Újabb amerikai-ukrán csúcstalálkozó?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az X közösségi oldalon közölte: Brüsszelben megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel az Ukrajna támogatása mellett elkötelezett koalícióban érdekelt országok katonai képviselőinek találkozójáról, majd arról tájékoztatott: hogy találkozó jöhet létre az Egyesült Államok és Ukrajna között már a jövő héten.

Zelenszkij előzőleg beszédet mondott az Európai Tanács brüsszeli ülésén.

„Megvitattuk azon országok katonai képviselőinek soron következő, március 11-re tervezett találkozóját, amelyek hajlandók nagyobb erőfeszítéseket tenni a megbízható biztonság szavatolása érdekében a háború befejezése kapcsán. Összehangoltuk álláspontjainkat és a következő lépéseket” – fogalmazott.

Az ukrán elnök „teljesen világosnak” nevezte, hogy

a francia elnökkel azonos elképzelésük van arról, hogy Ukrajna, egész Európa és az Egyesült Államok közötti együttműködés révén lehetséges a valódi és tartós béke elérése.

A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni – szögezte le.

Közölte továbbá: köszönetet mondott Emmanuel Macronnak az Ukrajna melletti „egyértelmű és elvi kiállásáért”, valamint az egész Európa, népeinek, intézményeinek és európai életmód védelme érdekében tett „új és lényegi lépésekért”.

Zelenszkij tájékoztatott arról is, hogy találkozott Christian Stocker osztrák kancellárral is, majd közölte: Ukrajna nagyra értékeli Ausztria támogatását és segítségét, és várja a közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy igazságos és tartós békét, valamint megbízható biztonsági garanciák szülessenek az ország és egész Európa számára.

Elmondta továbbá, hogy

az osztrák kancellárral egyeztetett a humanitárius aknamentesítésről, az energetikai infrastruktúra helyreállításáról, menedék építéséről az iskolákban és az óvodákban, valamint az Élelmiszer Ukrajnából nevű kezdeményezés támogatásáról.

Közölte, a nap folyamán tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint António Costával, az Európai Tanács elnökével is az „egész Európát érintő védelmi képességek megerősítéséről”.

A megbeszélésen előkerült a légvédelmi eszközök, fegyverek és lőszerek időben történő szállítása Ukrajnának, valamint Ukrajna védelmi iparának megerősítése, az uniós csatlakozási tárgyalások állása, az Oroszországgal szembeni szankciós nyomás fokozásának szükségessége és a szankciók kijátszásának elhárítása is.

Zelenszkij köszönetét fejezte ki az Ukrajna megerősítését célzó, valamint az igazságos és tartós béke érdekében nyújtott uniós támogatásért.

Bejegyzésében az ukrán elnök kijelentette: mindenkinek biztosítania kell, hogy

Oroszország, a háború egyetlen okozója, elfogadja a háború befejezésének szükségességét.

Oroszországnak szavatolnia kell, hogy nem támadja meg az ukrán energia- és más polgári infrastruktúrát, elfogadja a rakétákra, bombázásra és a nagy hatótávolságú drónokra vonatkozó fegyverszünetet, és nem indít katonai műveletet a Fekete-tengeren.

Zelenszkij végezetül közölte: az ukrán és az amerikai tárgyalók újrakezdték a munkát, mellyel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a felek között tartalmas találkozó jöhet létre már a jövő héten.

John Healey brit védelmi miniszter csütörtökön közölte Pete Hegseth amerikai tárcavezetővel, hogy Európa teljesíti Washington elvárását, és „felnő a feladathoz” a biztonság és Ukrajna támogatása terén.

„Európa és az Egyesült Királyság vezető szerepet vállal a védelem és Ukrajna támogatása terén – pontosan úgy, ahogyan azt az Egyesült Államok elvárta” – jelentette ki John Healey csütörtökön amerikai kollégájának, Pete Hegseth-nek.

Healey és Hegseth a Pentagonban tartott találkozója az első volt azóta, hogy az amerikai védelmi miniszter múlt hónapban európai fővárosokat keresett fel, és arra figyelmeztetett, hogy Európa „nem veheti adottnak Amerika állandó jelenlétét”, valamint felszólította az európai országokat, hogy „lépjenek előre” saját biztonságuk érdekében – írja a Politico.

