Zelenszkij szerint 150 kínai katona harcol Ukrajnában

Legalább 155 kínai állampolgár harcol Ukrajna területén, de valószínű, hogy ennél többen is vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos Telegram-csatornáján közzétett felvételen a donyecki régióban elfogott két kínai katona egyike látható

Zelenszkij kijelentette: az oroszok kínai állampolgárokat toboroznak, elsősorban a közösségi médián, a TikTokon és más kínai közösségi hálózatokon keresztül. „A hivatalos Peking tud erről. Az oroszok a kínai közösségi médián keresztül terjesztenek toborzó videókat. Nem titkos toborzásról van szó, és ez fontos. Lehet, hogy van titkos toborzás is” – jegyezte meg Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint toborzás után ezek az emberek Moszkvába érkeznek, ahol három-négy napos orvosi vizsgálaton esnek át, majd egy-két hónapot katonai kiképző központokban töltenek. „Ők Ukrajna területén harcolnak. Migrációs kártyát, valamint a Mir orosz fizetési rendszerben alkalmazható bankkártyát kapnak, amelyre pénzt kapnak” – mutatott rá Zelenszkij.

A Donyeck megyében elfogott egyik kínai katona vallomásában elmondta, hogy egy kínai közvetítőn keresztül csatlakozott az orosz hadsereghez, és ezért 300 ezer rubelt (körülbelül 1,2 millió forintot) fizetett – közölte az ukrán hadműveleti-taktikai csoport sajtóosztálya az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint a Bilohorivka térségben zajló harcok során az ukrán 81. különálló gépesített dandár katonái három ellenséges katonát ejtettek foglyul, közülük az egyik a Kínai Népköztársaság állampolgára. Ő akkor esett fogságba, amikor a rohamcsoport, amelyben szolgált, a megadás mellett döntött. A fogoly elmondása szerint egy kínai közvetítő segítségével csatlakozott az orosz hadsereghez, és 300 ezer rubelt fizetett azért, hogy bekerüljön az orosz fegyveres erőkhöz. Elmondta továbbá, hogy kiképzése a kelet-ukrajnai Luhanszk megye orosz megszállás alá került részében zajlott, és egy olyan csoportban volt, amelyet kínai állampolgárokból állítottak össze. A kiképzés alapvető katonai készségeket tartalmazott. Tolmács nélkül, kézjelekkel és mobilfordító alkalmazással kommunikáltak.

A kínai férfi közölte: a fő motivációja az volt, hogy katona lehessen, és orosz állampolgárságot szerezzen.

Megjegyezte, hogy a csoportja néhány tagja összeütközésbe került a törvénnyel Kínában. „A nyelvi akadályok miatt a rohamműveletek során nem tudta teljes mértékben átlátni a helyzetet. Harc közben a csoport veszteségeket szenvedett, és mivel nem volt lehetőségük folytatni az ellenállást, a megadás mellett döntöttek. Jelenleg az említett állampolgár együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Személyazonosságát és állampolgárságát megerősítették. Elmondása szerint a családja tudott arról, hogy Oroszországba kíván utazni, azonban hivatalosan turistaként lépett ki az országból” – közölte a műveleti csoport sajtóosztálya, kiemelve, hogy Ukrajna szigorúan betartja a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó genfi egyezmény előírásait a kínai férfivel szemben is.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az lb.ua hírportálnak adott interjúban kijelentette, hogy az oroszok gyakorlatilag már megkezdték az offenzívát az ukrajnai Szumi és Harkiv megyék ellen. Alátámasztásul rámutatott arra, hogy már közel egy hete csaknem kétszeresére nőtt az orosz támadó hadműveletek száma a fő irányokban.

A főparancsnok a mozgósítási tervekre vonatkozó kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által említett, havi 30 ezer főre vonatkozó mozgósítási számadat továbbra is érvényes,

és ez marad az ukrán hadsereg célkitűzése. Hozzátette, hogy szükséges reagálni Oroszország lépéseire, amelyekkel folyamatosan bővíti haderejét. „Az elnök kimondta azt a számot, amit kimondott, és valóban ez az a szám, amelyhez tartanunk kell magunkat. Az ellenség havonta 8-9 ezer szerződéses katonával növeli fegyveres erőinek létszámát. Egyes régiókban a szerződés szerinti juttatás fejenként eléri a 40 ezer dollárt (13,8 millió forint). A pénz az oroszok számára mindig ösztönző tényező” – jegyezte meg Szirszkij.

Az ukrán védelmi-ipari komplexum bemutatta legújabb drónját, amelyet az orosz támadásokhoz használt iráni gyártású Sahíd drónok megsemmisítésére fejlesztettek ki – számol be a Militarnij ukrán katonai hírportál. A drónt megtekintette Bart De Wever belga miniszterelnök is keddi kijevi látogatása alatt, amiről a YouTube videómegosztón felvételt is közzétettek.

A fejlesztők elmondták, hogy az elmúlt két hónap alatt a drón több mint húsz Sahíd drónt semmisített meg. Kiemelték: az olcsó és hatékony drónok fejlesztése lehetővé teszi, hogy drága légvédelmi rakéták helyett ezekkel semmisítsék meg a légi célpontokat.

A szerkezet képes felderítő drónok elfogására is. Maximális sebessége óránként 200 kilométer, repülési magassága pedig elérheti az 5 kilométert. A tervezők szerint ez a legnagyobb hatékonyságú elfogó drón, amellyel jelenleg az ukrán hadsereg rendelkezik.

Peking szerint Ukrajnának helyesen kellene értékelnie Kína erőfeszítéseit és konstruktív szerepét az ukrán válság politikai megoldásának keresésében.

A kínai külügyminisztérium kifogásolta és alaptalannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kijelentését, mely szerint több kínai állampolgár is harcol Oroszország oldalán az orosz–ukrán háborúban – írja a The Independent.

Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij kedden jelentette, hogy ukrán katonák foglyul ejtettek Ukrajna területén két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg kötelékében harcoltak. „Megvannak a foglyok iratai, bankkártyái és személyes adatai. Információink vannak arról, hogy ilyen kínai állampolgárok kettőnél sokkal többen vannak az orosz megszálló csapatokban. Jelenleg tisztázzuk az összes tényt” – mondta az ukrán elnök.

Kijev kedden magyarázatot követelt Pekingtől, és beidézte Kína ügyvivőjét, miközben Andrij Szibiha külügyminiszter arról beszélt, hogy a fejlemény „aláássa Peking mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja hitelességét”.

Szerda reggel a kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian visszautasította az ukrán állításokat, és kritizálta Ukrajnát, amiért az nem kezeli helyén Kína erőfeszítéseit az orosz–ukrán „konfliktus” megoldása érdekében.

„Ukrajnának helyesen kellene értékelnie Kína erőfeszítéseit és konstruktív szerepét az ukrán válság politikai megoldásának keresésében”

– mondta a szóvivő.

Elmondta, hogy Kína ellenőrzi az ukrajnai helyzetet, és hangsúlyozta, hogy Peking mindig is követelte polgáraitól, hogy kerüljék a fegyveres konfliktus sújtotta területeket, és „különösen kerüljék a bármelyik fél katonai műveleteiben való részvételt”.

A brit lap felidézte, hogy Peking Moszkva szoros diplomáciai szövetségeseként soha nem ítélte el Oroszország teljes körű invázióját. A kínai vezetés azt állítja, hogy objektíven és tisztességesen kezeli a háborút, és nem foglal állást egyik háborúzó fél mellett sem.