A Fidesz nemet, a Tisza Párt igent mondott Ukrajna tagságára

A Fidesz nemet, a Tisza Párt igent mondott Ukrajna további felfegyverzésére és uniós tagságának felgyorsítására – közölte a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Európai Parlament (EP) ipar-, kutatás- és energiaügyi szakbizottsága (ITRE) és a biztonság- és védelempolitikai szakbizottsága (SEDE) csütörtöki ülésén jóváhagyta az Európai védelmi ipari programmal (EDIP) kapcsolatos parlamenti álláspontot.

A döntéssel kapcsolatban a Fidesz–KDNP EP-képviselőcsoportja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Tisza Párt nyílt és teljes támogatásával az EP baloldali többsége a következő két évben újabb ötmilliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, és a védelemipari integráció leple alatt valójában Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsításán dolgozik.

Ezzel újra bebizonyosodott: a Tisza Párt Brüsszel érdekeit kiszolgálva a háború folytatásán és Ukrajna mihamarabbi csatlakozásán ügyködik, nem foglalkozva a magyar embereknek ártó következményekkel – jelentették ki.

Az Európai védelmi ipari program eredeti célja Európa védelmi képességeinek növelése a védelmi ipari együttműködések és beruházások erősítésével – emlékeztettek. Ez a cél – mint írták – önmagában támogatandó lenne, azonban a csütörtökön jóváhagyott dokumentummal az EP baloldali többsége, az Európai Néppárttal (EPP) és a tiszás Lakos Eszterrel az élen, újabb ötmilliárd eurót küldene Ukrajna további felfegyverzésére és a védelemipari integrációjával próbálja az ország EU-s csatlakozását gyorsítani.

A képviselőcsoport közleményében azt írta, hogy Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke szerint a szavazás újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszelben továbbra is a háborús pszichózis uralkodik és Ukrajna gyors uniós tagsága az erőltetett cél.

Az elfogadott szöveg a védelemipari területen az uniós országokkal egyenrangúként kezeli Ukrajnát. Az EP javaslata a következő két év során csak Magyarországgal mintegy 45 milliárd forintot fizettetne Ukrajna további felfegyverzésére. A védelempolitika továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, ezért a magyar emberek megkérdezése nélkül ilyen súlyos ügyekben nem születhet döntés – fogalmazott.

László András fideszes EP-képviselő aláhúzta: „A tiszások immár a látszatra sem adva nyíltan kiszolgálják a brüsszeli elvárásokat. Magyar Péterék Ukrajna érdekeit képviselik Brüsszelben” – hívta fel a figyelmet.

„Az orosz–ukrán háborúba nem szállítunk fegyvereket, mi a mielőbbi béke mellett állunk ki. Történelmi téttel bír a Voks 2025 szavazás. Manfred Weber és hűséges magyar tanítványait a magyar polgárok tudják megállítani” – mutatott rá az EP-képviselő.

Gőzerővel zajlik az ukrán EU-csatlakozásról szóló szavazólapok kézbesítése, a budapesti kerületekben lassan befejeződik, aztán következik Pest, Fejér és Komárom vármegye; hamarosan mindenki megkapja a szavazólapot – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára  a Facebook-oldalára felöltöt videójában.

Hidvéghi Balázs azt mondta: a tét óriási, mert Brüsszelben már eldöntötték, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban fel akarják venni az unióba.

„Ez azonban tönkretenné Magyarországot.

Látni kell világosan, hogyha Ukrajnát felveszik, onnantól minden pénz Ukrajnába megy, vagyis aki igent mond Ukrajnára, az nemet mond az uniós pénzekre” – fogalmazott a politikus.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy

a Tisza Párt már döntött, ők igent mondtak az ukrán csatlakozásra, „mi azonban a magyar érdeket nézzük”.

„Most lehetőségünk van dönteni ebben a Magyarországot közvetlenül érintő nagyon-nagyon fontos ügyben. Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk. Döntsünk mi. Mondjunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására” – emelte ki az államtitkár.

„Magyarország jövője akár 15–20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságán” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

„Az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen be is jelentette ezt az Európai Parlamentben. Parancs van Brüsszelben arról, hogy 2030-ig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának. Ez itt kopogtat az ajtón. Ez kevesebb, mint 5 esztendő” – fogalmazott a bejegyzésében Orbán Viktor.

Hozzátette, „lehet, hogy egyszer, valamikor, 20-30-40 év múlva alakulhatnak úgy a dolgok, hogy Ukrajna teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyek a csatlakozáshoz kellenek, és amelyek nem rombolják le a magyar gazdaságot. De ez nincs a belátható 15 éves távlatban, az biztos!”