Európa és az Egyesült Királyság pontosan ezt tette – érvelt Healey csütörtökön. „Önök kihívás elé állították Európát. Felszólítottak minket, hogy vállaljunk nagyobb szerepet Ukrajna támogatásában, a védelmi kiadások növelésében és Európa biztonságának megerősítésében”

„És azt mondom önnek, hogy ezt megtettük, jelenleg is ezt tesszük, és a jövőben is meg fogjuk tenni”

– jelentette ki.

Keir Starmer brit miniszterelnök a múlt hónapban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2027-re a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.

Miután európai vezetőket és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is fogadta Londonban, Starmer kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kész csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó misszió keretében, amely egy békemegállapodást biztosítana Oroszországgal.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Ukrajna jelenleg is dolgozik egy ilyen megállapodás feltételein, amelyet Donald Trump elé kívánnak terjeszteni.

Hegseth szerint a brit és francia kezdeményezés „nagyon biztató”, majd hozzátette: „Az elnök is többször hangsúlyozta: ne rohanjunk előre”.

„A tartós béke fenntartásához biztonsági elemek is szükségesek. Az Egyesült Királyság és Franciaország vállalták, hogy ennek központi részét képezik, de a tárgyalások további részletei még kidolgozásra várnak” – mondta Hegseth.

Mindeközben az Európai Unió 27 tagállamának vezetői csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, ahol egy új védelmi terv kidolgozásáról tárgyaltak, és egyhangúlag elfogadtak egy javaslatot, amely akár 800 milliárd eurós védelmi kiadásnövelést is lehetővé tesz a blokk számára.

Egy 120 vadászgépből álló, a NATO-tól függetlenül működő európai légiflotta felállításával kapcsolatban merültek fel tervek. A támogatók szerint ezzel csak Nyugat-Ukrajna városait és atomerőműveit védenék az orosz rakétatámadásoktól. A bírálók szerint azonban a légiflotta bevetése a kollektív Nyugat közvetlen beavatkozásához vezetne az orosz–ukrán háborúba.

A NATO-tól függetlenül működő, 120 vadászgépből álló légiflotta védheti az ukrán légteret az orosz rakétatámadásoktól – írja a The Guardian. A Sky Shield (Égi pajzs) névre keresztelt, európai légiflotta ötletének támogatói szerint

a kezdeményezés részese a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által  javasolt „égi fegyverszünetnek”,

továbbá szerintük alacsony kockázata lenne az oroszokkal való közvetlen konfrontációnak, mivel szerintük Moszkva a háború eddig három éve alatt nem vetette be rendszeresen a vadászgépeket a frontvonalon túli területeken.

A tervezett légiflotta hatóköre kiterjedne a nagyobb, még ukrán kézen lévő atomerőművekre, valamint Odessza és Lviv városaira is,

a frontvonalat azonban nem érintené. A Guardian szerint a projektet a brit királyi légierő köreiben vetették fel először, nyugati politikai körökben azonban attól tartanak, hogy egy hasonló légiflotta megszervezése és bevetése közvetlen beavatkozáshoz vezetne az ukrajnai háborúban.

Az Égi pajzs-projektet az amerikai hadsereg és a NATO volt parancsnokai, valamint Aleksander Kwasniewski egykori lengyel elnök is támogatja.

A jövőbeni ukrajnai béke szavatolására kész európai országok vezérkari főnökeinek párizsi találkozóját kedden tartják meg Párizsban, Emmanuel Macron jelenlétében – jelentette be csütörtökön a francia elnök környezete.

Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében jelezte, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.

A találkozó középpontjában

az európai erők esetleges ukrajnai bevetése áll majd, amelyek „nem a frontvonalba mennének harcolni”,

hanem „éppen ellenkezőleg, a béke aláírása után garantálnák annak teljes körű betartását” – mondta Macron szerda este, aki kilátásba helyezte, hogy „már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket”.