Szentkirályi Alexandra: Ukrajna EU-tagsága nagy terhet jelentene Magyarországnak

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint az ellenzék egyként támogatja Ukrajna uniós tagságát, amely a magyar gazdaságra, különösen Budapest költségvetésére súlyos hatással lenne. Szentkirályi Alexandra Facebook bejegyzésben bírálta az ellenzéki pártok és Magyar Péter támogatását Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Bejegyzésében hangsúlyozta: Brüsszel az általános felvételi szabályok megkerülésével, minél előbb tagként szeretné látni Ukrajnát az Európai Unióban, ami Magyarország számára aránytalan terheket róna.

Szerinte Ukrajna jelenleg háborúban áll, területének egyötödét megszállták, gazdasága külföldi segélyektől függ, emellett szerinte virágzik az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés.

Úgy véli, Ukrajna uniós csatlakozása nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági kockázatokat is hordoz a tagállamok, köztük Magyarország számára.

„A háború eddig is két és fél millió forintjába került minden magyar családnak, az uniós tagság pedig végeláthatatlan költségeket jelentene. Ez az évezred üzlete lehet Brüsszelnek és a globális óriáscégeknek, de Magyarországot tönkretenné” – írta a politikus.

Bejegyzésében kiemelte, miszerint Budapest az ország legfejlettebb városa, ezért az ukrán csatlakozás költségei elsősorban a fővárosi gazdaságot és a budapestiek pénztárcáját terhelnék.

Hangsúlyozta, hogy

éppen ezért tartja különösen fontosnak az emberek részvételét a VOKS 2025 szavazáson, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar választók is kifejezhessék véleményüket ebben a kérdésben.

A főpolgármester-jelölt szerint az ellenzéki pártok, köztük Gyurcsány Ferenc, a Momentum Mozgalom, valamint Magyar Péter is Ukrajna uniós tagsága mellett érvelnek, és „Brüsszel bábjaként” működnek. Véleménye szerint

itt az ideje, hogy a magyar emberek is hallassák a hangjukat.

„Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek” – zárta posztját Szentkirályi Alexandra.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra a tanulmányra, amelyet a Brookings Intézet készített Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetséges következményeiről.

Az amerikai elemzés szerint az ukrán belépés alapjaiban rengetné meg az unió jelenlegi gazdasági és politikai egyensúlyát,  és különösen érzékenyen érintené Magyarországot.

A tanulmány rámutat arra is, hogy

Ukrajna hatalmas területe, népessége, alacsony GDP-je és várhatóan rendkívül költséges felzárkóztatása olyan új pénzügyi prioritásokat kényszerítene ki, amelyek a jelenlegi EU-költségvetés keretei között nem lennének fenntarthatók.

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese az MTI szerint.

A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump adminisztráció: egy új világrend felé, című előadásában kiemelte, hogy Ukrajna újjáépítésének költségei is hatalmasak: konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint akár 1000 milliárd euróra rúghatnak.

Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárral járna, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia – mondta.

További terhet jelentene, hogy a tagállamoknak költségvetésük 0,25 százalékát, mintegy 50 milliárd eurót kell fordítani az ország védelmének megerősítésére és egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint a jelenlegi nettó haszonélvező országok – köztük Magyarország is – nettó befizetővé válhatnának – figyelmeztetett.

Úgy vélte, Kijev uniós csatlakozása Magyarország számára – több évre elosztva – akár 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene, az agrárium mintegy 2 milliárd eurótól esne el.

Megjegyezte:

mióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.

Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.

Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról azt mondta: az világosan megmutatta, hogy a neoliberális világrend végét ért, ami számos tanulsággal szolgált, ezek közül is a legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik.

Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett, a fiskális önkorlátozás, és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt. A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva – mondta Orbán Balázs.

Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott. Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz.

A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja – szögezte le. Kitért arra is, hogy a „megengedő neoliberális migrációs politika” megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában.

Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni.

Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott – jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit.

Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy „történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális a világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét”.

Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni – mondta.

Szerinte lesz megállapodás a vámok körüli vitákban az Egyesült Államok és Európa között, ezzel párhuzamosan a kormány a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítésén dolgozik,

és hamarosan ezzel kapcsolatban is várható bejelentés.

A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány. Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni – mondta.

Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy „rázós időszak előtt áll a nyugati világ”, de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.

Az unió nettó haszonélvezőinek – köztük Magyarországnak – forrásai jelentősen csökkennének, miközben akár nettó befizetőkké is válhatnak.

„A tanulmány világosan fogalmaz: a bővítés ára a jelenlegi kedvezményezettek rovására valósulna meg” – írta Orbán Balázs. Szerinte nemcsak a kohéziós és agrártámogatások átrendeződése fenyeget, hanem az is, hogy

az EU új, közös adók bevezetésével próbálna meg további forrásokat előteremteni, ami plusz terhet róna a tagállamokra.

Orbán Balázs szerint Magyarország különösen érzékenyen érintett lenne egy ilyen átrendezésben,

hiszen a forrásvesztés nemcsak konkrét fejlesztések elmaradásához vezethet, hanem a gazdasági növekedést is érdemben visszafoghatja.

A politikai igazgató kiemelte: „A kérdés nem az, hogy segítünk-e Ukrajnának, hanem az, hogy ezért készek vagyunk-e saját gazdasági érdekeinket háttérbe szorítani egy újabb brüsszeli projekt kedvéért”, hozzátette:

az ukrán csatlakozás nem pusztán technikai kérdés, hanem sorsdöntő politikai döntés, amely hosszú távon átrajzolná az EU hatalmi és gazdasági térképét.

A Brookings Intézet elemzése és Orbán Balázs figyelmeztetése egyaránt azt jelzi: Ukrajna integrációja az Európai Unióba nemcsak történelmi jelentőségű lépés lenne, hanem komoly áldozatokkal is járna.

Április 15-étől indul a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós tagságáról.

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta hétfőn Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.

Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója az előző héten közölte, Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van.

A bizottság „bővítési eredménytábláján” Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros „pötty” szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) – mutatott rá.