Súlyos választási csalás nyomaira bukkantak Németországban

Sok ezer ember nem szavazhatott, elhunytak nevében voksolhattak, a választók létszámán felüli szavazólapok bukkantak fe. Bizonyítékok vannak arra, hogy a február 23-i voksoláson tömegesen fordultak elő választási törvénytelenségek melyek akár az egész szavazás végeredményét megkérdőjelezhetik!

Elhunyt szavazók tömegei – akár milliói – „választhatták meg” Friedrich Merz leendő német kancellárt és kormányát 2025 februárjában tartott szövetségi választásokon. Többek között ez derült ki a Berliner Zeitung által is megszellőztetett botrányból, amely különös felhangot ad az új német koalíció jövő hét elején, május 6-án tervezett hivatalba lépésének.

A 2025 februárjában tartott szövetségi választásokon elkövetett, szisztematikus szabálytalanságok kapcsán összesen 80 oldalas panaszt nyújtott be Marcel Luthe német politikus, szakszervezeti aktivista és közgazdász.

Aktív halottak, passzív tisztviselők

Luthe – aki 2020-ig volt a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) tagja, jelenleg pedig az általa alapított Good Governance Szakszervezet elnöke – egy több mint 200 dokumentummal támasztotta alá a Bundestag választási felülvizsgálati bizottságához került panaszát. A politikus azt állítja, hogy a választási rendszert „tervszerűen szabotálták” – írja a Berliner Zeitung.

A Luthe által felfedett egyik legmegdöbbentőbb, feltételezhető választási csalás, hogy

legalább 2,5 millió elhunyt személy neve továbbra is szerepelt választói névjegyzékben.

Szerinte a választásokon ez lehetővé tette, hogy a szavazatokat halottak nevére adják le, és elő is fordultak ilyen esetek. Ráadásul sok szavazóhelyiségben nem követelték meg a szavazóktól a hivatalos, fényképes igazolvány bemutatását: az olyan városokban, mint például Stuttgart, a választásért felelős tisztviselőket arra utasították, hogy fogadják el önmagában a szavazási értesítőt a voksoláshoz elegendő személyazonosító okmányként.

Ez a dokumentum viszont könnyen hamisítható – mi több, ez a gyakorlat ellentétes a német választási törvénnyel, amely a legtöbb esetben előírja a személyazonosság megfelelő ellenőrzését. A panaszban közölt, egyik kirívó példában Stuttgart városa levélben kérte a választási bizottságokat, hogy a választási értesítővel rendelkező választópolgárokat „csak kétség esetén, személyi igazolvány segítségével” ellenőrizzék. A választási bizottságoknak szóló tájékoztatóban a város még azt is kijelentette, hogy ha van szavazási értesítő, az „általában” elegendő.

Valaki szavazott helyettük

A dokumentum szerint számos állampolgár számolt be arról is, hogy megtagadták szavazati jogát azzal az indoklással, hogy valaki már leadta a szavazatát az ő nevükben. A Frankfurt melletti Bad Kreuznachban több szavazólapot találtak, mint ahány regisztrált választópolgár volt, ami még több vészjelzést vetett fel.

Luthe azt is állítja, hogy több ezer külföldön élő német állampolgár nem kapta meg időben a szavazási okmányait, annak ellenére, hogy megfelelően regisztráltak: a politikus az X-en „bohózatnak” nevezte a választást , és azt mondta, hogy „szándékosan és szisztematikusan szabotálták” oly módon, hogy „különösen a külföldön élő németek, akik általában nem szavaznak a kormánypártokra, nem tudtak hatékonyan szavazni”.

Marcel Luthe (itt még független képviselőként) felszólal a berlini képviselőház rendkívüli ülésén. (Fotó: Bernd von Jutrczenka/dpa/Getty Images).

Az észlelt anomáliák akár milliós, de mindenképpen százezres méretekben érinthették a most hivatalba lépő kormány legitimitását adó választásokon.

De már 10 ezer szavazat is jelentősen megváltoztathatta volna a német parlament összetételét,

hiszen például a szélsőbaloldali BSW párt bejutásával a CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciója már nem jöhetett volna létre.

