POLITIK
Nem zárták el a pénzcsapokat, mondta a NATO főtitkár.
A NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajnát, 2025 első három hónapjában a tagállamok már több mint 20 milliárd euró összegben vállalták az ország biztonsági támogatását – jelentette ki Mark Rutte szerdán Brüsszelben.
Mark Rutte Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU
A NATO-főtitkár a szövetséges államok külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: az Oroszországból eredő fenyegetés továbbra is fennáll, és Moszkva szorosan együttműködik Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.
Ez nemcsak Ukrajnára, hanem az egész szövetségre és a világ biztonságára nézve is kockázatot jelent. Ezek és más szereplők destabilizálni igyekeznek társadalmainkat – a tenger alatti infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal, merényletkísérletekkel és egyebekkel
– hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy a wiesbadeni NATO-parancsnokságon keresztül továbbra is tart a katonai segítségnyújtás koordinálása.
Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásukon megvitatják a legsürgetőbb biztonsági kérdéseket, miközben továbbra is készülnek a júniusi hágai csúcstalálkozóra.
A megbeszélések középpontjában a kollektív védelem megerősítése áll majd.
Ez az a szilárd alap, amelyre a NATO épült, és amely továbbra is a legfőbb prioritásunk. Találkozunk majd legfontosabb partnereinkkel is: Ukrajnával, az Európai Unióval, valamint indopacifikus (indiai–csendes-óceáni térségbeli) szövetségeseinkkel
– taglalta Rutte.
A főtitkár elismerését fejezte ki az orosz–ukrán békefolyamatot közvetítő Donald Trump elnöknek, amiért sikerült megtörnie a holtpontot, és hangsúlyozta: támogatja az Egyesült Államok törekvéseit, hogy a háborúnak igazságos és tartós véget vessen.
Ugyanígy méltatta az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetségesek erőfeszítéseit is, akik véleménye szerint hozzájárulnak a tartós béke megteremtéséhez.
Kiemelte: a NATO egy ütőképesebb szövetséget épít, jelentős védelmi beruházásokkal és a tagállami kiadások példátlan mértékű növelésével. A miniszterek egyeztetnek arról is, hogyan lehet fokozni a hadiipari termelést az Atlanti-óceán mindkét oldalán, valamint erősíteni az együttműködést és innovációt – nemcsak a NATO-tagok, hanem a partnerek (Ukrajna, az indiai–csendes-óceáni országok és az EU) bevonásával.
Rutte szerint a NATO-nak mindent meg kell tennie az euroatlanti térség védelme érdekében, hiszen ez továbbra is a szövetség fő fókusza. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a biztonságot fenyegető veszélyek nem korlátozódnak csupán erre a régióra – a világ más térségeiben is egyre több kihívással kell szembenézni.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak és a többi NATO-szövetségesnek figyelemmel kell kísérnie a csendes-óceáni térség eseményeit. Ez indokolja a térségbeli szoros együttműködést, és azt is érthetővé teszi, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani erre a régióra. Ennek természetes következménye, hogy az európai tagállamoknak fokozniuk kell saját szerepvállalásukat a közös védelemben – tette hozzá.
Rutte nyomatékosította:
nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok visszavonulna a NATO-ból, sőt továbbra is teljes mértékben elkötelezett a szövetség mellett.
A globális stabilitás megőrzése közös érdek, még akkor is, ha a NATO elsődleges feladata továbbra is az euroatlanti térség biztonságának garantálása. Mindemellett a 32 tagállamból álló szövetség világosan látja, hogy a fenyegetések nem korlátozódnak Oroszországra – tette hozzá.
A főtitkár rámutatott, hogy Kína katonai fejlesztései, Irán és Észak-Korea aktivitása szintén aggodalomra adnak okot, éppen ezért bővül a NATO stratégiai együttműködése olyan indopacifikus partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
A főképviselő az EU-tagországok védelmi minisztereinek varsói informális találkozója előtt nyilatkozott újságíróknak. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Ukrajna lehetőleg gyorsan kapjon európai támogatást – számolt be az MTI.
Kaja Kallas emlékeztetett:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban legalább 2 millió darab töltény beszerzését célzó, 5 milliárd euró mértékű támogatás szükségességéről beszélt.
