Krausz Gábor
Létrehozva: 2025.04.14.
Módosítva: 2025.04.15.
Az EU-költségvetés tizenkétszeresébe kerülne Ukrajna tagsága
Megroppantaná az európai kiadásokat.
Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené, és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.
Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója Fotó: MTI Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Kovács Attila
A miniszterelnök politikai igazgatója az Economx Money Talks 25 üzleti konferencián Budapesten hétfőn a Trump-adminisztráció: egy új világrend felé című előadásában kiemelte, hogy Ukrajna újjáépítésének költségei is hatalmasak: konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint akár 1000 milliárd euróra rúghatnak.
Emellett az ország működésének fenntartása évi 100 milliárd dollárba kerülne, amit döntően szintén az EU-nak kellene állnia
– mondta. További terhet jelentene, hogy a tagállamoknak költségvetésük 0,25 százalékát, mintegy 50 milliárd eurót kell fordítani az ország védelmének megerősítésére, és egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint a jelenlegi nettó haszonélvező országok – köztük Magyarország is – nettó befizetővé válhatnának – figyelmeztetett.
Úgy vélte, Kijev uniós csatlakozása Magyarország számára – több évre elosztva – akár 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene, az agrárium mintegy kétmilliárd eurótól esne el.
Megjegyezte: amióta az ellenzék is programjába emelte Ukrajna EU-s csatlakozását, a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás az egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéssé vált a következő évekre nézve.
Orbán Balázs szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az Európai Bizottság a 2029-es ciklus vége előtt le akarja zárni, és Magyarország az egyetlen, amely az Európai Tanácsban meg tudja akadályozni ezt.
Donald Trump amerikai elnök megválasztásáról azt mondta: az világosan megmutatta, hogy a neoliberális világrend végét ért, ami számos tanulsággal szolgált, ezek közül is a legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik. Úgy vélte, hogy a nyugati gazdaságpolitika saját csapdájába esett: túlszabályozás mellett a fiskális önkorlátozás és az ipari kapacitások kiszervezése egyszerre gyengítette a nemzeti szuverenitást és a gazdasági teljesítményt. A következő világrendben a sikerhez erős államra, megújult ipari kapacitásra és technológiai önállóságra lesz szükség, stratégiai rugalmassággal megtámasztva – mondta Orbán Balázs. Az amerikai elnök sikerének másik tanulsága szerinte az, hogy a tisztán morális alapokra épített külpolitika csődöt mondott. Erre példaként említette, hogy az amerikai beavatkozás Irakban az Iszlám Állam megerősödéséhez, a líbiai intervenció humanitárius katasztrófához vezetett, az arab tavasz pedig lángba borította a Közel-Keletet, és hozzájárult az Európát válságba sodró migrációs hullámhoz.
– A magyar külpolitika megközelítése, hogy az számít morálisan helyesnek, ami az egész közösség biztonságát, stabilitását szolgálja
– szögezte le. Kitért arra is, hogy a „megengedő neoliberális migrációs politika” megbukott, a tömeges bevándorlás aláásta a társadalmi stabilitás pilléreit Európában. Fontos tanulságnak nevezte a politikai igazgató azt is, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Európa a hidegháború után GDP-arányos védelmi kiadásait három százalékról másfél százalékra csökkentette, míg az Egyesült Államokban ez az arány alig változott: Európa saját védelmét kiszervezte, a transzatlanti egyensúly megbomlott – jegyezte meg, hozzátéve: meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit. Orbán Balázs szerint Magyarország számára több stratégiai előnnyel járhat a most formálódó világrend, ezek között említette, hogy „történelmi léptékű fordulatot jelent a neoliberális világrend vége, ami korábban jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét”.
– Az erre adott magyar válasz, a konnektivitási stratégia, amelynek célja, hogy minden hatalmi központtal működő, stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni
– mondta. Szerinte lesz megállapodás a vámok körüli vitákban az Egyesült Államok és Európa között, ezzel párhuzamosan a kormány a kétoldalú gazdasági együttműködés megerősítésén dolgozik, és hamarosan ezzel kapcsolatban is várható bejelentés. A kihívások között említette, hogy a hatalmukat vesztett liberális hálózatok az Európai Unió központjában találnak menedéket, ezért ebből az irányból erősödő politikai nyomásra számít a kormány.
