„Nem tartom Putyint rossz embernek. Ő nagyon intelligens”

Donald Trump különmegbízottja szerint  amit Nyugat-Európa az ukrán kérdésben művel, „puszta póz és színjáték”. Steve Witkoff úgy véli, az elképzelés egyszerűsítő gondolkodásmódon alapul, amelyben a brit miniszterelnök és más európai vezetők úgy vélik, hogy mindannyiunknak olyanoknak kell lennünk, mint Winston Churchill.

A Tucker Carlsonnnak adott interjúban Witkoff dicsérte Vlagyimir Putyint, és kijelentette, hogy kedveli az orosz elnököt.

„Nem tartom Putyint rossz embernek. Ő nagyon intelligens” – mondta.

Witkoff, aki tíz nappal ezelőtt találkozott Putyinnal, azt mondta, hogy az orosz elnök nagylelkű és egyenes volt vele. Putyin elmondása szerint imádkozott Trumpért a tavaly ellene elkövetett merényletkísérlet után. Emellett az orosz elnök egy Trump-portrét is készíttetett ajándékba az amerikai elnök számára, aki láthatóan meghatódott ezen – írja a BBC.

Az interjú során Witkoff több orosz narratívát is ismételt, például azt, hogy Ukrajna „egy mesterséges ország”, és feltette a kérdést: mikor fogja a világ elismerni az oroszok által megszállt ukrán területeket Oroszország részeként?

„Miért akarnák bekebelezni Ukrajnát? Minek? Nincs rá szükségük… Megszerezték ezt az öt régiót. A Krímet is magukénak tudják, és megkapták, amit akartak. Miért kellene ennél több?”

– tette hozzá.

Witkoff vezeti az Egyesült Államok fegyverszüneti tárgyalásait Oroszországgal és Ukrajnával, ám ennek ellenére nem tudta megnevezni az orosz erők által teljesen vagy részben megszállt öt ukrán régiót.

„A legnagyobb kérdés ebben a konfliktusban az úgynevezett négy régió. Donbász, Krím… tudják a neveket, és van még kettő” – mondta.

Az öt régió – vagyis megye – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Krím. Donbász egy keleti ipari térséget jelöl, amely nagy részben Luhanszk és Donyeck megyéket foglalja magába. Witkoff elmondta, hogy orosz szemszögből nézve helyes, hogy ezek a területek Oroszország részét képezik.

Trump különmegbízottja emellett több vitatott állítást is tett: Azt mondta, hogy az ukrán csapatok Kurszknál körül vannak véve, amit az ukrán kormány cáfol, és semmilyen nyílt forrású adat nem támaszt alá. Állította, hogy a négy részlegesen megszállt ukrán régióban népszavazásokat tartottak, és a lakosság „elsöprő többsége” az orosz fennhatóságot választotta. Emellett pedig kiemelte, a négy megszállt régió orosz nyelvű terület.

Keir Starmer tervére, amely egy „tettrekészek koalícióját” hozná létre Ukrajna háború utáni katonai biztonságának garantálására, Witkoff így reagált: „Úgy gondolom, hogy ez egyszerre pózolás és színjáték, valamint egyben egy leegyszerűsített gondolkodásmód is.”

„Van ez a fajta elképzelés, hogy mindannyiunknak olyanoknak kell lennünk, mint Winston Churchill, és hogy az oroszok végigmasíroznak Európán. Ez abszurdum. Van egy NATO nevű szövetségünk, amely a második világháború idején nem létezett.”

Azt mondta, hogy a Fekete-tenger térségében egy fegyverszünetet „a következő héten vagy hamarosan” bevezetnek, majd hozzátette, „nem vagyunk messze” egy teljes 30 napos fegyverszünettől.

Witkoff emellett részletezte, hogy Trump hogyan szeretne együttműködni Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása után.

„Ki ne akarna olyan világot, ahol Oroszország és az Egyesült Államok közösen jó dolgokat tesznek?”

„Gondolkodhatnának azon, hogyan hangolják össze az energiapolitikájukat az Északi-sarkvidéken, megoszthatnák a hajózási útvonalakat, együtt szállíthatnának LNG-gázt Európába, vagy akár közösen fejleszthetnének mesterséges intelligenciát”

– mondta Witkoff.

