106 szervezetet és öt magánszemélyt büntettek meg Ukrajnában

Csütörtökön az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBTT) személyes szankciókat vetett ki számos közéleti személyiségre, köztük Olekszij Aresztovicsra, az Elnöki Hivatal egykori tisztségviselőjére, Kosztyantyn Bondarenko politológusra és Miroszlav Olesko bloggerre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy a május 1-jén, csütörtökön bevezetett ukrán szankciók olyan vállalatokat és magánszemélyeket érintenek, amelyek orosz katonai termelést szolgálnak ki, az orosz hadsereget látják el, és orosz propagandát folytatnak.

„Az első szankciós csomag 36 vállalatot és öt magánszemélyt érint, amelyek különböző joghatóságokban működnek. Közöttük nemcsak olyanok vannak, amelyek székhelye Oroszországban van, hanem olyanok is, amelyek az orosz katonai termelést is kiszolgálják. Elsősorban titánbeszállítókról, kohászati ​​vállalatokról, az energiaszektorban, a gépiparban működő vállalatokról van szuó. Néhányuk már partnereink szankciói alatt állnak. Általánosságban elmondható, hogy összehangoljuk a szankciós nyomásunkat és a világ szankcióit Oroszország ellen a háború miatt” – mondta Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda tudósítása alapján.

A csütörtökön közzétett, második szankciócsomag 106 olyan szervezetet tartalmaz, amelyek „aktívan támogatják a megszálló jelenlétét a Krímben, Ukrajna donyecki és luhanszki megyéinek területén, és részt vesznek a megszálló hadsereg ellátásában” Zelenszkij szavai szerint.

Az ukrán elnök külön megemlített hét ukrán személyt, akiket szankciókkal sújtanak. Szerinte „sorsukat az orosz állam érdekében végzett propagandával kötötték össze, akik igazolni igyekeznek a háborút, aktív információs műveleteket hajtanak végre Ukrajna és a háborúban való védelmünk kárára”.

Az ukrán elnök utasította a hivatalt a következő szankciós lépések előkészítésére.

Az ukrán alakulatokat kiűzték a kurszki régióból, de hátramaradt még ott néhány szórványos csoport, amely az evakuálását kéri, ezeknek felajánlják a fegyverletétel lehetőségét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában, a Znanyije (Tudás) társaságnak a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett előadásmaratonján.

„Nem könnyű idő ez, még nem ért véget. Igen, kiverték az ellenséget Kurszk megyéből, de a résekben, holmi pincékben még ott ülnek” – mondta az elnök, egy, a régióból érkezett kislányhoz szólva.

„Halljuk, amit mondanak: evakuálást kérnek. De evakuálni őket lehetetlen, mert szétszórt, két-háromfős csoportok ülnek ott valahol az erdőben, valami odúkban, teljes elszigeteltségben.”

Az államfő szerint a Kurszk közelében meghúzódott ukrán katonáknak felajánlják, hogy adják meg magukat.

„Néhányukat foglyul ejtették, és visszaküldték oda, ahol társaik vannak, azzal az ajánlattal, hogy tegyék le a fegyvert. Ez nem egyedi eset, néhány napja történt” – mondta az elnök.

Egyebek között arra is kitért, hogy

francia állampolgárok Oroszország oldalán is harcolnak a „különleges hadműveletben”,

egységüket a második világháborús fegyverbarátság emlékére Normandia-Nyeman névre keresztelték el. Mint mondta, Franciaországban mindig is voltak és ma is vannak olyanok, akik osztják Moszkva értékeit.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai helyzet bonyolultabb, mint a második világháború idején. Az akkori világot „fehérre és feketére, vörösre és barnára” osztotta. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Európa a helyzet összetettsége ellenére is képes lesz helyrehozni a kapcsolatot egymással.

Az elnök szerint Európában nagyon sokan támogatják Oroszországot, a nyomással dacolva.

Azt hangoztatta, hogy Moszkvának együtt kell működnie hasonló gondolkodású partnereivel Európában és Észak-Amerikában.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, a Szovjetunió népének a Nagy Honvédő Háború alatt elszenvedett népirtásról megmaradt emléke indokolja Moszkva arra irányuló törekvését, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat érjen el. Az elnök szerint a keresztes német tankok látványa Ukrajnában bizonyos asszociációkat keltenek, amelyeket nem lehet elhessegetni.

A Nagy Honvédő Háborúban kivívott diadalról beszélve Oroszországot a győztesek nemzetének nevezte,

a Győzelem Napját pedig különleges napnak az ország számára. Elismeréssel szólt arról, hogy az összes szovjet nép hatalmas mértékben hozzájárult a győzelemhez.

Kiemelte annak fontosságát, hogy a korszerű lehetőségeket felhasználják a háború emlékének átadására a jövő nemzedékei számára. A győzelem emlékének „felhígítására” irányuló kísérleteket az Oroszország és népei ellen célzott fellépésnek nevezte. Közölte: a külügyminisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy megakadályozza a Nagy Honvédő Háború történelmének átírására irányuló kísérleteket.

Hangot adott véleményének, miszerint van logika abban, hogy Volgográd visszakapja Sztálingrád nevet, de rámutatott, hogy ebben a kérdésben a döntés a város lakosságának többségén múlik. Emlékeztetett rá, hogy nyugati országokban a mostani, nem éppen legjobb kapcsolatok ellenére megmaradtak a Sztálingrádról elnevezett terek és utcák.

