Vásárlói bojkott a svédeknél az áremelés ellen.

Svédországban egyhetes élelmiszerbojkottal tiltakoztak a vásárlók az elszabadult árak ellen, miközben Magyarországon a kormány az árrésstop bevezetésével már elkezdte megfékezni a drágulást.

Svédországban egyre nagyobb felháborodást vált ki az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. Az infláció mérséklődése ellenére az alapvető élelmiszerek, például a sajt és a tej ára továbbra is meredeken emelkedik, ezért a fogyasztók bojkottal próbálják kikényszeríteni a változást – írja a The Guardian.

Egyes becslések szerint egy svéd család éves élelmiszerköltsége 2022 januárja óta akár 30 000 koronával (kb. 2,3 millió forinttal) is emelkedhetett.

A lakosság tiltakozásként egyhetes bojkottot hirdetett az ország legnagyobb élelmiszerláncaival szemben, köztük a Lidl, az Ica, a Coop és a Willys ellen. A Bojkotta vecka 12 (Bojkott a 12. héten, vagyis 2025. tizenkettedik hetén) névre keresztelt kezdeményezés a közösségi médiában terjedt el, és hatalmas társadalmi vitát indított el.

A szervezők szerint a nagy élelmiszerláncok és termelők óriási hasznot húznak az árnövekedésből, miközben a fogyasztók egyre nehezebben tudják megfizetni a legalapvetőbb termékeket is.

A bojkott hatására egyes szupermarketláncok kisebb forgalomcsökkenést tapasztaltak, mások szerint viszont az intézkedés nem gyakorolt számottevő hatást. Az ICA egyik szóvivője azt is megjegyezte, hogy egyes boltokban az eladatlan termékek mennyiségének növekedése miatt több élelmiszer-hulladék keletkezett.

Több kormánytisztviselő és szakértő figyelmeztetett arra, hogy a bojkott akár az ellenkező hatást is kiválthatja, és tovább növelheti az árakat – azonban a svéd kormány hajlik arra, hogy intézkedéseket hoznak az árak csökkentésére és a verseny fokozására.

A nagy élelmiszerláncok eközben a globális gazdasági helyzetet, a geopolitikai feszültségeket, a klímaváltozást és az alapanyagárak emelkedését okolják a drágulásért.

A magyar kormány már lépett

Míg Svédországban a vásárlók próbálnak nyomást gyakorolni az árak csökkentésére, Magyarországon a kormány már konkrét lépéseket tett a fogyasztók érdekében. Bár Magyarországon hasonló folyamatok zajlottak az elmúlt időszakban, a hazai kormány nem hagyta kizárólag a piacra a helyzet kezelését, hanem közvetlenül beavatkozott az árak alakulásába.

Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula

Az árrésstop bevezetésével a kormány maximálta a kiskereskedelmi árrést harminc alapvető élelmiszer esetében, így biztosítva, hogy a beszerzési árra a boltok legfeljebb 10 százalékos hasznot tehetnek rá. Az intézkedés célja a kormány szerint az volt, hogy visszaszorítsa a külföldi tulajdonban lévő üzletláncok extraprofitját, és megakadályozza, hogy indokolatlanul magas árakat szabjanak a magyar fogyasztóknak, és amely különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat segítheti.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a multinacionális üzletláncok az elmúlt időszakban olyan extrém árréseket alkalmaztak, amelyek a vásárlók terheit növelték. Például a csirkeszárny esetében az üzletek 42 százalékos, a vajnál pedig 87 százalékos árrést számoltak fel. A kormány szerint az intézkedés több mint 760 termék árcsökkenéséhez vezetett, és további eszközök is rendelkezésre állnak arra, hogy ha szükséges, újabb beavatkozások történjenek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy kedd reggeli Facebook-bejegyzésben közölte: az előző héthez képest még továbbcsökkent az élelmiszerek ára az árréstop miatt:

„Működik az árréscsökkentés! A legfrissebb adatok szerint tovább mérséklődtek az árak, átlagosan 17,7 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett élelmiszerek!”

