Orbán Viktor: Most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába. Irány a véleménynyilvánító szavazás!

– A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Eredete ezer évre visszanyúlik, és biztos, hogy még ezer évig halad a csillagok között – fogalmazott Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédében. A miniszterelnök elmondta, hogy 177 évvel ezelőtt a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, és eljött közénk.

Mint mondta, március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap, és ez így marad, míg egyetlen magyar is él a Földön. – Dicsőség a márciusi ifjaknak – tette hozzá.

Jelezte, hogy a nagy, boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetni kell egymást néhány dologra, a közös nemezti hivatásunkra és a haza mindent megelőző, gyámolítást és szolgálatot követelő ügyére.

Mi vagyunk a jövő

A miniszterelnök emlékeztetett: hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt. – Ezt mondták ’48-ban is, és ’56-ban is. Ezt mondják most is: a jövő, a szivárványos birodalomé – hangsúlyozta. Orbán Viktor hozzátette: a víz túloldalán fordulat történt, és kiderült: mi vagyunk a jövő. – A jövő a patriótáké és a független nemzeteké – tette hozzá. Mint mondta, azt is állították, hogy el vagyunk szigetelve. – Ezt mondták ’48-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos. Még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták ’56-ban is, de végül mi ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. Ezt mondják most is, és mégis mindenki ránk kíváncsi – fogalmazott.

– Miért kíváncsi ránk a fél világ? Biztosan nem a gazdaságunk vagy a haderőnk miatt – jelentette ki. Mint mondta, van olyan nemzet, amelynek a kereskedés az eleme, van olyan, amelynek a filozófia, a másiknak a művészet, és van, amelynek a tudományok.

– A magyarok eleme a szabadság. A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta, hogy most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, miénk a nagy titok, ezért jön hozzánk a fél világ, Bécstől Washingtonig.

Nem csak a mi ügyünk

– A mi szabadságharcunk, éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, azt a nyugati világ lelkéért vívják. Át akarják terelni a gyermekeink és az unokáink nemzedékét a természetellenes életmódok káoszába, és a béke helyezt a háború isteneinek a szolgálatába akarnak állítani minket – mondta. Mint jelezte, nem adtuk meg magunkat és nem engedtük, hogy elfoglalják sem a parlamentet, sem a kormányt, sem az országot.

Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk – szögezte le a kormányfő, hozzáétette: nem horpadnak be a védvonalaink. Elmondta, hogy a szél megfordult, a nyugati világ patriótái erőre kaptak és győztek, a nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre. A miniszerelnök szerint büszkék lehetünk, mert a világméretű szabadságharcban mi törtük az utat és a magyar zászló ma is büszkén lobog.

Nem, nem, soha!

– A magyar szabadságharcok titka régen és ma is ugyanaz. A magyar sohasem csak magáért, a nemzetéért is harcol. Mi vagyunk a szabadság népe, két dolog nélkül nem tudunk meglenni. Ezekért élünk, és ezekért halunk meg. Úgy, ahogy mi akarjuk, szabad magyarként – folytatta.

Mint mondta, nem kötünk alkut, „nem, nem, soha!” Kijelentette: ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak. – Hódoltságot, és örökös tartományokat akar Brüsszel, adófizetőket és sohasem szabad magyarokat – jegyezte meg. Orbán Viktor párhuzamot vont: Brüsszel épp úgy akar uralkodni rajtunk, mint régen Bécs tette. Azt mondta, nem kifelé, hanem befelé kell menni. – Elfoglaljuk, és megváltoztatjuk – szögezte le. Hozzátette: eljön az idő, és minden számlát ki fogunk egyenlíteni Brüsszelben.

– A Brüsszelből fizetett labancaikat pedig postafordultával visszaküldjük, hadd boldogítsák egymást az EP-ben – jelentette ki. Orbán Viktor szerint a birodalmak természetüknél fogva éhesek, bendőjük feneketlen, de a magyar tudja, szabadnak lenni nemcsak felemelő érzés, de kifizető dolog is. 

Uniót, de Ukrajna nélkül!

