Trump vámháborúja máris hozhat eredményeket?

A svájci gyógyszeripari óriás, a Roche bejelentette, hogy öt éven belül 50 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, ezzel több mint 12 000 új munkahelyet teremtve.

A döntés része annak annak a növekvő trendnek, amelyben a gyógyszergyártók igyekeznek alkalmazkodni Donald Trump elnök kereskedelempolitikájához, különös tekintettel a várható vámintézkedésekre.

A vállalat közlése szerint az új állásokból közel 6 500 a kivitelezési munkákhoz, 1 000 pedig új és kibővített gyártóüzemekhez kapcsolódik majd.

Az új munkahelyek mellett a Roche azt is bejelentette, hogy a beruházások eredményeképp az Egyesült Államokból a jövőben több gyógyszert exportálnak majd, mint amennyit odaimportálnak – közölte a Reuters.

Az Egyesült Államok jelenleg 25 000 Roche-alkalmazottnak ad munkát, akik 24 különböző helyszínen dolgoznak. A most bejelentett beruházások ezt a jelenlétet jelentősen megerősítik – jelentette ki Thomas Schinecker vezérigazgató, aki úgy fogalmazott: „Ez az 50 milliárd dolláros befektetés az innováció és növekedés új korszakát alapozza meg, nemcsak az amerikai, hanem a világszerte élő betegek javára is”.

A Roche több államban is fejlesztéseket indít; gyártási és logisztikai központokat bővítenek Kentuckyban, Indianában, New Jersey-ben és Kaliforniában. Pennsylvaniában új génterápiás gyárat építenek, Indianában pedig egy új, folyamatos vércukorszintmérő eszközök gyártására alkalmas üzemet hoznak létre, ezen kívül egy új gyár is épül a fogyókúrás gyógyszerek előállítására, bár ennek pontos helyszínét még nem közölték. Továbbá Massachusetts államban kutatóközpontot hoznak létre, amely a szív- és érrendszeri, vese- és anyagcsere-betegségek tanulmányozására specializálódik majd.

Bár Schinecker nyilatkozatában nem említette közvetlenül a vámokat, svájci cég jelenleg egy 31 százalékos vám fenyegetésével néz szembe, amely az Egyesült Államokba irányuló gyógyszerexportot sújtaná.

A Roche lépése egyébként nem egyedi, ugyanis a szintén svájci Novartis 23 milliárd dolláros beruházást jelentett be az Egyesült Államokban, míg az amerikai Eli Lilly és a Johnson & Johnson szintén jelentős fejlesztésekbe kezdtek az országban.

A Trump-adminisztráció a múlt héten vizsgálatot indított a gyógyszerimportokkal kapcsolatban, amely szintén vámkivetéssel végződhet. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa szerint az Egyesült Államok tavaly közel 213 milliárd dollár értékben importált gyógyszeripari termékeket, ami háromszorosa a 2014-es 73 milliárd dolláros szintnek.

Az Egyesült Államok új kereskedelmi megállapodást sürget Indiával, amelynek egyik kulcseleme az online kiskereskedelmi piac megnyitása az olyan cégek előtt, mint az Amazon és a Walmart. A Trump-adminisztráció egy 90 napos türelmi időszak alatt tárgyal, de világossá tette: amennyiben nem születik alku, 26 százalékos vámemelés várhat az indiai exportra.

Az Egyesült Államok nyomás alá helyezi Indiát: J. D. Vance alelnök hétfőn Újdelhiben találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, hogy előmozdítsa a két ország közötti kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. A hivatalos közlések szerint jelentős előrelépés történt az egyezmény alapjainak lefektetésében, mely csökkentheti India amerikai exportra vonatkozó vámterheit. A háttérben azonban ennél is nagyobb tét forog: Washington a teljes indiai e-kereskedelmi piac megnyitását szeretné elérni az Amazon és a Walmart számára.

A Trump-adminisztráció ugyanis 90 napos türelmi időszakot adott India számára is, mely alatt elkerülheti az akár 26 százalékos vámemelést – cserébe azonban a tárgyalások során teljes hozzáférést követel az indiai online kereskedelemhez az amerikai óriáscégeknek. Jelenleg az olyan szereplők, mint az Amazon csak piactérként működhetnek Indiában, míg a helyi versenytársak – köztük Mukesh Ambani Reliance-csoportja – saját termékeket is árusíthatnak, amit az Egyesült Államok „nem vámjellegű kereskedelmi korlátozásnak” minősít. A háttértárgyalások során a Financial Times szerint Doug McMillon, 

A Fehér Ház ezzel összhangban igyekszik a tárgyalásokat úgy irányítani, hogy az Amazon és a Walmart domináns szerepet nyerhessen a világ legnépesebb országában – olyan piacon, ahol jelenleg az amerikai cégek még csak másodhegedűsök.

A látogatás diplomáciai oldala sem volt elhanyagolható: Vance és Modi az energetikai, védelmi és technológiai együttműködés mélyítéséről is egyeztetett, a találkozó pedig családias hangulatban zárult – a miniszterelnök pávatollat ajándékozott Vance három gyermekének. A látogatás azonban világossá tette: az e-kereskedelmi piac sorsa lehet a kulcskérdés az Egyesült Államok és India között formálódó új kereskedelmi egyezményben.

