Az orosz-ukrán békefolyamattal kapcsolatban J.D. Vance amerikai alelnök egy szerdai interjúban azt hangoztatta, hogy az orosz és az ukrán fél megtette az első és szükséges lépéseket a konfliktus rendezése érdekében.

Az alelnök, a Trump-adminisztráció első 100 napját értékelő, a Fox News Digitalnak adott interjúban „első és szükséges lépésként” jelölte meg azt, hogy mind orosz, mind ukrán részről megfogalmaztak saját, a háború lezárására vonatkozó elképzelést, ami az amerikai elvárás volt a béke felé vezető úton.

„Most a diplomácia feladata, hogy a tartalmi kérdések alapján a két felet közelítse egymáshoz, mert egy egész tengeröbölnyi távolság fekszik aközött, amit az oroszok akarnak és amit az ukránok akarnak” – fogalmazott J.D. Vance. Megjegyezte: azt követően, hogy megszülettek a konkrét javaslatok, az Egyesült Államok keményen fog dolgozni azon a következő 100 napban, hogy egy asztalhoz ültesse a háborúban álló feleket.

Kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője

a békefolyamat folytatásának feltételeként említette azt, hogy az ukrán és az orosz fél egyaránt megfogalmazzon konkrét javaslatot.

Tammy Bruce szóvivő, Marco Rubio külügyminiszterre hivatkozva közölte, hogy amennyiben a béke felé vezető úton nincs előrelépés, az Egyesült Államok készen áll felállni a tárgyalóasztaltól és felhagyni a háború lezárása érdekében végzett közvetítő erőfeszítésekkel.

Kijev és Washington több hónapos huzavona után magyar idő szerint szerda éjfél előtt bejelentette, hogy aláírták az ukrajnai nyersanyagokról és befektetésekről szóló megállapodást. Ennek értelmében a felek létrehoznak egy közös befektetési alapot, amely koordinálni fogja az Ukrajna területén található nyersanyagok kinyerésére indítandó új projekteket és az Ukrajnába irányuló befektetéseket.

A megállapodást februárban tervezték aláírni, azonban ez meghiúsult, majd az ukrán államfő február 28-án Washingtonba utazott ennek lebonyolítása érdekében, azonban ez a találkozó botrányba torkollt. A találkozót követően hosszas tárgyalási folyamat kezdődött, mire a feleknek végül sikerült megállapodniuk.

A történelmi jelentőségű egyezmény célja, hogy közösen hozzanak létre egy új befektetési alapot az ukrán nyersanyagok kitermelése és az ukrán gazdaság helyreállítása érdekében.

A megállapodás aláírására nem sokkal éjfél előtt került sor,

a hírt mindkét fél megerősítette közleményében. Az amerikai pénzügyminisztérium és Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere a közösségi médiában osztotta meg az alap létrehozásáról szóló legfrissebb információkat.

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen létrehozzuk azt az Alapot, amely globális befektetéseket vonz majd országunkba” – közölte Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere.

A nyersanyagok tulajdoni joga és a kontroll Ukrajna kezében marad, minden ukrán földből és vizekből származó nyersanyag Ukrajnához tartozik. Az ukrán állam határozza meg, mit és hol termelnek ki. A megállapodás egyenlő partnerséget határoz meg: az alap 50–50 százalékban lesz a két ország tulajdonában, és közösen fogják azt menedzselni.

A megállapodás legfontosabb eleme, hogy a két ország közösen fogja meghatározni, hogy mely projektekbe fektetnek be. Az alap bevételei a jövőbeni nyersanyagkitermelésből, különösen az olaj és gáz területén keletkező forrásokból származnak majd. Az Egyesült Államok segíteni fog a további befektetések vonzásában, különösen a technológiai szektorban, és támogatást nyújt Ukrajnának az európai és nemzetközi partnerek bevonásában is.

A megállapodás biztosítja, hogy az alap működését nem befolyásolják semmilyen adózási kötelezettségek, így az amerikai és ukrán fél közötti bevételek mentesek lesznek a helyi adóktól.

A közös alapból az első tíz évben a nyereséget nem fogják kivenni, hanem visszaforgatják az új projektekbe, illetve Ukrajna újjáépítésébe – közölte az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma.

