Alaptörvény-módosítás: gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb

Alaptörvény-módosítás volt a legfontosabb napirendi pont hétfőn a parlamentben. Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés plenáris ülése, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következett. Mint ismert, a kormánypárt március 11-én nyújtotta be az újabb alaptörvény-módosító javaslatát. A Fidesz és a KDNP frakciói szerint a változtatásokra azért van szükség, mert a nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást.

Az Alaptörvény tizenötödik módosításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére rögzítették az alkotmányban, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelme, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme kiemelt jelentőségű alapvető jog, és ezzel arányos védelmet élvez. Az alaptörvény-módosítás idejére a baloldal tüntetést hirdetett a Parlament elé.

Az alaptörvény módosításában rögzítették:

• az ember férfi vagy nő;
• mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen;
• minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz;
• felfüggeszthető a magyar állampolgársága annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent;
• a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján függesztheti fel az egyes törvények alkalmazását;
• valamint, hogy tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése.

Az Alaptörvény módosításához a kormánypárti frakciók összes képviselője csatlakozott, hogy Magyarország alapvető értékeit a következő generációk számára is megőrizzék. Az összegző javaslatot 140 igen, 21 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.