Teljesen elakadtak a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna ügyében

A Fehér Ház mindössze annyit közölt: Donald Trump amerikai elnök szilárdan hisz benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is békét akar kötni Ukrajnában.

Az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban a legutóbbi találkozó Steve Witkoff – az amerikai elnök különleges megbízottjának – és Vlagyimir Putyin múlt hét pénteki, több órán tartó egyeztetése volt -írta a hirado.hu.

Hogy pontosan mi hangzott el a megbeszélésen, arról csak nagyon szűkszavúan nyilatkozott mind a két fél. Ráadásul az utóbbi napokban semmi újat nem mondtak arról, hogy mi lehet a folytatás: az azóta megjelent nyilatkozatokkal mindössze a múlt hét pénteki találkozót „habosították” – többek közt például azzal a nyilatkozattal, amelyben az amerikai megbízott az Oroszország által részben megszállt öt kelet-ukrajnai terület státuszának rendezését nevezte a béke kulcsának, vagy azzal, amelyben arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin értékelésük szerint tartós békét szeretne.

Megjelent egy újabb, ezúttal orosz-ukrán találkozó híre a sajtóban – aztán kiderült, hogy nem lesz semmi ilyesmi

Mindeközben az előző hétvégén vett egy érdekes fordulatot az egyeztetések kérdése. Mint ahogy mi is megírtuk, török sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy ezen a héten  egy ukrán és orosz delegáció is érkezik Törökországba, a haditengerészeti erők parancsnokságának ankarai főhadiszállására.

A török sajtó (egész konkrétan a CNN törökországi oldala, a CNN Türk) védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a fekete-tengeri biztonság – és az, hogy ezt miként lehetne fenntartani egy esetleges tűzszünet után – lenne annak az ankarai találkozónak a témája, amelyen az orosz és az ukrán fél képviselői is találkozni fognak egymással. A hír abból a szempontból is meglepőnek tűnt, hogy 2022 óta ritkaságszámba mennek az olyan nemzetközi diplomáciai események, amelyeken egyszerre van ott az orosz és az ukrán fél, láthatóan mindkét fél igyekszik kerülni a másikat (ez látszott például a Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz és amerikai-ukrán egyeztetéseknél is).

A török sajtóban azt írták, hogy a találkozót április 15-16-án tervezik. A találkozót azóta meg is tartották, csakhogy nem úgy, ahogy azt a török sajtó írta. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője ugyanis már a CNN Türk hírének megjelenése után közölte: ők nem tudnak arról, hogy a jövő héten bármilyen formában tárgyalnának Oroszországban a fekete-tengeri tűzszünetről.

„Ezt a török média találta ki, nem lesz találkozó Ukrajna–Oroszország formátumban, és soha nem is volt tervbe véve”

– közölte a szóvivő az RBK Ukrajina szerint. Az ukrán híroldal szerint utóbb aztán a CNN Türk is átírta a saját cikkét, és az új verzióban már egyáltalán nem említették az orosz-ukrán egyeztetést. Egy másik török napilap, a Hürriyet pedig mindössze arról írt a saját cikkében, hogy valóban lesz egy, a fekete-tengeri biztonságot érintő csúcstalálkozó külföldi tisztségviselők részvételével Ankarában, de azt már nem nevezték meg, hogy mely államok képviselői lesznek jelen.

Zelenszkij szerint voltak egyeztetések  Törökországban, de nem az oroszokkal, hanem a nyugati szövetségesekkel

Ukrán, brit, francia és török képviselők Törökországban tárgyaltak a Fekete-tenger biztonságáról  – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még kedden a Reuters szerint.

„Ez egy katonai találkozó a fekete-tengeri biztonságról, mindenekelőtt a tettrekészek koalíciójáról, a megfelelő lépésekről” – mondta Zelenszkij Odesszában, Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján. Közlése szerint az egyeztetésekre  kedden és szerdán kerül sor.

„Már elég sok ilyen találkozó van, különböző formátumokban” – tette hozzá Zelenszkij. Mark Rutte mindeközben arról beszélt:

„Törökország 2022-ben már sikeresen megállapodott egy tűzszünetben, amikor egy nagyobb gabonaüzletről volt szó […] legyünk pozitívak azzal kapcsolatban, hogy Törökország ismét megpróbálja összehozni az összes érintett felet, és reméljük, hogy sikerrel járnak.”