Szerinte a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban, mert ezen dől el az Európai Unió jövője. „Ha nincs a magyar közvéleménynek egy nyilvánvaló többsége Ukrajna uniós tagságával szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből meg tudjuk védeni Magyarország érdekeit” – fejtette ki a miniszterelnök.

„Ezért a VOKS 2025-ön érdemes kizárólag a magyar érdekek szempontjából, Magyarország elért eredményeinek megóvása szempontjából gondolkodni és leadni a szavazatunkat” – zárta gondolatait.

A véleménynyilvánító szavazás az egyetlen és hiteles módja annak, hogy a magyarok elmondják, mit gondolnak az ukrán csatlakozásról, és erre most utoljára van lehetőség – hangsúlyozta csütörtökön Dabason a Fidesz frakcióvezetője.

A nagyobbik kormánypárt országjárásának dabasi fórumát megelőző sajtótájékoztatón Kocsis Máté kiemelte, a kormánypártok nem támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós tagságát.

Kijelentette: ennek egyik oka, hogy ez „nem fair azokkal az országokkal szemben, amelyek már hosszú évekkel ezelőtt benyújtották a csatlakozási szándékukat, teljesítették a feltételeket, vagy azok nagy részét, de még mindig nem kaptak tagságot, vagy még az előszobába sem engedték be őket.”

Hozzátette, jellemzően a nyugat-balkáni országok ilyenek, miközben

„Ukrajna egyetlen csatlakozási feltételnek sem tesz eleget”.

Azt mondta, azért sem támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő csatlakozását, mert az „felborítaná a kohéziós forrásokat, azokat a pénzeket, amelyek az országok felzárkóztatására járnak”. Rengeteg pénzt vennének el más országoktól, így Magyarországtól is – mondta Kocsis Máté, majd hozzátette: „Magyarországnak és a magyar embereknek sok millió forintjukba kerülne fejenként az ukrán csatlakozás”.

Nem támogatják a gyorsított eljárásban történő ukrán csatlakozást az agrártámogatások ügye miatt sem, mivel ott is ugyanolyan pénzügyi elosztási rendszer lépne életbe, amely kedvezőtlen lenne a magyar gazdák számára – fűzte hozzá.

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy

Ukrajnában a GMO szabályok is eltérnek az európai normáktól, „az olcsó, rossz minőségű ukrán gabona és az agrártámogatások magyarországi megvonása két vállra fektetné” a magyar gazdákat, a magyar agrárvállalkozásokat.

Kitért arra is, hogy „Ukrajna csatlakozásának közegészségügyi kockázatai is vannak”. Ukrajnában „a kötelező oltások rendszere nem összeegyeztethető az európai uniós rendszerrel, a szabad mozgást ebben az esetben minimum aggályosnak tartjuk” – szögezte le.

Mint fogalmazott, a gyorsított eljárásban történő csatlakozás közbiztonsági kockázat is egyben. Ukrajnában 800 ezer és egymillió közötti számú fegyver van az embereknél, és ameddig nem vonják be ezeket tőlük, addig komoly közbiztonsági kockázata van a csatlakozásnak, hiszen az szabad mozgást biztosítana az ukrán állampolgárok számára az Európai Unión belül – hangoztatta Kocsis Máté.

László András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője élesen bírálta a magyar ellenzéki képviselők brüsszeli szerepvállalását. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozásának és katonai támogatásának megszavazásával súlyos terhet rónának Magyarországra.

A Fidesz-KDNP EP-képviselője Facebook-posztjában azt írta: „Budapesten tagadják, Brüsszelben megszavazzák Ukrajna csatlakozását és fegyveres támogatását!” Külön kiemelte Magyar Pétert és pártját, akik szerinte „Ukrajnába küldenék a magyarok pénzét”.

A képviselő a Tisza Párt EP-képviselőjét, Lakos Esztert is bírálta, aki megszavazta azt az uniós határozatot, amely:

felgyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozását,

5 milliárd eurós katonai támogatást nyújtana Ukrajnának,

45 milliárd forint kifizetésére kötelezné Magyarországot.

Szerinte a tiszás képvelők  „már a látszatra sem adnak”, és nyíltan kiszolgálják Brüsszel érdekeit.

Kiemelte, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása tönkretenné a magyar gazdákat és vállalkozásokat.

Lázár András így zárta a posztját: „Történelmi téttel bír a Voks 2025 szavazás. Ukrajna EU-s csatlakozása tönkretenné a magyar gazdákat és vállalkozásokat. A Te szavazatodra is szükség van!”