Az oroszok hatalmas dróntámadást indítottak Ukrajna ellen

Oroszország 273 drónt indított Ukrajna ellen az előző éjjel – közölték vasárnap reggel az ukrán hatóságok. A támadásnak legalább egy halálos áldozata és több sérültje van.

Az eddigi (számszerűen) legnagyobb méretű dróntámadás idén februárban történt: akkor 267 eszközzel indított támadást Oroszország Ukrajna ellen.

Most az ukrán hatóságok szerint ezt a rekordot is sikerült megdönteni, ugyanis az előző éjjel 273 drón érkezett az oroszoktól. A támadás miatt 9 órán át légiriadó volt érvényben Ukrajna számos területén (ezt végül magyar idő szerint reggel 8 óra körül oldották fel).

Az ukrán hatóságok közlése szerint ezek közül valamivel több, mint 200-at nem okozott kárt. Azt írták:

• 88 drónt a légvédelmi egységek lőttek le,
• további 128 pedig anélkül tűnt el a radarokról, hogy bármit is eltalált volna (ezek sok esetben az elektronikus zavaróberendezések miatt zuhannak le).

A többi drón azonban károkat okozott. Az eszközök elsősorban a kijevi régió térségét, valamint a dnyipropetrovszk és donyecki régiókat vették célba.

Kijevben egy becsapódó drón megölt egy 28 éves nőt, további három ember pedig megsebesült, köztük egy 4 éves gyermek is

– közölték az ukrán hatóságok a Reuters beszámolója szerint.

A drónok emellett Kijev épületeiben is károkat okoztak. „Kemény éjszaka volt. Az oroszok mindig is háborút és támadásokat használtak arra, hogy mindenkit megfélemlítsenek a tárgyalásokon” – írta Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője a Telegramon a vasárnapi támadásról.

Mindeközben Oroszország és Ukrajna képviselői három év után először folytattak közvetlen tárgyalást a fegyverszünetről, de – egy fogolycserét leszámítva – kézzelfogható eredménye nem volt a megbeszélésnek, és egyelőre összeegyeztethetetlennek tűnik a két fél álláspontja. Mindeközben Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy hétfőn telefonálni fog Vlagyimir Putyinnal, majd utána Volodimir Zelenszkijjel és a NATO-országok több vezetőjével is.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette: hétfőn telefonon fog beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról.

Az amerikai elnök közösségi platformján, a Truth Social-ön jelentette be, hogy

keleti parti idő szerint 10 órakor (vagyis magyar idő szerint délután 16 órakor) telefonon fog beszélgetni az orosz elnökkel.

„A hívás témái a következők lesznek: a »vérzivatar« leállítása, amely hetenként átlagosan több mint 5000 orosz és ukrán katona halálát okozza, és a kereskedelem” – írta az elnök a bejegyzésben. Donald Trump azt is hozzátette, hogy a Putyinnal való beszélgetést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és számos NATO-beli szövetségesével is egyeztetni fog.

„Remélhetőleg eredményes nap lesz, sor kerül a tűzszünetre, és véget ér ez a nagyon erőszakos háború, egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Isten áldjon mindannyiunkat!”

– tette hozzá Donald Trump. Arra már nem tért ki a posztban, hogy milyen konkrét javaslatokat kíván felvetni az orosz és az ukrán elnökkel, valamint a szövetségesekkel folytatott beszélgetéseken, és arra sem, hogy a kereskedelem témájában belül milyen jellegű egyeztetésre készül.

Egyelőre sem a Kreml, sem a többi érintett nem reagált Trump bejelentésére.

Két hónapja egyszer már beszéltek telefonon

Mint korábban írtuk, az amerikai és az orosz elnök szinte pontosan két hónappal ezelőtt, március 18-án tartottak egy telefonbeszélgetést. Az egyeztetést bejelentések is követték mindkét oldalról, noha kézzelfogható eredménye mindmáig nem lett ezeknek.

A napokban Oroszország és Ukrajna képviselői három év után először tartottak közvetlen tárgyalást Isztambulban, azonban komolyabb előrelépést itt sem sikerült elérni. Az oroszok és az ukránok egyelőre csak annyiban egyeztek meg – konkrétumok nélkül –, hogy valamikor folytatják a tárgyalást.

Donald Trump a törökországi tárgyalás margóján azt mondta: szerinte csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha személyesen találkozik és egyeztet erről Vlagyimir Putyinnal (egy ilyen találkozó egyelőre nincs tervbe véve, noha hónapok óta beszélnek a felek arról, hogy megtörténhet).

