Mi most az igazi helyzet, lesz-e béke Ukrajnában?

A kialakult helyzetet Demkó Attilával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai jövők programjának vezetőjével elemezte hirado.hu. 

Egy határozott jelzést küldött az Egyesült Államok Ukrajnának és az európai partnereknek azzal, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a szerdai londoni találkozót, amelyen a feltétel nélküli tűzszünetről tárgyaltak volna – jelentette ki a hirado.hu kérdéseire válaszolva Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Franciaország és Ukrajna külügyminiszterei szerdán ültek volna össze a brit fővárosban, azonban végül az eredeti tervekkel szemben alacsonyabb szintre rangsorolták a találkozót, és a külügyminiszterek helyett csak vezető tisztviselőket delegálnak a résztvevő országok. Ennek oka, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Donald Trump utolsó ajánlatként emlegetett tervét a Krím státuszára vonatkozóan, az amerikai külügyminiszter úgy döntött, hogy nem jelenik meg az egyeztetésen, így Keith Kellogg Ukrajnáért és Oroszországért felelős elnöki különmegbízott képviseli az Egyesült Államokat az eseményen.

Washington erőteljes üzenetet küldött

Demkó Attila szerint Washington ezzel a lépéssel azt akarja jelezni, hogy az Egyesült Államok komolyan gondolja a tűzszünetet, de ehhez partnerekre van szükség. Ha Ukrajna úgy érzi, hogy az amerikai javaslat nem elfogadható, akkor nem érdemes külügyminiszteri szinten tárgyalni, az elnöki különmegbízott is tud tájékoztatást adni Kijevnek, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek.

„Az ukrán vezetés rendkívül nehéz helyzetben van, mivel be van szorítva a realitások és a lakosság várakozásai közé. Tehát katonai eszközökkel nem tudja visszaszerezni az elfoglalt területeket, de az ukrajnai lakosság jelentős része semmilyen területi engedményt nem tud elfogadni. Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell a realitások, az amerikai elvárások, az orosz követelések és a saját lakosságának az elvárásai között. Ezt az egyensúlyozást látjuk az elmúlt hetekben, ami hol sikeres, hol nem”

– fogalmazott a szakértő.

Demkó Attila úgy gondolja, hogy bár Marco Rubio és Donald Trump is jelezte, hogy az Egyesült Államok nem fog az örökkévalóságig közvetíteni, ha záros határidőn belül nem lesz eredmény, mégsem várható, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb hatalmaként kiszálljon ebből a konfliktusból. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy Washington a jövőben nem fog ekkora erőfeszítéseket tenni a háború lezárása érdekében. Ez Ukrajnának okozna nagyobb kellemetlenséget, hiszen amennyiben az az amerikai percepció, hogy Ukrajna nem hajlandó engedményeket tenni, akkor nem várható el tőle, hogy további nyomást gyakoroljon Oroszországra.

„Ebben az esetben megy minden úgy, ahogy eddig is. Oroszország lassan, de biztosan felmorzsolja az ukrán haderőt, és ősszel akár a jelenleginél is rosszabb, nem kizárhatóan jelentősen is rosszabb vonalak mellett kell befagyasztani a konfliktust. Egyértelmű, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik ebben a háborúban, és ha az Egyesült Államok most hátrébb lép, akkor Oroszország szabadabb kezet kap”

– húzta alá Demkó Attila.

Lélektanilag érthető az ukrán álláspont, de logikailag nem

Miközben az Egyesült Államok próbál megoldásokat találni a konfliktus lezárására, Európa egészen ad hoc módon reagál a fejleményekre. Bár létrejött a tettre készek koalíciója, továbbra sincs kidolgozott stratégiája a háború lezárására. Arra a kérdésre, hogy ebben a tekintetben várható-e változás, Demkó Attila nemmel felelt. „Nem várható változás, mert harminc ország harminc különféle vélemény van. Tettre készek ezek az országok, csak mindenki más tettre kész” – magyarázta.