– Munka, gyarapodás, jólét, biztonság csak akkor jut nekünk, ha az elnyomók nem zsebelnek ki bennünket. Itt, Magyarországon 15 év alatt felépítettük Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát  – fogalmazott. A miniszterelnök elmondta, hogy az orosz–ukrán háború miatt hazánk szenvedte el a legnagyobb veszteséget az EU-ban. Ám ennek ellenére is megvalósítják Európa legnagyobb adócsökkentését, és a magyar családok jövőjét hosszú évtizedekre biztosítjuk.

Mint mondta, Európa fejest ugrott az orosz–ukrán háborúra, és senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy tönkre tesszük a hazánkat. – A birodalom nem segíteni akar Ukrajnának, hanem gyarmatosítani akarja – tette hozzá.

– Egy válaszunk lehet: uniót, de Ukrajna nélkül – szögezte le Orbán Viktor. Mint közölte, Magyarország nélkül nincs döntés Ukrajna EU-tagságáról, majd mindenkit a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított. 

Húsvéti nagytakarítás lesz

– Jön a húsvéti nagytakarítás. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a Birodalom szekerét tolják – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett: a mindenkori kegyencek túl sok mindent éltek túl, túl sokszor váltottak köpönyeget, 1848 ban császármadarak ültek a nyakunkban, most meg Weber-madarak kárognak a fejünk fölött. A miniszterelnök szerint éppen elég volt belőlük.

– Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket – mondta. A kormányfő szerint a sorsuk ugyanaz lesz, mint a labancoknak: legyőzzük őket újra és újra, mert „fényesebb a láncnál a kard”.
 

Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszéde előtt meghirdette 12 pontját, amit a helyszínen is osztogattak, de a kormányfő közösségi oldalán is el lehet olvasni, hogy „Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől”. 

„Harcos és hajlíthatatlan szabadságbeszédet mondott Orbán Viktor”

177 évvel az márciusi ifjak követelései után újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász Orbán Viktor március 15-i beszédét elemezve közölte: a szabadságüzenet az egész magyar nemzet számára fontos részleteket tartalmaz.

Orbán Viktor Március 15-i beszéde Fotó: Kurucz Árpád

– A miniszterelnök harcos és hajlíthatatlan szabadságüzenete az egész magyar nemzet számára azt az üzenetet hordozta, hogy a márciusi ifjak dicsőséges, szilárd kiállása, önfeláldozása a nemzeti szabadságért, kötelezi az igaz magyarokat itthon és a külhonban is, határtalanul és időtlenül – értékelte lapunknak Orbán Viktor ünnepi beszédét ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint 1848 kötelezi az utódokat a feltétlen hazaszeretetre, a haza mindent megelőző ügyére, szeretett hazánk megóvására és megtartására. Úgy véli, hogy 177 évvel az márciusi ifjak követelései után újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése. 

– szögezte le a szakértő.

– üzent Orbán Viktor Brüsszel csatlósainak. 

A szakértő szerint a DK-s, tiszás megalkuvók ugyanúgy, mint kommunista vagy labancbarát elődeiknek, az igaz magyar nemzet erejével kell szembenézniük, de a sorsuk már most meg van írva, árulásuk bukásra van ítélve. Ezért időszerű az a 12 pont, amelyet a „Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” címmel, az 1848-as hirdetményt megidézve tett közzé Orbán Viktor március 15-e reggelén.

– fogalmazott ifj. Lomnici.

Szerinte az a követelés, hogy unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel, különös értelmet nyer egy gazdasági értelmében gyengélkedő EU fényében, ahol a nagyobb tagállamok többsége vagy a magas államadósság, vagy a hitelek lehívásának ellehetetlenülése okán a technikai csőd felé közelednek. 

– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.

Hozzátette: az ellenzék részéről a 2022-es választások guruló dollárokkal történő korrumpálása megerősíti azt a követelést, hogy a korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. 

A szakértő kitért arra is, hogy az alkotmányunk legújabb módosítása is támogatja azt a pontot, hogy gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Európa keresztény örökségének védelme szorosan kapcsolódik az az európai béke kérdésével, és azzal is, hogy egyre inkább kisebbségbe szoruló háborúpárti, hedonista pogány vezetés tartja markában a brüsszeli intézményeket. 

A kormányfő a beszédében Deák Ferencet idézve arról is beszélt, hogy a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.

– tért ki az elemző a miniszterelnök beszédében is hangsúlyos szerepet kapó ukrán EU-tagság ügyére.