Az oroszok szerint ezeken a területeken kiírtanák őket

Az oroszok kiírtása áll minden olyan ukrán és nyugati törekvés mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak visszaállítására irányulnak – erről írnak az orosz külügyi tárca csütörtöki közleményében, amelyben a herszoni terület oroszok által ellenőrzött részei elleni dróntámadásokat ítélték el.

Teljesen világos, hogy az oroszok kiírtásának szándéka húzódik meg a kijevi rezsim és nyugati szövetségeseinek azon hiábavaló és alaptalan követelései mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak úgynevezett helyreállításáról szólnak – erről írnak az orosz külügyminisztérium május 1-jei közleményében, amelyben a tárca elítélte azt az ukrán dróncsapást, amelyet csütörtökön a herszoni terület orosz hadsereg által ellenőrzött részei ellen indítottak.

Május 1-jén, a reggeli órákban az ukrán fegyveres erők dróntámadást mértek a herszoni régióban fekvő Aleski városára, az orosz külügyminisztérium szerint a támadásban 7-en meghaltak és több mint 20-an megsebesültek.

Az első csapás után nemsokkal egy második támadást is indítottak, amelynek a túlélők közül is többen, valamint a kiérkező mentőegységek tagjai estek áldozatul – írták.

Az orosz külügyi tárca szerint az „ukrajnai nácik” a támadást szándékosan ünnepi napra időzítették, szerintük abban bízva, hogy a május elsejei ünnepségek miatt maximálhassák a polgári áldozatok számát. „Ez az atrocitás ismét felfedte a kijevi rezsim terrorista magját, a jelenlegi ukrán vezetők kizárólag a fegyveres konfrontáció eszkalálására és a békés rendezésre irányuló kísérletek megzavarására összpontosítanak” – írták, majd úgy folytatták:

„Az újbanderista klikk tárgyalási képtelensége is ismételten bebizonyosodott.”

„Mindazokat, akik felelősek és részt vettek a jelenlegi kijevi barbár akcióban, azonosítani fogják, és elkerülhetetlenül törvény fogja őket megbüntetni” – írták. Együttérzésüket fejezték ki az áldozatok családjai felé, egyúttal felszólították a nemzetközi közösség és az érintett multilaterális szervezeteket, hogy határozottan ítéljék el a támadást.

Orosz dróncsapás érte csütörtök hajnalban Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosát, Odesszát, a támadásban két ember életét vesztette és 15-en megsebesültek – közölték a helyi mentőszolgálatok. Az ukrán légvédelem jelentése szerint Oroszország csütörtökre virradóra összesen 170 drónt és 5 ballisztikus rakétát indított öt ukrajnai régió ellen.

Az Odesszára mért ellenséges támadás egy többemeletes lakóházban, családi házakban, egy szupermarketben, egy iskolában és autókban okozott károkat – írta Oleh Kiper odesszai kormányzó a Telegramon. Az általa megosztott videókon egy súlyosan megrongálódott homlokzatú többszintes épület, egy betört kirakatú üzlet, valamint lángokkal küzdő tűzoltók láthatók. Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznicja közlése szerint az éjszakai támadásban a vasúti sínek, a kapcsolóhálózat és három tehervagon is megsérült. Jelenleg javítási munkálatokat folynak, hogy a tehervonatok eljussanak a kikötőkhöz. A tehervonatok alternatív útvonalon, a személyvonatok menetrend szerint közlekednek – tették hozzá.

A támadás egyik áldozata, aki otthonában vesztette életét, a vasúttársaság alkalmazottja volt – közölte a vasúttársaság.

Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában egy belvárosi benzinkútba csapódott be egy drón, amely tüzet okozott – közölte Ihor Terehov harkivi polgármester. Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország öt ballisztikus rakétát és 170 drónt indított öt ukrajnai régió ellen az éjszakai csapássorozatában. A légvédelem 74 drónt megsemmisített, további 68 valószínűleg elektronikus zavarás miatt nem érte el célját – közölték.

Donald Trump újbóli hatalomra kerülése óta az Egyesült Államok először ad el Ukrajnának fegyvereket. Kijev első körben 50 millió dollár értékű csomagra számíthat.

Szerdán a Trump-kormányzat tájékoztatta a Kongresszust szándékáról, miszerint jóváhagyja az Ukrajnába irányuló, 50 millió dollárt vagy annál többet érő védelmi célú termékek közvetlen kereskedelmi értékesítését  – értesült a Kyiv Post diplomáciai forrásokból.

Ez az engedély – az első ilyen jellegű döntés Trump több mint 100 nappal ezelőtti visszatérése óta – mindössze néhány héttel azután érkezett, hogy a kormányzat felülvizsgálatra felfüggesztett minden, Ukrajnával kapcsolatos katonai támogatást, hangsúlyozva új prioritását: az amerikai befolyás diplomáciai célú felhasználását a konfliktus lezárása érdekében, a hosszan elnyúló katonai segítségnyújtás helyett.

