Zelenszkij megfenyegette a moszkvai díszszemlét.

Kijev fenyegetőzése ellenére meg fogják tartani május 9-én a moszkvai jubileumi győzelmi díszszemlét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.  

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt hangoztatta: Ukrajna kiválasztja Oroszország fájó pontjait, hogy Moszkvát diplomáciára ösztönözze. Zelenszkij megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderációnak aggódnia kell a győzelem napi parádé megtartása miatt. „Zelenszkij sokféle nyilatkozatot tesz, ezek többségükben sikertelenek. A díszszemle meglesz, és mi büszkén fogjuk nézni ezt a díszszemlét” – mondta a Kreml szóvivője.

„Milyen fegyverszünetről lehet beszélni a kijevi rezsim részéről, amikor a Bankova (az ukrán elnöki hivatal) szó szerint élő adásban tervez terrortámadásokat!”

– írta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján. Zaharova Zelenszkij fenyegetőzését újabb bizonyítéknak nevezte arra, hogy ő és „szélsőséges bandája” aláássák a békefolyamatot.

„Még dicsekednek is vele. Pontosan úgy, ahogy a klasszikus terroristák szokták” – tette hozzá a diplomata. Peszkov közölte, hogy május 9-re, a náci Németország felett aratott győzelem 80. énfordulójára nagyon jelentős számú állam- és kormányfő érkezik Moszkvába a legkülönbözőbb régiókból.

Bejelentette, hogy India miniszterelnöke, Narendra Modi nem lesz a vendégek között, megerősítette viszont Hszi Csin-ping kínai elnök érkezését. „Várjuk Kína vezetőjét. Hszi elnök külön látogatást tesz, aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk, és készülünk az érkezésére” – nyilatkozott.

Az ukrajnai rendezésről szólva azt hangoztatta, hogy a békeszerződést Ukrajnával kell megkötni, nem Amerikával. Kifejezte Oroszország háláját az Egyesült Államoknak az ukrajnai békefolyamat érdekében tett hihetetlen erőfeszítéseiért. Megerősítette, hogy Moszkva kész közvetlen tárgyalásokra Kijevvel.

„Sajnos még nem hallottunk semmilyen nyilatkozatot vagy megjegyzést Kijevtől, így nem tudjuk, hogy Kijev készen áll-e erre vagy sem”

– mondta. Majd megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az ukrajnai válság kiváltó okai túl összetettek ahhoz, hogy egyetlen éjszaka alatt meg lehessen oldani. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek el kell ismernie a „különleges hadművelet” területén fennálló valós helyzetet, amely eltér attól, amely a 2022-es isztambuli megállapodások előkészítésekor fennállt. „Most más a helyzet. És ezt de facto – vagy de facto és de jure – el nem ismerni teljesen lehetetlen” – fogalmazott.

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, az amerikai elnök ukrajnai különleges megbízottja „abszurdnak” nevezte a háromnapos tűzszünetre vonatkozó orosz javaslatot. Továbbá kijelentette, hogy az Egyesült Államok tartósabb békemegállapodást akar elérni Ukrajnában, és azt is, hogy véleménye szerint az oroszok térfelén pattog most a labda.

„A háromnapos tűzszünet abszurd. Amit az elnök akar, az egy állandó, átfogó – tengeri, légi, szárazföldi, infrastrukturális – tűzszünet, legalább 30 napra, amit utána meghosszabbíthatunk” – mondta Kellogg a Fox News-nak adott keddi interjújában a The Hill nevű amerikai híroldal beszámolója szerint.

Mint cikkükben emlékeztettek: sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok állítólag olyan javaslatot szorgalmaz, amely befagyasztaná a háború frontvonalait. Így Kelet-Ukrajna nagy része orosz ellenőrzés alatt maradna. Továbbá azt is megakadályoznák,  hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz.

Mindeközben kedd délután a Bloomberg hírügynökség közölt friss információkat arról, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is azt követeli, hogy Oroszország teljes egészében kapjon meg négy kelet-ukrajnai régiót.

Keith Kellogg – aki a múlt héten Londonban, az Ukrajnáról folytatott tárgyalásokon is képviselte az amerikaiakat – a Fox News-nak adott interjúban azt sugallta: most az oroszokon múlik, hogy meghatározzák az utat egy esetleges ukrajnai megállapodással kapcsolatban.

