Amerikai külügy: Németországban álcázzák a zsarnokságot

Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.

Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.

„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.

Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:

„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”

A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.

A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé

Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.

„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.

A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.

„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”

A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.

Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”,

és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni.

A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer  ilyen jellegű fellépését,

de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.

A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.

A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.

„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser.

Mivel jár a minősítés?

A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.

A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.

Balszerencsés a döntés időzítése

A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.

A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.

A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.

A február végi választások óta eltelt egy hónapban jelentős változások körvonalazódnak a német belpolitikában. A koalíciós tárgyalások elhúzódnak, a leendő kancellár népszerűsége folyamatosan csökken, és eközben a bevándorlást ellenző AfD népszerűsége látványosan megugrott. Az elmúlt napokban a közvélemény-kutatások már egyértelműen azt jelzik, hogy az AfD – megelőzve a CDU-t – a legerősebb politikai párttá vált az országban.

Nem azt kapják

A választások eredményeként a Friedrich Merz vezette CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, ám a kormányalakítással kapcsolatban előre lehetett tudni, hogy hatalmas véleménykülönbségekben kell kompromisszumot kötniük a Szociáldemokrata Párttal (SPD). A kiegyezést az is nehezíti, hogy Merz-et a saját pártján belül is egyre többen kritizálják, mert a kampányban tett ígéreteit – például az adósságfék szigorú betartását és a migráció keményebb megfékezését – csak részben vagy egyáltalán nem tartja be az SPD-vel a megállapodás érdekében.

A német parlament még a választások utáni hetekben elfogadta azt a gigantikus, mintegy ezermilliárd eurós pénzügyi csomagot, amelyből a hadsereget és a gazdaságot erősítenék. Sokan vélekednek úgy, hogy Merz ezzel megtévesztette a választókat. A magát kezdetben az államadósság csökkentésének élharcosaként bemutató politikus az alkotmányos szabályokat megváltoztatva most adósságspirál felé vezeti az országot. Ez a pálfordulás nemcsak a CDU/CSU-n belül szült feszültséget, de a támogatottsági adatokon is meglátszik.

Az SPD szinte bármit kérhet

A koalíciós tárgyalásokon a másik nagy politikai erő, az SPD folyamatosan nehezíti a leendő kancellár dolgát. Noha Merz koalíciójának csak a kisebb tagja lenne az SPD, úgy tűnik mégis ez a párt diktálja erősebben a leendő álláspontot a migrációs reformok, valamint a szociális juttatások csökkentését érintő tervek kapcsán.

Fridrich Merz, a választásokat megnyerő CDU/CSU kancellárjelöltje (középen) éppen tárgyalásokat folytat Olaf Scholz ügyvivő német kancellár és egyéb SPD-s vezetőkkel 2025. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/A német kormány sajtóirodája/Guido Bergmann)

Az SPD szándékosan nem hajlandó nagy engedményeket tenni a CDU/CSU-nak, mert a szociáldemokraták tudják, hogy nélkülük úgysem jöhet létre más összetételű működőképes kormánykoalíció. Ennek a huzavonának az eredménye, hogy a kormányalakítás jelentősen késik. Merz eredetileg azt szerette volna, ha még húsvét előtt sikerül felállítani az új kabinetet, de erre egyre csökken az esély.

Éppen valóra válik Orbán Viktor újabb jóslata?

Miközben a koalíciós egyezkedés folyamatosan csökkentik Merz tekintélyét, a CDU/CSU népszerűsége folyamatosan apad. A közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a választók közül sokan úgy érzik, Merz megvezette szavazóit. Ezen túlmenően a folyamatos konfliktus a szociáldemokratákkal az elkötelezetten jobboldali szavazók szemében is aláássa az uniópártok hitelességét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke tárgyalásuk után a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón 2025. február 12-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor röviddel a választások előtt, február 12-én fogadta Budapesten Alice Weidelt, az AfD társelnökét és kancellárjelöltjét. A közösen tartott sajtótájékoztatón így fogalmazott a miniszterelnök:

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az Alternatíva Németországért párté a jövő. Ha egy uralkodó elit nem hajlandó az emberek oldalára állni, de jön egy párt, amelyik az emberek oldalán áll, akkor azé a jövő.”

A CDU/CSU a február végi német választáson még 8 százalékos előnnyel végzett az élen, ám mára ez az előny a Yougov közvélemény-kutatása szerint mindössze 2 százalékra olvadt. Mivel a jelenleg 26 százalékra mért CDU/CSU támogatottsága két párt közös eredménye, így egyértelműen kijelenthető, hogy az AfD jelenleg a legerősebb támogatottságú német párt. A CDU támogatottsága jelenleg 20 százalékra, a CSU 6 százalékosra becsülhető.

Új korszak küszöbén

Az elkövetkező hetekben eldől, hogy a hagyományos német pártoknak sikerül-e stabil kormányt alakítaniuk, vagy a hosszadalmas belharcok tovább őrlik támogatottságukat. Ha az uniópártok és az SPD a saját érdekeik egyeztetésével sem boldogulnak,

a választók továbbra is a többi párt által kirekesztett AfD-t tüntethetik ki bizalmukkal.

Egyre több szakértő mutat rá, hogy Németország újabb fordulóponton küszöbén állhat. A bizonytalan nemzetközi helyzet – az amerikai diplomácia megváltozott hozzáállása, az orosz–ukrán háborúra adandó válaszok, valamint a hazai gazdaság fokozódó gondjai – mind hozzájárulnak a belső átrendeződéséhez, aminek hamar egy újabb előre hozott választás lehet a vége.