Az ukrán déli hadseregcsoportszóvivője, Vlagyiszlav Voloscsin egy televíziós nyilatkozatban beszélt arról, hogy milyen céllal indítanak támadásokat az orosz katonák.  

A harctéri helyzet Novopavlivszka irányában jelentősen romlott, és az orosz hadsereg a jelek szerint három ukrajnai régió határait próbálja meg elérni jelenleg – mondta a szóvivő egy televíziós nyilatkozatban, amelyet még kedden tettek közzé.  Úgy fogalmazott: „A helyzet Novopavlivszki irányában meglehetősen feszültté vált, ahol az ellenség az elmúlt nap folyamán 23 harci összecsapást hajtott végre.”

„Ott folyamatosan heves harcok folynak  az ellenség a szó szoros értelmében a Dnyipropetrovszki, a Zaporizzsjai és Donyecki területek határa felé nyomul”

– tette hozzá Voloscsin az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint (az említett régiók közül Zaporizzsja és Donyeck azok, amelyeket az orosz fél egyértelműen a magáénak követel, és ezek területének nagy részét ellenőrzésük alatt is tartják. Mindkét régió határos Dnyipropetrovszkkal, amely viszont még teljes mértékben ukrán ellenőrzés alatt áll).

Emellett arról is beszélt, hogy a Zaporizzsjától nem messze levő Orihiv irányában is nehéz helyzetben vannak az ukrán katonák, mivel az oroszok ott is megpróbálják áttörni a vonalakat. Közlése szerint az ottani előrenyomulással az lehetne a céljuk, hogy tüzérségi tűz alá tudják venni a Zaporizzsjai terület keleti részére vezető ellátási útvonalakat, vagy akár Zaporizzsja városának keleti elővárosait is.

A szóvivő szerint az elmúlt napokban Herszon irányában is kiéleződött a helyzet,

közlése szerint az oroszok ott a Dnyeper folyó szigeteinek elfoglalására tesznek egyre gyakoribb kísérleteket.

Mint mondta, egyes esetekben sikerült is partra szállniuk ezeken a szigeteken. „Az ellenség egyszerre egy-két embert hagy a szigeteken. Ott hajótöröttesdit játszanak. Nem tudják őket evakuálni, ezért a parancsnokságuk drónnal dobja le nekik a lőszert, vizet és élelmet.Több napig ott maradnak, sőt volt már olyan eset is, hogy megadták magukat a mi erőinknek. Az orosz propaganda ezeket az eseteket úgy mutatja be, mint a szigeti övezet feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. De az elmúlt napokban még több ilyen kísérlet is történt” – mondta erről a szóvivő.

Voloscsin végül arról is beszélt, hogy az orosz fél kettős csapásokat hajt végre Herszonban: először irányított légibombákkal támadnak, amelyeket tüzérségi és dróntámadások követnek nem sokkal később, hogy a helyszínre érkező mentőcsapatokat, katasztrófavédelmi egységeket eltalálják. „Az ellenség tüzérségi csapásokat hajt végre, és kamikaze drónokat vet be, amelyek éppen az evakuálást és mentési műveleteket végző szolgálatokat veszik célba. Tegnapelőtt volt egy ilyen eset, ma pedig az ellenség három irányított légibombával hajtott végre hasonló csapást”– mondta.

Az oroszok kiírtása áll minden olyan ukrán és nyugati törekvés mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak visszaállítására irányulnak – erről írnak az orosz külügyi tárca csütörtöki közleményében, amelyben a herszoni terület oroszok által ellenőrzött részei elleni dróntámadásokat ítélték el.

Teljesen világos, hogy az oroszok kiírtásának szándéka húzódik meg a kijevi rezsim és nyugati szövetségeseinek azon hiábavaló és alaptalan követelései mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak úgynevezett helyreállításáról szólnak – erről írnak az orosz külügyminisztérium május 1-jei közleményében, amelyben a tárca elítélte azt az ukrán dróncsapást, amelyet csütörtökön a herszoni terület orosz hadsereg által ellenőrzött részei ellen indítottak.

Május 1-jén, a reggeli órákban az ukrán fegyveres erők dróntámadást mértek a herszoni régióban fekvő Aleski városára, az orosz külügyminisztérium szerint a támadásban 7-en meghaltak és több mint 20-an megsebesültek.

Az első csapás után nemsokkal egy második támadást is indítottak, amelynek a túlélők közül is többen, valamint a kiérkező mentőegységek tagjai estek áldozatul – írták.

Az orosz külügyi tárca szerint az „ukrajnai nácik” a támadást szándékosan ünnepi napra időzítették, szerintük abban bízva, hogy a május elsejei ünnepségek miatt maximálhassák a polgári áldozatok számát. „Ez az atrocitás ismét felfedte a kijevi rezsim terrorista magját, a jelenlegi ukrán vezetők kizárólag a fegyveres konfrontáció eszkalálására és a békés rendezésre irányuló kísérletek megzavarására összpontosítanak” – írták, majd úgy folytatták:

„Az újbanderista klikk tárgyalási képtelensége is ismételten bebizonyosodott.”

„Mindazokat, akik felelősek és részt vettek a jelenlegi kijevi barbár akcióban, azonosítani fogják, és elkerülhetetlenül törvény fogja őket megbüntetni” – írták. Együttérzésüket fejezték ki az áldozatok családjai felé, egyúttal felszólították a nemzetközi közösség és az érintett multilaterális szervezeteket, hogy határozottan ítéljék el a támadást.