Szviridenko ukrán miniszter kiemelte, hogy a megállapodás egyenlő és tisztességes partnerségre épül. Az ukrán kormány biztosítja, hogy minden nyersanyag, amely a területén található, kizárólag Ukrajnát illeti, és nem kerül sor privatizációra. A megállapodás összhangban van Ukrajna alkotmányával, jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel, valamint nem ütközik az ország európai integrációs pályájával.

A megállapodás részeként Ukrajna vállalta, hogy az új területekről származó bevételek felét az alapba fizeti.

Az Egyesült Államok ezen kívül további támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve a légvédelmi rendszerek beszerzését is, hogy segítse az ország védelmét az orosz agresszióval szemben.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a megállapodás „történelmi jelentőségű gazdasági partnerséget” hoz létre a két ország között, és megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna biztonsága és újjáépítése mellett. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a megállapodás „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”.

Az ukrán alakulatokat kiűzték a kurszki régióból, de hátramaradt még ott néhány szórványos csoport, amely az evakuálását kéri, ezeknek felajánlják a fegyverletétel lehetőségét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában, a Znanyije (Tudás) társaságnak a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett előadásmaratonján.

„Nem könnyű idő ez, még nem ért véget. Igen, kiverték az ellenséget Kurszk megyéből, de a résekben, holmi pincékben még ott ülnek” – mondta az elnök, egy, a régióból érkezett kislányhoz szólva.

„Halljuk, amit mondanak: evakuálást kérnek. De evakuálni őket lehetetlen, mert szétszórt, két-háromfős csoportok ülnek ott valahol az erdőben, valami odúkban, teljes elszigeteltségben.”

Az államfő szerint a Kurszk közelében meghúzódott ukrán katonáknak felajánlják, hogy adják meg magukat.

„Néhányukat foglyul ejtették, és visszaküldték oda, ahol társaik vannak, azzal az ajánlattal, hogy tegyék le a fegyvert. Ez nem egyedi eset, néhány napja történt” – mondta az elnök.

Egyebek között arra is kitért, hogy

francia állampolgárok Oroszország oldalán is harcolnak a „különleges hadműveletben”,

egységüket a második világháborús fegyverbarátság emlékére Normandia-Nyeman névre keresztelték el. Mint mondta, Franciaországban mindig is voltak és ma is vannak olyanok, akik osztják Moszkva értékeit.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai helyzet bonyolultabb, mint a második világháború idején. Az akkori világot „fehérre és feketére, vörösre és barnára” osztotta. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Európa a helyzet összetettsége ellenére is képes lesz helyrehozni a kapcsolatot egymással.

Az elnök szerint Európában nagyon sokan támogatják Oroszországot, a nyomással dacolva.

Azt hangoztatta, hogy Moszkvának együtt kell működnie hasonló gondolkodású partnereivel Európában és Észak-Amerikában.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, a Szovjetunió népének a Nagy Honvédő Háború alatt elszenvedett népirtásról megmaradt emléke indokolja Moszkva arra irányuló törekvését, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat érjen el. Az elnök szerint a keresztes német tankok látványa Ukrajnában bizonyos asszociációkat keltenek, amelyeket nem lehet elhessegetni.

A Nagy Honvédő Háborúban kivívott diadalról beszélve Oroszországot a győztesek nemzetének nevezte,

a Győzelem Napját pedig különleges napnak az ország számára. Elismeréssel szólt arról, hogy az összes szovjet nép hatalmas mértékben hozzájárult a győzelemhez.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a korszerű lehetőségeket felhasználják a háború emlékének átadására a jövő nemzedékei számára. A győzelem emlékének „felhígítására” irányuló kísérleteket az Oroszország és népei ellen célzott fellépésnek nevezte. Közölte: a külügyminisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy megakadályozza a Nagy Honvédő Háború történelmének átírására irányuló kísérleteket.

Hangot adott véleményének, miszerint van logika abban, hogy Volgográd visszakapja Sztálingrád nevet, de rámutatott, hogy ebben a kérdésben a döntés a város lakosságának többségén múlik. Emlékeztetett rá, hogy nyugati országokban a mostani, nem éppen legjobb kapcsolatok ellenére megmaradtak a Sztálingrádról elnevezett terek és utcák.

Az amerikai alelnök bizakodó a békét illetően