POLITIK
Közben szakadatlan erővel zajlik a kegyetlen háború.
A szaúd-arábiai Dzsiddában kedden folyó amerikai–ukrán tárgyalások eredményesen és reménykeltően zárultak, megegyezett Ukrajna és az Egyesült Államok, írta a hirado.hu.
Kijev elfogadta a tűzszünetet, Washington küldi a fegyvereket.
Ez volt az első ukrán–amerikai találkozó a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump között kirobbant botrány óta, amelynek eredményeként Washington leállította a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, majd részlegesen felfüggesztette a hírszerzési információk átadását is, amely rendkívül nehéz körülményeket teremtett Ukrajna számára az Oroszországgal szemben folytatott védekező háborúban.
A keddi tárgyalásokat követő bejelentések sorát végül az amerikai elnök zárta. A Sky News szerint Donald Trump bejelentette, hogy szeretné meghívni Volodimir Zelenszkijt ismét a Fehér Házba.
Szeretném, ha együtt zárnánk le az ukrajnai háborút
– tette hozzá az amerikai elnök, aki azt is elárulta, hogy a héten beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a tűzszüneti javaslatról.
Ukrajna kijelentette, hogy kész azonnali 30 napos tűzszünet elfogadására az Oroszországgal folytatott háborúban, miután az Egyesült Államok azonnali hatállyal feloldja a katonai segítségnyújtásra és a hírszerzési információk megosztására vonatkozó korlátozásait a szaúd-arábiai tárgyalások után.
Donald Trump azt mondta, most azt reméli, hogy Vlagyimir Putyin is elfogadja az ajánlatot, hiszen ha az orosz elnök megtenné,
ez lenne az első tűzszünet az elmúlt több mint három év során,
amióta 2022-ben megkezdte teljes körű megszállását Ukrajna ellen.
Ukrajna nyilatkozata után Oroszország azonban légitámadást intézett Kijev ellen. Vitalij Klicsko polgármester szerint a légvédelem beavatkozott a csapások elhárítására.
A RIA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Harkivot szintén támadás érte, valamint az ukrán Digitális Transzformációs Minisztériumra hivatkozva közölte, hogy
Kijev tíz régiójában adtak ki légiriadót.
A megállapodás, amelyről amerikai és ukrán magas rangú tisztviselők dzsiddai találkozójuk után közös nyilatkozatban számolnak be, csaknem két héttel azt követően született meg, hogy Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között éles konfliktus alakult ki az Ovális Irodában. Ez az incidens oda vezetett, hogy a Fehér Ház felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
Ukrajna nyilatkozata után Oroszország azonban légitámadást intézett Kijev ellen. Vitalij Klicsko polgármester szerint a légvédelem beavatkozott a csapások elhárítására.
A RIA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Harkivot szintén támadás érte, valamint az ukrán Digitális Transzformációs Minisztériumra hivatkozva közölte, hogy
Kijev tíz régiójában adtak ki légiriadót.
A megállapodás, amelyről amerikai és ukrán magas rangú tisztviselők dzsiddai találkozójuk után közös nyilatkozatban számolnak be, csaknem két héttel azt követően született meg, hogy Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között éles konfliktus alakult ki az Ovális Irodában. Ez az incidens oda vezetett, hogy a Fehér Ház felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
Ukrajna megerősítette, hogy saját hadseregük drónja csapódott be a Moszkva melletti olajfinomítóba és az Európába kőolajat exportáló Barátság kőolajvezeték rendszeréhez tartozó Orjoli területi létesítménybe.
„Detonációkat rögzítettünk az (oroszországi Orjoli területi) Acélló nevű mérőállomásnál, amely technológiai szolgáltatásokat végez a Barátság kőolajvezeték számára” – olvasható az ukrán vezérkar közleményében.
A közlemény szerint a mérőállomás fontos szerepet játszik a Leningrádi területi Uszty-Luga tengeri kikötő termináljára történő szállításokban is – számolt be róla az MTI.
Hat ember, közöttük két gyermek halt meg, heten pedig megsebesültek kedden orosz légitámadásokban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.
Két – 11 és 13 éves – fiútestvér halt meg Rivnében, egy felnőtt Pokrovszk közelében és három másik pedig Sziverszkben
– közölte kedden a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Vadim Filaskin, a megye közigazgatási vezetője.
A Moszkva és környéke elleni nagyszabású ukrán dróntámadás célja lehetett az ukrajnai rendezés kialakuló diplomáciai tendenciájának elrontása – vélekedett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva, írja az MTI.