Ukrajna és Oroszország akár már a jövő héten végrehajthatja az ezer-ezer fős hadifogolycserét, amelyről pénteken Isztambulban állapodtak meg a két ország tárgyalóküldöttségei – nyilatkozta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke szombaton a TSZN ukrán hírtelevíziónak – írja az MTI.

„Remélem, ez a jövő héten megtörténik” – jelentette ki a hírszerzési vezető, hozzátéve, hogy mindkét ország összeállítja a maga listáját azokról, akiknek az elengedését kéri.

„Akit el tudunk hozni, azt elhozzuk, és ugyanígy vissza is adunk foglyokat”

– mondta.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy a pénteki és szombati orosz támadásokban két ember halt meg és 13 szenvedett sebesüléseket a régióban. A keleti országrészben, Donyeck és Harkiv megyékben – a helyi kormányzói hivatalok délelőtti közlése szerint – az elmúlt napban három civil vesztette életét és 18 sebesült meg.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország szombatra virradó éjjel 62 csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül a légvédelem 36-ot megsemmisített, hat pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy pénteken az orosz erők egy rakétacsapást és 63 légicsapást mértek Ukrajna területére, valamint 112 irányított légibombát dobtak le, továbbá 135 alkalommal támadtak rakéta-sorozatvető rendszerekkel. A fronton az elmúlt 24 órában145 összecsapást rögzítettek. A kijevi katonai vezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége megközelítette a 973 ezret, pénteken az ukrán erők megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett hat orosz harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 155 drónt.

Oroszország komoly fenyegetést jelent az egész NATO-ra nézve, aminek újabb bizonyítéka, hogy egy orosz vadászgép május 13-án Észtország felett megsértette az észak-atlanti szövetség légterét – közölte Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X-en az MTI szerint. Mindeközben az orosz fél egy videót töltött fel az esetről, és közlése szerint másképp történt az incidens.

Margus Tsahkna a törökországi Antalyában, a NATO-külügyminiszterek informális találkozóján csütörtökön észt újságíróknak nyilatkozott, és azt mondta: az orosz berepülés akkor történt, amikor az észt hatóságok megpróbálták átvizsgálni az oroszok egyik, zászló nélkül közlekedő illegális olajszállító hajóját, amikor az belépett az észt felségvizekre. A Jaguár nevű tartályhajót a brit hatóságok márciusban helyezték szankciós listára. A kapitány nem engedte fel a fedélzetre az észt hatóságok képviselőit, végül az észt haditengerészet tájékoztatása szerint visszakísérték az orosz vizekig.

Ez az eset azért más és fontos, illetve abban tér el a korábbiaktól, hogy az Orosz Föderáció egy vadászgépet küldött a helyzet ellenőrzésére, és az megsértette a NATO területét

– közölte az észt külügyminiszter, hozzátéve, hogy az incidens után azonnal NATO-vadászgépeket küldtek a helyszínre, hogy „megvizsgálják és felügyeljék az orosz vadászgép tevékenységet”.

Az oroszok videót töltöttek fel az esetről, amely szerintük nem az észtek felségvizén, illetve légterében történt

A fentiekhez képest némiképp eltérő módon tálalta az esetet az Izvesztyija nevű orosz lap, amely egy videót is feltöltött a történtekről. Az olajszállító hajó fedélzetéről készített felvételen közlésük szerint két észt járőrhajó látható, valamint egy helikopter is, amely őket segítette a levegőből, és később jelenik meg a videóban az oroszok Szu–35-öse, valamint egy észt PZL M28-as repülőgép is.

Az Izvesztyija közlése szerint a Jaguar Gabon lobogója alatt tartott Primorszk kikötőjébe, és nemzetközi vizeken közlekedett, amikor megpróbálták átkutatni. „Az észt hadsereg arra próbálta kényszeríteni a hajót, hogy hagyja el a nemzetközi vizeket és haladjon az ország felségvizei felé. Ott Tallinn-nak minden joga meglett volna a Jaguar feltartóztatására” – írta az orosz lap az esetről.

Emellett azt állították, hogy az

az észt haditengerészek azzal fenyegették meg az olajszállítót, hogy nekihajtanak, a helikopterről pedig kétszer is megpróbáltak csapatokat szállítani a hajóra (ennek azonban a felvételen nincs nyoma).

„Az észt fél a provokációba a Raiu járőrhajót, a Kurvits járőrhajót, egy csapatszállító helikoptert és egy PZL-M28-as repülőgépet is bevont. Emellett a lengyel légierő MiG–29-es repülőgépei is részt vettek a műveletben” – írta az orosz lap az esetről.