Brüsszel rendületlenül készül a háborúra

Brüsszel szerint az embereknek vésztartalékokat kell felhalmozni egy katasztrófahelyzet esetére. Az Európai Unió vezetése nem a békés rendezést részesíti előnyben az orosz–ukrán háborúban - írja a Magyar Nemzet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

A NATO- és EU-tagállam Belgiumban jelentősen megnőtt a külföldi befolyás és a dezinformációs kampányok száma az orosz–ukrán háború kezdete óta. Erről a La Libre Belgique című belga lap számolt be az Általános Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SGRS) éves jelentésére hivatkozva. Különösen igaz ez azóta, hogy a belga kormány bejelentette, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának, írja a Merkur.

– mondta Stéphane Dutron, az SGRS vezetője.

„A lényege az, hogy az emberek elkezdenek hinni egy bizonyos narratívában, mert azt látják, hogy az annyira elterjedt a közösségi médiában” –  magyarázta Dutron.

Brüsszel a háborús narratívát nyomná le Európa torkán

Az Európai Néppárt vezetője Manfred Weber pedig az egyik élharcosa Ukrajna támogatásának. Lapunk korábban írt arról, hogy egy belső dokumentum feltárja, hogyan tartja egységben Európa jelenlegi legerősebb pártja a képviselőket. Manfred Weber egy másik kijelentése pedig sokak számára ismerős lehet. Mint fogalmazott: aki a néppártnak tagja akar lenni, annak le kell tennie a hűségesküt Ukrajna mellett. 

Azonban nem csak a sorkatonaság visszahozatala utal az EU háborús készülődésére. Brüsszel nemrégiben arra szólította fel az európai háztartásokat, hogy halmozzanak fel legalább három napra elegendő vészhelyzeti készletet. 

Az EU továbbra is folytatja a háborúpárti politikát, s a béke helyett háborúra rendezkedik be.

Az európai védelem megerősítésének stratégiája nem jelentheti az Ukrajnának szánt fegyverszállítások és pénzügyi támogatások bújtatott növelését, főleg azért, mert ez a háború meghosszabbításával járna – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően tudatta, hogy abban nincsen vita, hogy Európának meg kell erősítenie a védelmi képességeit, és Magyarország ezen a téren kifejezetten jól áll, immár harmadik éve fordítja katonai kiadásokra a bruttó hazai terméke (GDP) több mint két százalékát, ráadásul ezen összegnek több mint negyven százalékát modernizációra, eszközbeszerzésekre költi. Rámutatott, hogy a harminckét tagállamnak mindössze kétharmada lépi át a két százalékot, hét ország ezt a szintet sem éri el, négy pedig éppen ennyit teljesít. „Tehát itt még sok munka van hátra, hogyha az európai védelmi képességek fejlesztését fontos célnak tekintjük, márpedig annak tekintjük” – jelentette ki.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szövetségesek nagy része az Európai Unió felfegyverzését a jelenlegi háborús kontextusban értelmezi, a háború meghosszabbításának stratégiájába illeszti be.

„Nem fogadjuk el azt az álláspontot sem, hogy Európa védelme Ukrajna védelmét jelentené.

Az Európai Unió védelmi képességeinek növelése az Európai Unió védelmi képességeinek növelését jelenti, s nem egy nem NATO- és nem EU-tagország védelmi képességeibe történő beruházást” – mondta.

Leszögezte, hogy Ukrajna nem Európát védi, hanem saját magát, Ukrajna áll háborúban, egyetlen EU- vagy NATO-tag sincs támadás alatt. „Beállítani Ukrajnát az első európai védővonalként, egyszerűen hamis állítás. Ukrajna magát védi, és ezt hősiesen teszi, ezért jár a nagyrabecsülés, de ez nem ad alapot ahhoz, hogy az ukrán védekezést Európa megvédéseként próbáljuk láttatni” – fogalmazott. Szijjártó Péter kifejtette, hogy az európai védelem megerősítésének stratégiája nem jelentheti az Ukrajnának szánt fegyverszállítások és pénzügyi támogatások bújtatott növelését, mégpedig leginkább azért, mert ez a háború meghosszabbításával járna. Arra is kitért, hogy az európai védelmi képességek hatékony fejlesztése akkor képzelhető el, ha közben békét is sikerül teremteni, hiszen az erre fordítandó 800 milliárd eurót valahogyan ki is kell majd fizetni, ami a kontinens jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett nem megoldható, a helyzet pedig az ukrajnai háború lezárásával javulhat érdemben egyedül.

Úgy vélekedett, hogy a béke elérése érdekében

az európai államoknak mindössze annyi lenne a dolguk, hogy támogatják Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit,

aki most szakítani kíván az utóbbi három év kudarcos politikájával.

„Ehhez képest megy a hisztériakeltés és megy az ellenségképgyártás. Tehát mintha egy ilyen hisztérikus mókuskerékből nem tudna kikavarodni az Európai Unió, pedig most erre óriási lehetőség van” – emelte ki. A miniszter végezetül aggasztónak és riasztónak nevezte azt, hogy bizonyos NATO-tagok folyamatosan mondják fel a különböző aljas, pusztító fegyverek bevetésének korlátozására vonatkozó szerződéseket. „Azok után, hogy Litvánia bejelentette a kilépését a kazettás lőszerek betiltásáról szóló egyezményből, a három balti ország, Lengyelország és Finnország bejelentette kilépését a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezményből” – emlékeztetett. „És ezt nagyon aggasztónak és nagyon riasztónak tartjuk. Szerintünk az ilyen aljas, pusztító fegyvereket, ezek használatát a jövőben is korlátozni kell” – fűzte hozzá.