„Még nem folynak tárgyalások (…) De hogy a kialakuló tendenciát rendesen el lehet rontani, az igen” – válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a béketárgyalások megzavarását tekinti-e az éjszakai támadás céljának.
Azt javasolta az újságíróknak, „kérdezzék meg a kijevi rezsimet”, mit akart elérni a dróntámadással. Peszkov szerint a tárgyalások még nem folynak, így nincs mit zátonyra futtatni, és az amerikaiak egyelőre azt próbálják megérteni, hogy Kijev mennyire kész a békéről szóló párbeszédre.
A szóvivő méltatta az orosz légvédelem teljesítményét, és helyesnek nevezte, hogy megmutatták a dróntámadás által megrongált lakóépületeket a Moszkvába érkezett Feridun Sinirlioglunak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának.
Az orosz védelmi minisztérium szerint keddre virradóra 337 drónt ukrán lőttek le Oroszország – ebből 91-et a fővárosi régió – légterében.
A támadás következtében 3 ember életét vesztette, 18 pedig – köztük 3 gyermek – megsebesült.
Feridun Sinirlioglu a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott keddi tárgyalásait követően megtartott közös sajtótájékoztatón kifejezte az EBESZ készségét arra, hogy a felek számára előnyös módon támogasson minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai konfliktus megoldására irányul.
Az ukrán dróntámadással kapcsolatban kijelentette:
„Ez a háború rengeteg szenvedést hozott, jártam Kijevben, és ott is láttam ugyanilyen következményeket.
Nagyon remélem, hogy nagyon hamar véget ér a háború, és nem leszünk többé tanúi ilyen incidenseknek sem Moszkvában, sem Kijevben.”
Lavrov hangot adott álláspontjának, miszerint a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó javaslatok egyelőre úgy néznek ki, mintha annak a „kijevi náci rezsimnek” a maradványait akarnák megmenteni, amelynek törvényei irtották az orosz kultúrát, nyelvet és médiát, valamint betiltották a kánoni ukrán ortodox egyházat. Közölte, hogy az EBESZ főtitkárával részletesen megvitatta az ukrajnai konfliktus megoldásának módjait.
A külügyminiszter szerint Oroszország továbbra is tárgyalni fog a válságról az Egyesült Államokkal és mindenkivel, aki kész segíteni a megoldásban. Azt mondta, egyelőre nem szerepel a tervek között a szervezet bevonása ebbe a folyamatba, amely lényegében még el sem kezdődött.
Közölte: beszámolt a főtitkárnak azon esetekről, amikor az EBESZ-nek a háború előtt a Donyec-medencében állomásozó különleges megfigyelő missziójának munkatársai titkos adatokat szolgáltattak ki Kijevnek a donyecki és a luhanszki „népköztársaságról”.
Oroszországnak Oresnyik rakétával kell csapást mérnie Ukrajnára, válaszul a háború kezdete óta végrehajtott legnagyobb ukrán dróntámadásra – mondta Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője.
„A döntés a legfelsőbb főparancsnokon múlik, de úgy gondolom, jó ötlet lenne akár több Oresnyikot is elindítani” – mondta. A hatalmas ukrán dróntámadást pedig pusztán propagandalépésnek nevezte. Elmondása szerint a támadásnak – amit az Egyesült Államokkal Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokhoz időzítették – nem volt katonai célja.
„Megmutatták, hogy ők is tudnak valamit, válaszul tehát meg kell őket semmisíteni, és rendet kell tenni, semmi több” – zárta gondolatait Kartapolov.
Az orosz védelmi minisztérium szerint március 11-én hajnalban 337 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország területe felett. A légvédelmi erők a moszkvai légió felett pedig további 91 drónt lőttek le.
„A térségben történt támadás következtében két ember meghalt, 14-en pedig megsebesültek”
– mondta Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója.
A dróntörmelékek lakóépületeket rongáltak meg Ramenszkojeban, Ljuberciben és Alekszandrovkaban.
Oroszország először 2024. november 21-én csapott le Ukrajna területére egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, majd megtámadták az ukrán Yuzhmash rakétatechnológiai üzemet. Vlagyimir Putyin a fegyverek bevetését válaszlépésnek minősítette az ukrán fegyveres erők nyugati ATACMS és Storm Shadow rakétákkal orosz területre mért csapásaira.
Ripost hírek
