Az oroszok leálltak a dróntámadásokkal?

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy Oroszország hosszú idő után először nem indított öngyilkos drónokat Ukrajna ellen – azonban az ukrán városok bombázását a múlt éjszaka sem szüneteltette teljesen az orosz hadsereg.

Az ukrán fegyveres erők szerint Oroszország hosszú idő után először nem indított nagyszabású dróntámadást Ukrajna ellen – írja az Ukrajinszka Pravda. Ennek ellenére azonban nem maradtak el teljesen az Ukrajna elleni orosz csapások. Mikola Lukascsuk, a dnyipropetrovszki területi tanács vezetőjének állítása szerint az orosz hadsereg egész éjszaka megállás nélkül támadta Nyikopolt. Ennek következtében megrongálódott három magánház, egy közigazgatási épület, valamint a városi infrastruktúra is károkat szenvedett el.

Nem sokkal később a légierő is megerősítette, hogy Putyin serege ezúttal nem indított az ország ellen Sahíd típusú kamikaze drónokat, ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a bombatámadások továbbra is megnehezítették az éjszakát. Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő kommunikációs osztályának vezetője arról beszélt az Ukrajinszka Pravdának, hogy az oroszok taktikai repülőgépek segítségével mérnek csapást irányított bombákkal a frontterületeken.

„Az ország északi és keleti részén az ellenséges repülőgépek éjjel-nappal aktívak. A védelmi légierő földi rendszerekkel és vadászgépekkel próbálja elhárítani az orosz repülőgépeket”

– jelentette ki Jurij Ihnat.

Az elmúlt hetekben Ukrajna több masszív dróntámadást is elszenvedett. Az egyik legnagyobb támadást március 22-én hajtották végre Kijev ellen, amikor 147 drónt indítottak az ukrán főváros ellen. A légvédelem az ukrán hadsereg közlése szerint 97 drónt megsemmisített, további 25 pedig nem találta el a célpontját. A támadásban többen is meghaltak, köztük egy ötéves gyermek.

Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez, de ha nem így lesz, az Egyesült Államok kész másodlagos vámokkal sújtani az orosz olajkereskedelmet.

Donald Trump a fehér házi dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva hétfőn hangsúlyozta, azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök rámutatott, hogy heti mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni.

Donald Trump reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Kijelentette, hogy bizonyos információi szerint az ukrán fél újra akarja tárgyalni az ásványkincsekről az Egyesült Államokkal kidolgozott megállapodást, és annak részévé akarja tenni a NATO-tagságot. Donald Trump megismételte, hogy nem tartja lehetségesnek Ukrajna csatlakozását a katonai szervezethez.

Donald Trump a hétvégén egy interjúban elégedetlenségét fejezte ki Vlagyimir Putyin nyilatkozatai miatt, és kilátásba helyezett az orosz kőolajat terhelő úgynevezett másodlagos vámokat. Szavai szerint az intézkedéshez akkor folyamodna, ha úgy látná, hogy a háborút lezáró békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul.

A másodlagos vám kivetésekor azon országok, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, külön vámot lennének kötelesek fizetni az Egyesült Államokba irányuló kereskedelmi tevékenységük után.

A fehér házi eseményen Donald Trump megerősítette, hogy április 2-án aláírja az új vámokról szóló rendeletet, aminek alapja a viszonosság lesz. Megismételte azt az érvét, miszerint az Egyesült Államok az új vámrendszerrel annak akar véget vetni annak, hogy kereskedelmi partnerei kihasználják. Megjegyezte, hogy azon országok, amelyek nem jártak el méltánytalanul, és „nem kerestek vagyonokat” az Egyesült Államokkal való kereskedelemből, jól fognak járni.

Donald Trump azt is kifejtette, hogy a várakozások szerint a vámoknak köszönhetően rövid időn belül 5 ezer milliárd dollárnyi befektetés valósulhat meg az Egyesült Államokban, részben külföldi cégek, részben amerikai vállalatok részéről, amelyek a vámok miatt inkább az országba hozzák a termelést.

Az amerikai elnök az Egyesült Államokkal szembeni méltánytalan kereskedelem címén azt említette, hogy az adott országok nagyobb vámot alkalmaznak az amerikai termékekre, mint amit az Egyesült Államok az onnan érkező termékekre kivet. Ennek a gyakorlatnak vetne véget a viszonosságra épülő vámrendszerrel, aminek lényege a partner által alkalmazottal megegyező vámtarifák.

Donald Trump hétfőn olyan elnöki rendeletet írt alá, amelyben szigorú fellépésre, a törvények maradéktalan végrehajtására adott utasítást a szórakoztató- és koncertiparban elterjedt másodlagos jegykereskedelemmel szemben. A iparág és a közönség védelméről szóló intézkedés felszólítja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek lépéseket, és erre szólítja fel az egyes államok igazságszolgáltatásait vezető főügyészeket is. Az elnök annak a gyakorlatnak akar véget vetni, hogy egyes szereplők – sokszor a törvényt megkerülve – különböző automatizált informatikai eszközök és programok révén nagy mennyiségű jegyet vásárolnak fel, majd azt a másodlagos kereskedelemben feláron értékesítik.

Továbbra is közösen dolgozik az ukrajnai tárgyalásos rendezésen Oroszország az Egyesült Államokkal annak ellenére, hogy Trump elnök most nincs megelégedve Vlagyimir Putyinnal – derül ki a Kreml hétfői közleményéből. Trump egy vasárnapi interjúban beszélt arról, hogy másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot akkor, ha nem sikerül megállapodni Moszkvával.

Annak ellenére, hogy Trump elnök „kiakadt” Vlagyimir Putyinra, Oroszország továbbra is az Egyesült Államokkal közösen dolgozik az ukrajnai háború békés rendezésén és a kétoldalú kapcsolatok kiépítésén, közölte a Kreml hétfőn – írja a Reuters.

Az amerikai elnök az NBC Newsnak nyilatkozva beszélt arról, miért nincs megelégedve az orosz elnök magatartásával. Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra – mondta Trump a vasárnapi interjúban. Egyúttal arról is beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot.

Ugyanakkor Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.

Mint korábban írtuk, az amerikai elnöknél betelt a pohár, és már a büntetést is kidolgozta arra az esetre, ha nem ér véget hamarosan a vérontás Ukrajnában.

„Ha nem tudunk megállapodásra jutni Oroszországgal az ukrajnai vérontás befejezéséről, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – nyilatkozta Donald Trump az NBC News amerikai tévécsatornának.

Másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot, ha az orosz–ukrán háború lezárásáról nem sikerül megállapodást kötnie az oroszokkal.

Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.

„Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – idézte Donald Trumpot az NBC News.

„Aki Oroszországból vásárol olajat, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Trump.