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy betartják-e az előírásokat a kereskedők, illetve azt is, hogy a kieső profitot ne más termékeken keressék meg.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szintén kiemelte, hogy a kormány május 31-ig vezette be az árrésstopot, és vizsgálni fogják, hogyan sikerül elérni a kitűzött célt. „Úgy néz ki, hogy az intézkedés működik, nagyjából betartják a kereskedelmi láncok az előírásokat” – mondta, ugyanakkor példaként említette, hogy nagyjából 70 termék ára nőtt, ezeket megvizsgálják.

Hozzátette:

ha az árrésstop nem vezetne eredményre, akkor jöhet az árstop, de érdemes még időt hagyni a tapasztalatok összegzésére. Az az érdeke mindenkinek, hogy az élelmiszerek ára csökkenjen.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője közölte, hogy a nemrég bevezetett árrésstop hatását figyelembe véve milyen áron lehet majd hozzájutni a tojáshoz a húsvéti ünnepek előtt. A számokból kiderült, hogy a tojás így sem lesz igazán olcsó – noha évekkel ezelőtti árszinten lehet majd hozzájutni –, a kormányzati intézkedés nélkül viszont példátlan magasságokba emelkedhetne az ára a jövőben egy olyan uniós jogszabály miatt, amelyet előbb-utóbb várhatóan be fognak vezetni.

Húsvétkor várhatóan a most is tapasztalható, 85 és 90 forint közötti fogyasztói átlagáron lehet majd hozzájutni a tojáshoz. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók körülbelül a két évvel ezelőtti árszinten juthatnak hozzá az ünnepkörtől elválaszthatatlan élelmiszerhez – közölte Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Agroinform gazdasági portál szerint.

A szakértő kifejtette: „Az árrésstop a tojás bolti árában összességében egy számjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is.” 

„Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás.”

– tette hozzá Héjja Csaba a tojás árával kapcsolatban.

Friss tojás egy élelmiszerboltban 2025.03.12-én. Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula.

Az Agroinform cikkében arra is, hogy húsvét környékén megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma, a hazai termelők idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét – a fennmaradó részt pedig a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon, importból egészíti majd ki.

Helyi szinten véletlenszerűen előállhat napi szintű tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan bevásárolhat húsvétra, mivel megfelelő tárolási körülmények mellett 28 napos szavatossággal rendelkezik – tették hozzá.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, az egy főre jutó éves tojásfogyasztás pedig átlagosan 233 darab volt. A tojás mára sikeresen beépült az egészségtudatos táplálkozási trendekbe, ami stabil keresletet biztosít a termék iránt, és Európán belül a magyar tojástermelés alapvetően versenyképesnek tekinthető, a hazai költségszint nagyjából a lengyellel megegyező.

50-100 százalékos áremelkedés sincs kizárva a tojásnál, ha életbe lép egy új uniós tiltás

Héjja Csaba ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy előbb-utóbb be fogják vezetni a ketreces állattartás európai uniós tiltását, ami szintén jelentős változtatásokat tesz majd szükségessé ebben az ágazatban.  Mint kifejtette, ma jellemzően (80 százalék feletti arányban) a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, de a most induló állattartótelep-fejlesztési pályázatok során az új kapacitások létrehozásakor várhatóan már a technológiacserében gondolkodnak majd a támogatásokat elnyerő gazdálkodók.

Piaci becslések szerint a ketreces tartás gyors ütemben történő betiltása a jelenlegi tojásárak legalább 50–100 százalékos emelkedésével járna.

„Termelői szinten a profittermelést jelentősebb mértékben tudja befolyásolni a madárinfluenza. Abban az esetben, ha az állományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. Magyarországon a tojóállomány nagy része Bács-Kiskun vármegyére koncentrálódik, ami ebből a szempontból veszélyeztetettebb körzetnek számít a magas telepszám és állománysűrűség miatt” – tette még hozzá Héjja Csaba.