Az európai gazdákkal fizettetnék meg az ukrán csatlakozást

A jelenlegi tervek szerint a gazdáknak kellene állniuk Ukrajna megsegítésének számláját. A tüntetés után Győri Enikő EP-képviselő válaszolt a hirado.hu kérdéseire.

A demonstrációt magyar oldalról a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselte, akiknek vezető szerepe volt a tüntetés megszervezésében. A demonstráción több mint 70 agrárszervezet vett rész – köztük kimagasló arányban magyarok, szlovákok, franciák, spanyolok és belgák is. Az időzítés sem volt véletlen, az Európai Bizottság épp ezen a napon tartotta költségvetési konferenciáját.

Kiszivárgott információk szerint az uniós agrártámogatások akár 30 százalékkal is csökkenhetnek a 2028 és 2035 közötti időszakban.

Brüsszel ugyanis egy egységes pénzügyi alap létrehozásán dolgozik, amely egy kalap alá vonná a jelenlegi agrár-, kohéziós és védelmi kiadásokat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a KAP különálló, stabil finanszírozása megszűnne – a tagállamok pedig tetszés szerint irányíthatnák át a mezőgazdasági pénzeket például védelmi célokra vagy Ukrajna EU-integrációjának támogatására.

A demonstráció központi üzenete világos volt: ha nincs KAP, nincsenek gazdák – és nincs élelmiszer-biztonság. A tüntetők az általuk emelt európai mezőgazdaságot szimbolizáló kártyavár transzparenst összedöntötték, ezzel is érzékeltetve, hogy az agrárpolitika és az élelmiszer-termelés jelenlegi rendszerét mekkora veszély fenyegeti.

Transzparens a brüsszeli gazdatüntetésen. Felirat alulról felfelé: Nincs költségvetés, nincs agrártámogatás, nincsenek gazdák, nincs biztonság (Fotó: Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége)

Ukrajna csatlakozása csapás lenne a gazdáknak

A gazdák félelmeinek középpontjában Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása áll. Ukrajna mezőgazdasági területe több mint 41 millió hektár – ez az EU teljes agrárterületének ötödét jelentené. Ukrajna a világ második legnagyobb gabonaexportőre, és olyan üzemméretekkel, technológiával rendelkezik, amely komoly versenyhátrányba hozhatja az uniós termelőket.

Jakab István, a Magosz elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ukrán mezőgazdasági termelés léptékei messze meghaladják a legtöbb uniós ország mezőgazdasági méreteit. Egyetlen ukrán mezőgazdasági vállalat akár 582 ezer hektáron is gazdálkodhat, míg az EU-s gazdaságok átlagmérete mindössze 30 hektár. Emellett az ukrán termelésben GMO-növények, betiltott növényvédő szerek és alacsony környezetvédelmi standardok is jelen vannak – ezek pedig súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot is hordoznak.

A tiltakozók hangsúlyozták: nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdésről van szó. A KAP a teljes EU-költségvetés egyharmadát teszi ki, és alapvető pillére a kontinens élelmiszer-biztonságának, vidéki foglalkoztatásának és piacstabilitásának.

Politikusok is támogatják a gazdákat

A megmozdulás visszhangja politikai szinten sem maradt el. A flamand agrárminiszter, Jo Brouns és számos európai parlamenti képviselő – köztük Magyarországról Dömötör Csaba és Győri Enikő is – a helyszínen álltak ki a gazdák mellett.

„A brüsszeli bürokraták elfelejtik, hogy az európai mezőgazdaság nem ideológiai labor, hanem az emberek asztalára kerülő élelem forrása” – jelentette ki Dömötör Csaba, hozzátéve, hogy az európai agrárium nemcsak megélhetési kérdés, hanem az európai életmód, a vidék és a hagyományok védelme is.

Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa a helyszínen igyekezett meghallgatni a tüntetők aggodalmait. A biztos a Financial Timesnak adott interjúban figyelmeztetett: „Üres gyomorral nem lehet kontinenst építeni.” Hansen szerint a védelmi és geopolitikai prioritások nem írhatják felül az élelmiszer-termelés és a mezőgazdaság támogatásának szükségességét. Szerinte a KAP egy geopolitikai erőforrás, amely nélkül az EU nemcsak mezőgazdasági, hanem stratégiai szinten is sebezhetővé válik. Piotr Serafin, az EU költségvetési biztosa pedig a helyszínen folytatott párbeszédet a gazdák képviselőivel.