A következő hetek meghatározóak lehetnek: amennyiben India hajlandó engedni a nyomásnak, elkerülheti a vámemelést és új amerikai beruházások érkezhetnek az országba. Ha azonban továbbra is védi belső piacát, az könnyen kereskedelmi feszültséghez vezethet – egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok épp Kínával szemben igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait Újdelhivel.

India 12 százalékos vámot vezetett be az acélimportra, de csak 200 napra.

Ideiglenes, 12 százalékos védővámot vet ki az acélimportra a világ második legnagyobb nyersacéltermelője, India, hogy megelőzze az olcsó, elsősorban Kínából érkező acél dömpingjét.

Az utóbbi évek kínai acéláradata ugyanis az indiai acélgyártókat is termelésük visszafogására kényszerítette, ami munkahelyek megszűnésével is járt. A 200 napra sóló 12 százalékos vám az indiai pénzügyminisztérium közleménye szerint azonnal életbe is lépett.

Az ország acélipari minisztere, H. D. Kumarasvami szerint az intézkedés célja, hogy megvédjék a hazai acélgyártókat az import megugrásának káros hatásaitól, illetve biztosítsák a tisztességes versenyt a piacon.

Az indiai acélvámok Kínát célozzák, de Dél-Korea is kereszttűzbe kerül

Az indiai vámok főként Kínát célozzák, mely Dél-Korea után a második legtöbb acélt szállította tavaly az országba. 

Hétfőn Indiában tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnök és a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháborút lezáró esetleges kereskedelmi megállapodás is szóba került. Washington a vámok segítségével többek között Kínát szeretné elszigetelni. Ugyanakkor az Egyesült Államok az egész világot acél- és alumíniumipari vámokkal sújtotta, melyek szintje 25 százalék, kétszerese az indiainak. Arról sincsen szó, hogy az amerikai vámok ideiglenesek lennének.

Az ázsiai részvénypiac kedden igyekeztek megtartani pozícióját, miután az amerikai eszközöktől való heves menekülés megingatta a Wall Streetet és a dollárt. A Federal Reserve függetlensége miatti aggodalmak újabb nyomást helyeztek az amerikai államkötvényekre.

Az Ázsiában tapasztalt viszonylag mérsékelt veszteségek felvetették annak lehetőségét, hogy a befektetési alapok átcsoportosíthatják forrásaikat a térség részvényeibe, bár a vámok gazdasági növekedésre gyakorolt hatása továbbra is komoly visszahúzó erőt jelentett.

Donald Trump elnök egyre erősebben támadja Jerome Powellt, az amerikai jegybank elnökét – ismét kamatcsökkentésre szólította fel. Az amerikai részvényindexek hétfőn körülbelül 2,5 százalék körüli mértékben estek vissza, a dollár hároméves mélypontra esett. 

– mondta a Reutersnek Tapas Strickland, az NAB közgazdásza. „Akár lehetséges jogilag, akár nem, hogy Trump elnök fellépjen a Fed ellen, ez a huzavona rávilágít arra, hogy az USA kivételességébe vetett hit megrendült, ami komoly politikai kockázatot jelent a befektetők számára.”

Az eladási hullám Ázsiában némileg enyhült, lehetőséget adva az 

• S&P 500 határidős indexének 0,4, 
• a Nasdaq határidős indexének 0,5 százalékos visszapattanásra.

Folytatódik a gyorsjelentésdömping, adatokra vár a részvénypiac

A piacra ezen a héten újabb gyorsjelentés-cunami zúdul. 

• A Tesla hétfőn a termelési késedelmekről szóló hírek miatt közel 6 százalékot esett. 
• Ezen a héten jelent még többek között az Alphabet, a Boeing, a Northrop Grumman, a Lockheed Martin és a 3M. 

A Wall Streetről érkező negatív hatások 

• a japán Nikkei indexet 0,3 százalékkal gyengítették, 
• az MSCI japánon kívüli ázsiai részvényeket követő indexe 0,2 százalékkal csökkent. 
• A kínai blue chip részvények áralakulását követő CSI300 stabilan tartotta magát. 
• Az európai részvénypiacok kevésbé voltak szerencsések: az Eurostoxx 50, az FTSE és a DAX határidős indexei egyaránt 0,7 százalék körüli mínuszt jeleztek a tőzsdenyitás előtt, meglehetősen hektikus kereskedés mellett.

Bizalomvesztés 

Az amerikai 10 éves államkötvények hozama 4,40 százalékon állt, nő a félelem, hogy a Fehér Ház megpróbálhatja lecserélni Powellt egy olyan személyre, aki hajlandó lenne csökkenteni a kamatokat – holott Trump elnök drasztikus vámjai miatt az infláció emelkedésben van. Ugyanakkor az is aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi Fed-vezetés talán pont azért óvatos a lazítással, hogy ne tűnjön úgy, hogy enged a politikai nyomásnak.

Bár a Fehér Ház több kereskedelmi megállapodásról is tárgyal, vagy tárgyalásra készül, a gyors megoldás valószínűtlennek tűnik. A JPMorgan elemzői megjegyezték, hogy egy kereskedelmi egyezmény letárgyalása átlagosan 18 hónapot vesz igénybe, és 45 hónap szükséges a végrehajtáshoz.