Elmondta azt is, hogy a londonban összegyűlt tisztségviselők egy 22 pontból álló, konkrét intézkedéseket tartalmazó, az ukrajnai háború befejezésére összpontosító tervezetről tárgyaltak.

Hozzátette, hogy  az ukrán tisztviselőknek „nem tetszett mindegyik”, ebből a 22 pontból, de „ez normális, ha bármilyen tárgyalásról van szó”. „Ha megnézzük mindazt, amiben az ukránok hajlandóak együttműködni, most már az oroszokon, Putyinon múlik”– fogalmazott Kellogg. Majd – a tárgyalásokkal kapcsolatban – azt is hozzátette:

„Megvan az egyik oldal, most  a másik oldalnak kell jönnie. És szerintem közel vagyunk hozzá.”

Végül egy maratonhoz hasonlította a tűzszüneti tárgyalásokat, mondván: „Nem az első mérföld a legnehezebb, az utolsó a legnehezebb, és mi az utolsó mérföldnél vagyunk”’.

Peszkov szerint a „különleges hadművelet” valamennyi céljának elérése továbbra is prioritás, de ez békés úton is lehetséges. „Biztosítanunk kell nemzeti érdekeinket. Kívánatosabb-e ezeket a célokat békés úton elérni? Igen” – mondta, hozzátéve, hogy

az orosz elnök továbbra is nyitott a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésére.

Megismételte, hogy Putyin támogatja a hosszú távú fegyverszünet létrehozását, de először meg kell válaszolni egy sor kérdést, és rendezni egy sor részletet. Peszkov szerint szükség esetén közvetlen kapcsolatot létesítenek az orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök között „Minden szükséges csatornánk megvan a párbeszédhez az Egyesült Államokkal, ezeket már helyreállítottuk, így a folyamat folytatódik” – mondta a Kreml szóvivője.

Elrendelte Volgográd repülőterének Sztálingrádra való átnevezését Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata, írja az MTI.

„A szovjet népnek az 1941-1945-ös nagy honvédő háborúban aratott győzelme halhatatlanná tétele érdekében elrendelem:”

„a volgográdi nemzetközi repülőtérnek a Sztálingrád történelmi nevet kell adni”

– állt a rendelet szövegében. A dokumentum szerint „a volgográdi nemzetközi repülőtérnek adott történelmi név nem képezi szerves részét e földrajzi objektum (a város) megállapított nevének”, és „nem vonja maga után e földrajzi objektum megállapított nevének megváltoztatását”. A rendelet az aláírása napján, kedden lépett hatályba. Putyinnak Andrej Bocsarov,

Volgográd megye kormányzója adta át kedden a Volga-parti városban a régió lakosai, a veterán közösség, valamint a „különleges hadművelet” résztvevőinek arra vonatkozó kérését, hogy a repülőtér kapja meg a Sztálingrád történelmi nevet. Az elnök a folyamodványt támogatásáról biztosította. Caricin várost 1925-ben nevezték át Sztálingrádnak a Lenin halála után hatalomra jutott Joszif Sztálin bolsevik vezető tiszteletére.

A második világháború menetében a sztálingrádi csata döntő fordulatot hozott. 1961-ben, a személyi kultusszal való harc jegyében a város a Volgográd elnevezést kapta. A volgográdi polgári repülőteret, Gumrakot 1952-ben alakították ki, az 1920-as évek vége óta létező egykori, azonos nevű katonai repülőtér alapján, ahol a sztálingrádi csata kezdetéig katonai repülőiskola működött, amelyet a kazahsztáni kusztanaji régióba telepítettek át.

A sztálingrádi ütközet idején a repülőteret a német haderő használta.

A 2018-as labdarúgó-világbajnokságra a repülőtéren nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre, új kifutópályát és új terminált kapott. A VCIOM közvélemény-kutató intézetnek ugyanabban az évben elvégzett felmérése szerint a volgográdiak 67 százaléka nem támogatta, hogy a város nevét ismét Sztálingrádra változtassák. A Kreml akkor azt közölte, hogy erről nem folynak tárgyalások, mivel a lakosság nem támogatta a kezdeményezést. Egyúttal arra hívott fel, hogy az ügyben „gondosan mérlegeljék az előnyöket és hátrányokat”. Alekszandr Bloskin, a regionális duma elnöke azonban megígérte, hogy a volgográdi társadalmi tanács a közvélemény-kutatás eredménye ellenére folytatja a város Sztálingrádra való átnevezését szorgalmazó tevékenységét.