Kallas közölte: egyes tagállamok már jelezték saját hozzájárulásukat, így „már több mint 50 százaléka áll rendelkezésre annak, ami szükséges”. Hozzátette: elvárása szerint a varsói találkozón a tagállamok újabb bejelentéseket tesznek arról, hogy „mit tesznek a közeljövőben Ukrajna támogatásáért”.
A főképviselő úgy látta:
minél erősebb Ukrajna a harctéren, annál erősebb lesz a béketárgyalások során.
Annak kapcsán, hogy Donald Trump amerikai elnök az EU-ra új vámokat vetett ki, Kallas leszögezte: „A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei, a fogyasztók számára minden ilyen konfliktus csak áremelkedést hoz, és inflációval végződik.”
A varsói miniszteri értekezletet a soros lengyel uniós elnökség keretében rendezik,
napirendjén szerepel Európa újrafelfegyverzése és Ukrajna támogatása,
valamint megvitatják a globális geopolitikai helyzetet is a közel-keleti konfliktusok fényében. A találkozón részt vesz Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos is.
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletét – erről értesített az X-en közzétett üzenetében a brüsszeli végrehajtó testület szerdán.
A 2024. március elsején hatályba lépett Ukrajna-eszköz összesen 50 milliárd eurós támogatást tesz lehetővé Ukrajna számára a 2024 és 2027 közötti időszakban. Az eszköz keretében az Ukrajnának folyósítani tervezett kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja.
Az eszköz keretében nyújtható pénzügyi támogatás emellett azzal a feltétellel áll rendelkezésre, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja és tiszteletben tartja a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint szavatolja az emberi jogok tiszteletben tartását.
A pénzügyi támogatás függ továbbá a jogállamiság megerősítésétől, az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartásától, a közigazgatási reform megerősítésétől, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemtől.
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a most szóban forgó finanszírozás fokozni fogja Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, támogatja közigazgatását, és előmozdítja a fontos hosszú távú reformokat. A szerdai folyósítással az eszköz keretében, annak tavalyi hatálybalépése óta az Ukrajnának nyújtott támogatás hozzávetőlegesen 19,6 milliárd eurót tesz ki.
Közölték továbbá: a kifizetést az tette lehetővé, hogy Ukrajna bizonyította, hogy a legutóbbi, december 9-i kifizetés óta 13 különböző intézkedést hajtott végre sikeresen. Ezek közé tartozik egyebek között a megújuló energia felhasználásának növelését célzó reformok elfogadása, az energiaszabályozók autonómiájának növelése, a határátlépési eljárások egyszerűsítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása – beleértve a taposóaknák mezőgazdasági területekről történő eltávolítását -, valamint a stratégiai és létfontosságú nyersanyagok listázásával kapcsolatos munka folytatása.
Az Ukrajna-eszközből származó források harmadik kifizetésével az EU már közel 20 milliárd eurót fog folyósítani a pénzügyi alap tavalyi hatálybalépése óta.
A finanszírozást vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsáthatja rendelkezésre az EU.
Jóváhagyta a német parlament az újabb, hárommilliárd eurós katonai támogatást Ukrajna számára.
A parlament alsóházának költségvetési bizottsága megszavazta a segélyt folyósítását, amelyet a kormány az ország költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt korábban hónapokra felfüggesztett – írja az MTI.
A jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a parlament megszavazta az eladósodást fékező rendszer módosítását is, amely a védelmi kiadások esetében enyhíti a költségvetési szigort. Ezt a jogszabályt Friedrich Merz leendő kancellár kezdeményezte.
„Azért tesszük, hogy Ukrajna megvédhesse a függetlenségét és a szuverenitását” – mondta a héten a segély kapcsán Olaf Scholz leköszönő kancellár.
A hárommilliárd eurón kívül a 2025. évi költségvetésben még négymilliárd eurót irányoztak elő Ukrajna számára, azaz
Kijev összesen 7 milliárd eurós német támogatásra számíthat.
A német kormány szerint Kijev ebből azonnal rendelkezésre álló lőszereket és más, egy vagy két éven belül szállítható fegyvereket vásárolhat, egyebek mellett Iris T légvédelmi rendszereket.
A Bundestag költségvetési bizottsága további 8,25 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára a 2026-2029-es időszakra.
Az ukrajnai háború kezdete óta Németország több mint 28 milliárd euró értékű katonai felszerelést szállított Kijevnek a kormány szerint.
Ripost hírek