A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy a csapatok Ukrajnába telepítésébe is csupán hat ország egyezett bele a harmincból. Mint mondta, pont ez Európa gyenge pontja, hogy Európa nem egy egységes hatalom, nem is lesz az soha, vagy legalábbis történelmileg belátható időn belül nem. Ennél fogva nem várható, hogy Európa a jelenleginél nagyobb súlyt tud gyakorolni az orosz–ukrán háború megoldásában.

„Ez a realitás, hogy Európa megosztott, de ennek nagyon is objektív okai vannak, mert egy Észtország számára érthető, hogy Oroszország a mindent betöltő ellenség, Portugáliának pedig nem. Két ország, nagyon különböző a geopolitikai pozíciójuk”

– jelentette ki Demkó Attila.

A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy Ukrajna szempontjából a konfliktus mielőbbi befagyasztása és a békefolyamat elindítása lenne a legcélravezetőbb, mert az idő nem neki dolgozik. Azonban ami célravezető, az nem biztos, hogy elfogadható is. Ukrajna még képes folytatni a harcot, még van ereje a front tartására, de eközben reményekbe kapaszkodik, ami pszichológiai és érzelmi szempontból érthető, de logikai szempontból hátrányos tud lenni, mivel az idő előrehaladtával egyre nagyobb területet fog veszíteni.

„Lélektanilag érthető az ukrán álláspont, logikailag azonban nem célravezető a realitások alapján”

– összegezte a helyzetet Demkó Attila.

Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett Alar Karisnak, Észtország államfőjének, hogy az Egyesült Államok nem hagyja el az Ukrajnáról szóló tárgyalási folyamatot – erről Karis az észt ERR hírportálnak számolt be, írta meg az Unian.

Az elnök elmondása szerint a két vezető a nemrég elhunyt Ferenc pápa temetési szertartásán ült egymás mellett, majd az esemény után röviden beszélgettek. Karis a találkozón érdeklődött Trumpnál a béketárgyalások állásáról, és kérte, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy továbbra is részt vegyenek a közvetítési folyamatban.

„Megígérte, hogy így lesz, és azt mondta, hogy már közel járnak a megállapodáshoz, mivel éppen most találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is” – idézte fel Karis. Az észt elnök hozzátette, nem kérdezősködött részletekről, hogy pontosan miről esett szó a Trump-Zelenszkij találkozón.

Alar Karis azt is elárulta, hogy hivatalosan meghívta Donald Trumpot Észtországba, cserébe Trump meghívta őt Washingtonba.

Bár konkrét időpontot még nem egyeztettek, később szándékoznak beszélni a látogatások időzítéséről.

Korábban több amerikai tisztviselő is jelezte, hogy az Egyesült Államok kész kivonulni az Ukrajnáról szóló előkészítő tárgyalásokból. Április 18-án például Marco Rubio külügyminiszter Párizsban, az ukrán és európai delegációkkal folytatott megbeszélés után kijelentette: bár az ukrajnai háború tragikus, az nem az Egyesült Államok háborúja, és más globális ügyek is kiemelt figyelmet érdemelnek.

Ugyanezen a napon Trump is felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kiszáll a béketárgyalásokból, ha valamelyik fél akadályozza a békefolyamatot. „Ha valamelyik oldal miatt lehetetlenné válik a békekötés, egyszerűen azt mondjuk: »Önök ostobák, szörnyű emberek«, és elhagyjuk a tárgyalásokat. De remélem, erre nem lesz szükség” – fogalmazott.

Az orosz elnök az amerikai elnök különmegbízottjának tudomására hozta, hogy Moszkva kész előfeltételek nélkül megkezdeni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai rendezésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szombaton Moszkvában újságíróknak.

Vlagyimir Putyin pénteken fogadta a Kremlben Steve Witkoffot, Donald Trump különmegbízottját. Idén ez volt a negyedik találkozásuk.

Az ukrán fél inkább a feltétel nélküli tűzszünetet részesítené előnyben az előzetes tárgyalásokkal szemben.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke szombaton azt jelentette Putyinnak, hogy Kurszk megyét a 2024. augusztus 6-án elkezdődött ukrán betörés után „maradéktalanul felszabadították”, és megkezdődött egy ütközőövezet kialakítása a szomszédos, ukrajnai Szumi megyében.