Az Európai Unió költségvetési biztosa Piotr Serafin (középen, sötét nyakkendőben) a tüntetés vége után folytatta a párbeszédet a gazdák képviselőivel (Fotó: hirado.hu/Horváth Dániel)

Hansen azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozása nem lehet automatikus: szükség van átmeneti időszakokra, fokozatos piacnyitásra, és szigorú megfelelési követelményekre. Ezzel együtt azonban ő is jelezte: Brüsszelben jelenleg nincs teljes körű koncepció arról, hogy az ukrán mezőgazdaság integrációját miként lehetne úgy megoldani, hogy az ne menjen az EU gazdáinak rovására.

A következő hétéves költségvetési keretről június 4-én terjeszt be javaslatot az Európai Bizottság, a végleges döntésekre pedig júliusban kerülhet sor. Addig azonban a tüntető gazdák azt ígérik: nem hagyják abba a nyomásgyakorlást. A tét szerintük nem kevesebb, mint az európai élelmiszer-biztonság, a gazdák megélhetése és az egész közös agrárpolitika fennmaradása. Ha Brüsszel nem hallja meg a gazdák hangját, könnyen lehet, hogy a következő tüntetésen már nemcsak a kártyavár omlik össze, hanem a gazdák bizalma is.

A gazdák kárára segítenék Ukrajnát – a hirado.hu kérdéseire reagált a képviselő 

A hirado.hu kérdéseire Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) a helyszínen válaszolt. A képviselő elmondta, hogy az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának tagjaként kiemelten követi a mezőgazdasági termékek szabadkereskedelmi ügyeit.

„Fontos volt, hogy újra hallassák a hangjukat a gazdák. A másfél évvel ezelőtti traktoros demonstrációk után ugyan történt némi változás az európai politikai gondolkodásban – főként az Európai Néppárt kezdte felismerni, hogy nem lehet választást nyerni a gazdák ellenében – de az akkori ígéretekből nagyon kevés valósult meg” – nyilatkozta Győri Enikő.

A képviselő hangsúlyozta: a mostani tüntetés nem egy szokványos politikai gesztus volt, hanem emlékeztető a döntéshozók számára, hogy a mezőgazdasági kérdések nem zárhatók le anélkül, hogy a gazdákat meghallgatnák. A képviselő üdvözölte, hogy az uniós költségvetési biztos személyesen is kijött a demonstrálókhoz, hiszen éppen most készül a 2028-tól kezdődő költségvetési ciklus előterjesztése, és kiemelte, hogy egyre több veszélyes javaslat van napirenden, például a gazdáknak biztos bevételt jelentő közvetlen kifizetések megszüntetése vagy súlyos visszavágása.

A képviselő Ukrajna uniós integrációjának hatásairól is megosztotta nézeteit.

„Három éve még mindenki segíteni akart Ukrajnának – és Magyarország ezt meg is tette humanitárius és gazdaságpolitikai eszközökkel is. De mára az ukrán agrártermékek beáramlása olyan nagyságrendű, hogy már nem csak a keleti tagállamokat, de a nyugat-európai piacokat is sújtja.”

Győri Enikő európai parlamenti képviselő a gazdatüntetésen, az Európai Bizottság épülete előtt (Fotó: hirado.hu/Horváth Dániel)

A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a június 5-én lejáró ideiglenes kereskedelmi liberalizáció után újra kell szabályozni az ukrán termékek behozatalát. „Mi azt szeretnénk, ha visszatérnénk a 2016-os kereskedelmi egyezményhez, amely világos kvótákat szabott meg az érzékeny termékekre. Ukrán mezőgazdasági termékek csak ellenőrzötten, és korlátozott kvóták alapján kerülhessenek be az EU-ba.”

A beszélgetés végén a képviselő elmondta, hogy az Európai Bizottság nem tesz eleget az európai gazdák védelmének érdekében. Amikor tavaly hatalmas tiltakozás volt, ugyan kivettek néhány terméket az Ukrajnából az unióba kedvezményesen szállítható termékek közül, de pont a határmenti európai gazdáknak legnagyobb károkat okozó gabonát nem. „Ez elfogadhatatlan. Azért vagyunk itt – és én is ezért vagyok itt –, hogy ezt minden pillanatban világossá tegyük” – zárta válaszát a képviselő.