Mindeközben a mellette ukrán elnök a maga részéről nem ejtett szót arról, hogy tárgyalnának az oroszokkal. „Egy kontingens jelenlétéről beszélünk a tengeren, és úgy gondoljuk, hogy Törökországnak komoly helye lehet a jövőbeni tengeri biztonsági garanciákban.  Ez nem a háború befejezéséről szól, hanem arról, hogy mi lesz a tűzszünet után” – a biztonsági garanciákról” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök mindeközben arra is szakított időt, hogy reagáljon Steve Witkoffnak arra a mondataira, miszerint a béke kulcsát a kelet-ukrajnai területek státuszának rendezése jelenti. Zelenszkij ezzel kapcsolatban azt mondta: Ukrajna szuverén állam, és csak az ukrán nép beszélhet a területéről.  „Minden terület az egységes ukrán államhoz tartozik. Ezért még egyszer mondom, csak Ukrajna népe beszélhet államunk területeiről. És tudják, hogy számunkra hol vannak a vörös vonalak – sose fogjuk elismerni az ideiglenesen megszállt területeket orosznak. Ezért az illetékes képviselők ismét a hatáskörükön kívül eső kérdésekről tárgyalnak” – fogalmazott.

Más tényezők is akadályozhatják a békefolyamatot

Az ukrajnai rendezést lassíthatja, hogy időközben az amerikai diplomácia egy másik tárgyalássorozatot is megnyitott, amely akár fontosabb is lehet a számukra az Ukrajnát érintő egyeztetéseknél. Az amerikai fél az előző hétvégén kezdett tárgyalásokba Iránnal az atomfegyver-kérdést illetően. A problémakör a közel-keleti regionális szövetséges, Izrael szempontjából is kiemelten fontos Amerika számára.

Mindeközben a jelek szerint elakadtak azok a tárgyalások is, amelyek egy amerikai-ukrán ritkaföldfém egyezségről szólnának, és közvetve kapcsolódnak a háború lezárását célzó törekvésekhez is . A tekintetben szintén múlt hét pénteken volt az utolsó egyeztetés, amely egy sajtóértesülés szerint „rendkívül ellenséges” légkörben zajlott.

Donald Trump bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin le akarja zárni a háborút

Karoline Leavitt amerikai elnök szóvivő a Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján röviden beszélt az ukrajnai kérdésről. Azt nyilatkozta: Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy Oroszország véget akar vetni az ukrajnai háborúnak.

„Produktív beszélgetést folytattunk. Ahogy Steve Witkoff elnöki megbízott tegnap este elmondta: úgy véli, hogy Oroszország véget akar vetni ennek a háborúnak, és az elnök is így gondolja. Oroszországot a háború befejezése ösztönzi” – mondta Leavitt, majd utalt arra, hogy terítéken van egy orosz-amerikai gazdasági megállapodás ötlete is, „de előbb tűzszünetre van szükség”.

„Ezt az üzenetet az elnök és Witkoff elnöki megbízott közvetítette az oroszoknak”– fogalmazott a szóvivő.

Hat alkalommal támadott orosz energetikai létesítményeket az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán, ismételten megsértve a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratóriumot – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Energetikai objektumot a belgorodi, a brjanszki, a kurszki és a herszoni régióban ért tüzérségi, illetve dróncsapás a tárca szerint. A Herszon megyei Csaplini járásban a Szivasszakaja elektromos alállomást ért támadás nyomán helyszínre érkezett mentőalakulatok hat tagja megsebesült egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott megismételt csapás következtében.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár újságíróknak szerdán kijelentette: számára egyelőre nem ismeretes, mikor jár le a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratórium, amely elvileg április 16-án zárul.

„Tájékoztatni fogjuk önöket, egyelőre nem állok készen arra, hogy meghozott döntésről tájékoztassam önöket” – mondta.

Az energetikai objektumokra vonatkozó támadási tilalom a Moszkva és Washington közötti tárgyalások eredményeként született meg. Peszkov hétfőn azt mondta, Oroszország a moratórium ügyében információcserét fog folytatni az Egyesült Államokkal, és Vlagyimir Putyin elnök dönt majd arról, hogy meghosszabbítja-e.

Az orosz védelmi és külügyminisztérium korábban többször úgy nyilatkozott, hogy Oroszország szigorúan betartja a tilalmat, miközben az ukrán fél rendszeresen támad orosz létesítményeket. Moszkva a csapásokról tájékoztatta Washingtont.