A Kongresszus legutóbbi Ukrajnának szánt segélycsomagjában több mint 1 milliárd dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladásokat. Az előző, Joe Biden vezette amerikai kormányzat lehetővé tette, hogy ebből egyes, sürgősen szükséges fegyverek – például teljesen automata 50-es kaliberű géppuskák – eljussanak a háború sújtotta országba.

2015 és 2023 között az Egyesült Államok csendben engedélyezte több mint 1,6 milliárd dollár értékben védelmi eszközök és szolgáltatások Ukrajnába történő állandó exportját közvetlen kereskedelmi értékesítés (DCS) keretében.

„Minden DCS-célú ügylet csendben zajlik; ezeket nem jelentik be nyilvánosan, mint a külföldi katonai értékesítéseket (Foreign Military Sales)”

– mondta Colby Badhwar, a Tochnyi nevű kutatócsoport biztonsági segítségnyújtási elemzője a Kyiv Post washingtoni tudósítójának.

„A hír itt igazából az, hogy (az amerikai fegyvereladás – a szerk.) folytatódik, annak ellenére, hogy mindenki arra számított, Trump teljesen elvágja Ukrajnát”

– tette hozzá.

A Kongresszusnak benyújtott 50 millió dolláros értékesítési engedélyről szóló értesítést – amelyet elsőként a Kyiv Post látott – a fegyverexport-ellenőrzési törvény (Arms Export Control Act) alapján terjesztették be. Ez a törvény hatalmazza fel az amerikai elnököt a védelmi eszközök és szolgáltatások importjának és exportjának szabályozására – derül ki a Külügyminisztérium Kongresszusi Kapcsolatok Hivatala által küldött hivatalos értesítésből.

A javasolt eladás a védelmi eszközök – beleértve technikai adatokat – és szolgáltatások Ukrajnába történő exportját fedi le.

A lépés néhány héttel azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: országa szándékában áll 30–50 milliárd dollár értékben légvédelmi rendszereket és fegyvereket vásárolni az Egyesült Államoktól, mint jövőbeni biztonsági garanciák részeként.

Michael Cecire, a Rand nevű nonprofit, pártfüggetlen kutatószervezet védelmi és biztonságpolitikai kutatója úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Államok katonai támogatása Ukrajna számára folytatódik – akár a korábbi csomag keretében, akár az elnöki leépítési felhatalmazás  további alkalmazásával – „az erősíteni fogja az Egyesült Államok befolyását”.

„A Trump-kormányzat többször is kinyilvánította, hogy tartós tűzszünetet szeretne Ukrajnában. Ennek eléréséhez azonban mind Kijevvel, mind Moszkvával szemben szükség lesz megfelelő nyomásgyakorlásra” – mondta Cecire a Kyiv Postnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön üdvözölte az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról az előző nap aláírt megállapodást – írja az MTI.

„Ez most igazságos és méltányos partnerség, amely lehetőséget nyújt lényeges ukrajnai beruházásokra, valamint az ukrajnai iparágak és a szintúgy fontos jogi gyakorlatok jelentős korszerűsítésére” – szögezte le az ukrán elnök a Telegramon közzétett esti videójában.

Zelenszkij kiemelte, hogy nagyon jó munkát végzett az ukrán tárgyalóküldöttség – mindenekelőtt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, a gazdasági, az igazságügyi és a pénzügyminiszter. Az előkészítési folyamat során jelentősen megváltozott a megállapodást – mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy a megállapodás – amelyben nem szerepel kezdeti ukrán adósság – egy újjáépítési alap létrehozását irányozza elő, amely Ukrajnában fog befektetni. Az elnök szerint ez méltányos alapokon történő együttműködést jelent az Egyesült Államokkal, és lehetővé teszi mind Ukrajna, mind a védelmét támogató Egyesült Államok számára, hogy pénzt keressen a partnerségen.

Legkevesebb hét ember életét vesztette a Herszon megyei Oleskit ért ukrán támadásban – közölte Vlagyimir Szaldo, a nagyobbrészt orosz ellenőrzés alá került régió kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján, adta hírül az MTI.

„Körülbelül 9 óra 30 perckor Oleskiban, a központi piac környékén, az ukrán fegyveres erők FPV-drónokkal tömeges támadást indítottak a civil lakosság ellen. A támadás pillanatában sokan voltak a piacon” – írta.

A kormányzó információi szerint a támadás következtében legkevesebb huszan megsebesültek. A helyszínen a mentőszolgálatok dolgoznak.

„Az oleski piacra mért csapások első hulláma után, amikor már voltak halottak és sebesültek, az ellenség FPV-drónokat küldött a túlélők megölésére” – fogalmazott Szaldo.

Az Ukrajnától jórészt elszakított Herszon megye a Dnyeper alsó folyásánál, az Azovi- és a Fekete-tenger partján fekszik. Jelenleg az orosz hadsereg ellenőrzi a megye mintegy háromnegyedét, az ukrán fegyveres erők pedig a Dnyeper jobb partját, beleértve Herszon várost.

Az orosz ellenőrzés alá került részeken 2022 szeptemberében népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását a nemzetközi közvélemény nem ismerte el.