Kormány-szinten az AFD, 15 százalék az SPD-nek

Bár a jelzett anomáliák kivizsgálása és az esetleges korrigált, „új” eredmények közzététele hónapokat vehet igénybe, a rövid időn belül megalakuló kormány tagjainak széke alatt időzített bombaként ketyeghet a most kibukott választási csalások sorozata.

Mindeközben súlyos bizalmi válsággal néz szembe a jövő héten kormányra lépő kétpárti koalíció, a CDU és az SPD. A választások „valódi győzteseként” is emlegetett

AfD a Bild megbízásából készült új Insa-felmérés szerint a szavazatok negyedét, egészen pontosan 25 százalékát kapta.

Ugyanezeket a számokat közli az RTL/ntv Trendbarométer legfrissebb felmérése is. Ezzel a jobboldali párt egy szintre kerül a leendő új kancellár, Friedrich Merz pártjával .

A radikális baloldaltól nem messze álló SPD pedig úgy lesz Németország egyik vezető ereje és kulcspozíciókat birtokló parlamenti pártja, hogy a legújabb felmérésekben már csak 15 százalékon áll.

Az Alternatíva Németországért (AfD) már több kutatóintézet egybevágó felmérése szerint is Németország legnépszerűbb pártja lett. Mostani eredményük rekordot jelent, az utóbbi hetekben több százezer német választópolgár pártolt az AfD-hez.

Már több mint két hete, hogy napvilágot láttak azok a közvélemény-kutatások, amelyek szerint az AfD lett Németország legnépszerűbb pártja. A frissen érkezett adatok szerint most eddigi legjobb eredményüket érték el, 26 százalékra növelték tovább támogatottságukat. A Forsa intézet által végzett felmérésben 25 százalékon áll a néhány hete még győzelmet arató Kereszténydemokrata Unió–Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetsége.

Roman Poseck (CDU) hesseni belügyminiszter a német választók véleményét kifejező eredményeket riasztó fejleménynek nevezte. Ennek ellenére kijelentette, hogy szerinte a Németország Szociáldemokrata Pártjával (SPD) létrejött új kormánykoalíciójuk fordulatot fog hozni a migráció területén, amivel visszanyerik a bizalmat.

Az AfD 26 százalékos eredménye hatalmas népszerűségi ugrást jelez.

A kevesebb mint egy évvel ezelőtt rendezett tavaly júniusi európai parlamenti választáson a párt csak 16 százalékos eredményt ért el, azóta azonban németek milliói pártolták át az AfD-hez. Az újonnan létrejött kormánykoalíció népszerűségének zuhanása mellett a Zöldek és a Baloldali Párt (Die Linke) veszítenek a támogatottságukból.

Az AfD először egy április eleji felmérésben előzte meg a CDU/CSU-t, azóta több másik kutatási eredmény is megerősítette, hogy trendszerű változás zajlik. A Forsa intézet előző, április közepi felmérési adataihoz képest az AfD 2 százalékpontot tudott növekedni.

Johann Wadephul lesz az új német kormány külügyminisztere – jelentette be hétfőn a Kereszténydemokrata Unió (CDU).

Wadephul Friedrich Merz leendő kancellár közeli munkatársa, tavaly decemberben elkísérte őt kijevi látogatására is – írja az MTI.

„Az életünkre, a jogrendszerünkre, sőt a fizikai létezésünkre leselkedő legnagyobb veszélyt már Oroszország jelenti” – jelentette ki Johann Wadephul nemrég egy berlini konferencián.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak pedig szintén a közelmúltban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök felforgató, agresszív és ki van éhezve a hódításra. Korábban – amikor az eszkalációtól tartva még mindenki ellenezte – ő amellett érvelt, hogy engedélyezni kellene Kijevnek az orosz területek elleni csapásokat a nyugati országoktól kapott fegyverekkel. Támogatja továbbá azt is, hogy Taurus manőverező robotrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnának, amit a leendő kancellár sem zárt ki.

Németország új kormánya május 6-án léphet hivatalba, miután megállapodás született a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közötti koalícióról.