titkosszolgálati akciókra számít a jövőben addig, amíg a szavazás tart.

„Ezekre a magyar szolgálatok felkészültek. A véleménynyilvánító szavazást végigvesszük, mert sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyarok feje felett”

– zárta a videót Orbán Viktor.

A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülését követően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatót tartott. 

Az államtitkár Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ukrán kapcsolatrendszerének mélyebb értékelése jelenleg is zajlik, ugyanakkor a honvédelmi miniszter kezdeményezésére lefolytatott belső vizsgálat keretében a minisztérium bekérte a NATO-tól annak a négy, NATO vezérkari ülésnek az anyagát, amelyen Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként még részt vett az orosz-ukrán háború kitörését követően.

 A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki üléseken, nem mondta el a háború további eszkalációjának megelőzését sürgető magyar álláspontot, azt, hogy Magyarország következetesen nem járul hozzá az ország területén keresztüli fegyverszállításokhoz, és hogy a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton való rendezését szorgalmazza - közölte Barthel-Rúzsa Zsolt. 

Ruszin-Szendi Romulusz a háború kitörését követően a NATO vezérkari főnöki ülések során egyetlen alkalommal sem képviselte a mandátumban foglalt, a magyar kormányzati álláspont lényegi elemét képző és Magyarország nemzetbiztonsági érdeke szempontjából kiemelt háborúellenes narratívát - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a volt vezérkari főnök a felszólalásairól készített jelentésekben viszont megjelenítette a mandátum háborúellenes elemeit is, amit a valóságban nem mondott el. Jelezte azt is: az európai uniós vezérkarfőnöki találkozón Ruszin-Szendi Romulusz a mandátummal ellentétesen nem ismertette az EU ukrajnai misszióját érintő magyar aggályokat.

Az eseményen Kocsis Máté az ukrán kémbotrány kapcsán az ügy fontosságát kiemelve elmondta, a bizottsági ülésen elhangzottak jó részét ötven évre titkosították. 

– jelentette ki Kocsis Máté. Hozzátette, azonban az ukrán fél múlt hét pénteken előzetes egyeztetés nélkül kényes információkat tett közzé, erre kellett választ adniuk a magyar szolgálatoknak. Kocsis megnevezte azokat az ukrán kémeket, akiket kiutasított Magyarország: Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusit, emellett megnevezett egy harmadik személyt is, Szerhij Alexandronovot. 

A politikus szerint kérdéseket vet fel, hogy az ukrán szolgálatok már egy hónappal ezelőtt elkészítették a felvételeket az állítólagos magyar kémek elfogásáról. Ezekkel a felvételekkel pedig később összehangolt kampányt indítottak Magyarország ellen.  

– tette hozzá. Kocsis kijelentette, ezt követően az ukrán szolgálatok nyilvánosságra hozták az egy hónapja az állítólagos kémekről készített felvételeket, majd pedig dezinformációs kampányt indítottak a közösségi médiában, amelyben korábban elkészített képekkel akarták azt a hatást kelteni, hogy Magyarország háborúra, Ukrajna megtámadására készült. 

– mondta Kocsis Máté. A frakcióvezető kiemelte, a dezinformációs kampányt követően a magyar szolgálatok fokozzák a terrorelhárító tevékenységet és folytatják a felderítő tevékenységet. 

– tájékoztatott a frakcióvezető. Hozzátette, jelenleg is zajlik Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök ukrajnai kapcsolatainak vizsgálata. Az ukrán média mellett a nemzetközi sajtótól is számos kérdést kapott a kormányzat Kocsis Máté szerint. 

 Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár kifejtette, komoly vizsgálatok zajlanak Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal kapcsolatban. A Honvédelmi Minisztérium kikérte a NATO-vezérkari főnökök megbeszéléseinek leiratait. 

– jelentette ki az államtitkár. A politikus szerint megállapítható, hogy Ruszin-Szendi nem képviselte a magyar nemzetbiztonsági szempontból kiemelt háborúellenes narratívát. 

– mondta el Barthel-Rúzsa Zsolt.

Újságírói kérdésre válaszolva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, politikai támadás áldozatává vált az ország. Hozzátette, a bizottság ülésén kiderült, hogy a magyar szolgálatok előtt ismertek a Tisza Párt egyes tagjai és az ukrán szolgálatok közötti kapcsolatok. 

– jelentette ki Kocsis. 

Amint arról már korábban is beszámoltunk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még aznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.