– Az unió versenyképességének gyengülését meg kell állítani, az energetikai együttműködését Oroszországgal újra kell indítani, a vámháborút Kínával és az Egyesült Államokkal le kell zárni
– mondta. Megjegyezte: a Trump-féle világrend is jelenthet kockázatot átmenetileg, elképzelhető, hogy „rázós időszak előtt áll a nyugati világ”, de a kormány konnektivitás politikája ezeket a kockázatot csökkentheti.
Mától kezdődik az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazás szavazólapjainak postázása – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán. Ismertette: a 18 év feletti állampolgárok zárt borítékban kapják a szavazólapot és a kísérőleveleket. A postázás május végéig tart, és június 20-ig lehet visszaküldeni a szavazatokat. Az államtitkár hangsúlyozta: nagy a tét, mert Ukrajna EU-tagsága teljesen tönkretenné Magyarországot, a magyar gazdaságot, az agráriumot, a közbiztonságot, a nyugdíjrendszert.
Brüsszel mindenáron át akarja erőltetni és fel akarja gyorsítani Ukrajna felvételét, Brüsszel Péter pedig szolgaian sietett is Brüsszel akaratának megfelelő eredményt szállítani: vasárnap bejelentette, hogy ő is igent mond Ukrajna uniós tagságára
– emlékeztetett az államtitkár.
Magyar Péter aláírásgyűjtése kamu volt
Kiemelte: a kormány előre megmondta, hogy a Tisza Párt egész kamualáírásgyűjtése valójában csak erről szólt. Brüsszel és a Tisza Párt paktumot kötött, hogy segítik a hatalomra jutásukat, ha ők cserébe teljesítik Brüsszel megrendeléseit.
Mostanra egyértelmű, hogy Brüsszel Péter mindenben hajlandó az EU bábja lenni, abban is, ami a magyaroknak árt. A háborúpárti, a migrációpárti politikában, a magyaroknak járó pénzek visszatartásában és most Ukrajna EU-tagságában is
– hangsúlyozta az államtitkár.
– Itt az ideje, hogy most a magyar emberek döntsenek! Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett határozzanak! A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-tagságáról szól – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Egy elsietett, erőltetett ukrán felvétel rendkívül nagy pénzügyi, biztonsági, munkaerőpiaci, illetve élelmiszer-biztonsági kockázatokkal járna, és óriási károkat okozna Magyarországnak – mondta Hidvéghi Balázs a Fidesz országjárásának csütörtöki bajai fórumát megelőző sajtótájékoztatón.
Kifejtette:
Brüsszel eldöntötte, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban, néhány év alatt gyakorlatilag „beerőlteti” az Európai Unióba; a magyar kormány viszont azt mondja, hogy mindezt nem teheti meg a magyar emberek véleményének megkérdezése és döntése nélkül.
Magyarországnak ebben mint uniós tagnak vétójoga van – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánító szavazáson minden magyar ember elmondhatja az álláspontját abban a kérdésben, hogy támogatja-e Ukrajna uniós felvételét.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk is erről a választópolgárokkal, ezért kezdtünk országjárásba
– tette hozzá.
Kifejtette: a kormány azt látja, hogy
Brüsszel már megrendelte és kifizette azokat a kutatásokat, egyebek mellett közvélemény-kutatásokat, amelyek itthon is megjelennek, és azt mutatják, hogy a magyar emberek támogatnák Ukrajna felvételét.
„Azt is látjuk, hogy megvannak Brüsszelnek az emberei a magyar politikában is: korábban is megvoltak, és most is megvan az új ember”. Ezek az emberek Gyurcsány Ferenctől Magyar Péterig szintén támogatják azt, hogy Ukrajna minél előbb az Európai Unió tagja legyen. Ők brüsszeli elvárást teljesítenek, azt mondják, amit elvárnak tőlük – tette hozzá.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azonban erről megkérdezi a magyar emberek véleményét azzal az egyszerű kérdéssel, hogy „Támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”
Mint mondta: a szavazás eredményét a kormány kötelező érvényűnek tekintve azt az álláspontot fogja képviselni, ahogy a magyar emberek ebben a kérdésben döntenek.
Az államtitkár elmondta, hogy a szavazólapok postázása jövő héten kezdődik, és legkésőbb május végéig mindenki megkapja. A szavazatokat pedig az ingyenes válaszborítékban június 20-ig lehet visszaküldeni.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