A NATO külügyminiszteri tanácsülés második napja során Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere kiemelte az európai országok és a háborús stratégiák közötti eltérő irányvonalakat.

„Az európai országok nagy többsége továbbra is háborús stratégiát hajt végre, Donald Trump a béke oldalán van, mi, magyarok pedig Donald Trumpot támogatjuk.

Béke kell és nem háború.”

– írta a Facebookon közzétett posztban.

A külügyminiszter erős kritikát fogalmazott meg azokkal az országokkal szemben, amelyek a háború fenntartása mellett döntöttek. Ezzel szemben Magyarország a béke melletti kiállását hangsúlyozta, és jelezte Donald Trump politikájának támogatását.

Szijjártó Péter a tanácsülés második napján újabb találkozót tartott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel is. A találkozó során megerősítette Magyarország elköteleződését a kárpátaljai magyar közösség mellett. „Ahogy eddig is, most és ezután is kiállunk a kárpátaljai magyarokért” –fogalmazott a magyar külügyminiszter.

Míg az európai szövetségesek továbbra is alapvetően egy háborús stratégiában – fegyverszállításokban és szankciókban – gondolkoznak, az Egyesült Államok békestratégiát hajt végre, amelyet Magyarország a leghatározottabban támogat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök este Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráját követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

az európai szövetségesek részéről továbbra is „erőteljes háborús stratégia látszik”,

számos tagállam újabb fegyverek küldését és szankciók bevezetését tartaná szükségesnek, ugyanakkor azt üdvözölte, hogy az észak-atlanti szervezet főtitkára is kiemelte, hogy nem folytatódhat tovább a pusztítás és a gyilkolás.

„A magam részéről kifejeztem a magyar emberek nagyrabecsülését és köszönetét Donald Trump elnöknek és az új amerikai adminisztrációnak mindazokért a békeerőfeszítésekért, amelyeket az elmúlt hetekben láthattunk” – tudatta.

Üdvözölte a közvetlen párbeszéd helyreállítását az Egyesült Államok és Oroszország között,

amelynek révén szerinte máris enyhült a háborús eszkaláció kockázata, és így a világ biztonságosabb hellyé vált.

„Itt most sokat hallhattam kollégáktól, hogy az oroszoknak el kell fogadni a feltétel nélküli tűzszünetet. Ezt azok mondják, akik három éven keresztül minket szidalmaztak, kritizáltak, támadtak és oktattak ki amiatt, mert három éve a tűzszünet mellett érvelünk” – szögezte le.

„Mi három éve látjuk, hogy

ennek a háborúnak csak egy amerikai–orosz megállapodás tud pontot tenni a végére,

ezért minden amerikai–orosz konzultációt üdvözlünk” – tette hozzá.

„Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy ők elkötelezettek maradnak a béke-erőfeszítéseikben. Mi, magyarok pedig elkötelezettek maradunk az amerikai béketörekvések támogatásában mindaddig, amíg az szükséges (…) Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai béketörekvések legelkötelezettebb és leghangosabb támogatói vagyunk a NATO-n belül, és ez így marad a jövőben is” – folytatta.

Szijjártó Péter háláját fejezte ki az új amerikai vezetésnek azért is, mert „tiszta vizet öntöttek a pohárba, s véget vetettek Ukrajna hitegetésének” a NATO-tagság perspektívájával kapcsolatban.

„Nyilvánvalóan Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháború kirobbanásához vezetne szinte azonnal. Magyarország ilyet természetesen soha nem támogat, és nem is fog támogatni” 

– figyelmeztetett.

Majd fontos mérföldkőnek nevezte a megállapodást az energia-infrastruktúrával szembeni támadások tilalmáról. És rámutatott, hogy Magyarország ellátása szempontjából lényeges létesítményeket is több csapás ért az utóbbi években, például a Barátság kőolajvezetéket és annak egyes műszaki állomásait.

„Több olyan nap is volt az elmúlt időszak során, amikor a Magyarországra irányuló kőolajszállítás leállt, ezért a mi elvárásunk világos: mivel semmilyen felelősséget nem viselünk a háború tekintetében, s nem vettünk, nem is veszünk részt benne, és mivel mi vagyunk Ukrajna jelenlegi első számú villamosenergia-ellátói, ezért világosan

elvárjuk, hogy ne támadják a Magyarországra irányuló energiainfrastruktúrát a jövőben”

– hangsúlyozta.

„Az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tartjuk. Az energiaellátásunk biztonsága elleni támadást a szuverenitásunk elleni támadásnak tartjuk, és annak megfelelően is kezeljük” – fűzte hozzá.

„Tehát az európai szövetségesek továbbra is leginkább szankciókban, fegyverküldésben, pénzküldésben gondolkodnak Ukrajnában, alapvetően egy háborús stratégiát hajtanak végre. Az Egyesült Államok és annak elnöke, Donald Trump békestratégiát hajt végre, és ezt a békestratégiát Magyarország a NATO tagországai közül a leghatározottabban, a legelkötelezettebben és a leghangosabban támogatja” – összegzett.