Az Egyesült Államok képviselői ukrán területek elosztásáról egyeztetnek a háttérben az oroszokkal és az ukránokkal is.

Donald Trump amerikai elnök szerint folyamatosan zajlanak az egyeztetések az oroszokkal és az ukránokkal is, most a legnagyobb problémák kerültek terítékre: hova kerüljenek ukrán területek, és milyen részleteket kell tisztázni a Kijev és Moszkva közötti teljes tűzszünet eléréséhez? – írja az orosz Gazeta beszámolója nyomán a Portfolio.hu.

„Jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodásról, a területek felosztásáról”

– mondta a lap szerint az amerikai vezető.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban  nem akart lemondani semmilyen területről. Ebben az előző amerikai kormány is támogatta, Trump beiktatásával azonban megváltozott a helyzet. Ez Kijev kommunikációjában is változást hozott, mivel

hajlandónak mutatkoztak átmeneti jelleggel  lemondani bizonyos területekről a béke érdekében.

Oroszország szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is fogadja el a területszerzéseit, hogy megkapja azokat a megyéket, amelyeket „magához csatolt” 2022-ben. Ezzel összefüggésben

az egyik legfontosabb kérdés az, hogy pontosan hol húzzák meg a tűzszüneti vonalakat.

Az orosz-amerikai tárgyalások már nemcsak az ukrán-orosz háború lezárásáról szólnak, hanem globális kérdésekben, globális érdekegyeztetés szintjén is tárgyal a két nagyhatalom egymással – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Horváth József elmondta, egy ukrán tűzszünet létrehozása mellett más fontos világpolitikai kérdésekkel,

a Közel-Kelettel, Iránnal, a húszik helyzetével, illetve délkelet-ázsiai térség problémájával is foglalkozik a két nagyhatalom.

Az Egyesült Államok és Oroszország, előbb-utóbb kiegészülve Kínával, az új világrend felosztásáról, hatalmi, gazdasági, politikai, katonai szerepek leosztásáról is tárgyalnak ezeken a megbeszéléseken, és ezt akarják sürgetni vagy felgyorsítani annak érdekében, hogy az orosz-ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson – vélekedett az elemző.

Kifejtette, pillanatnyilag

az ukrán vezetés igyekszik „két hangszeren egyszerre játszani”,

egyrészt tisztában vannak azzal, hogy az amerikaiak és az oroszok által megkötendő egyezségek nagyon komoly súlyúak és befolyásolják személyes érdekeiket és az országuk jövőjét. Ugyanakkor próbálkoznak azzal – folytatta – , hogy a nyugat-európai „elszántak szövetségének” alternatíváját nyitva hagyni, és amennyiben Nyugat-Európa hajlandó és képes az ukránokat megfizetni és fegyverrel ellátni, akkor egy idő után túllépnének az amerikai-orosz megállapodáson, majd Európát felhasználva tovább folytatni a küzdelmet.

A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában – akár egy a tízhez arányú költséggel – állítja elő a lőszereket, mint Oroszország. Franciaország esetében van egy plusz motiváció is az oroszokkal szemben, hiszen az elmúlt években

a volt francia gyarmatokról, Száhel-övezetből épp az orosz Wagner-csoport szorította ki a francia idegenlégiót

– mutatott rá a szakértő, hozzátéve, a franciák számára ez egy nagyon jelentős anyagi és presztízsveszteség volt, amit most az ukrán helyzettel igyekeznek kiegyenlíteni.

A műsorban szó volt a francia lakosságnak egy esetleges világháborúra történő felkészítéséről is. Horváth József kifejtette, ennek alapvetően pillanatnyilag belpolitikai okai vannak, mert a katonai elemzők véleményei nem támasztják alá azt, hogy valós veszély lenne egy Európa elleni totális orosz háború, mivel az ukrán hadihelyzet nagyon komoly kihívás elé állítja az orosz hadsereget.

Az egyes uniós tagállamok haderőfejlesztéséről, a haderő sorozott állománnyal történő felduzzasztásáról szólva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője elmondta, Európában egyedül Lengyelország kezdett el felépíteni komoly hadsereget, a jelenlegi 200 ezres állományt 500 ezer főre szeretnék növelni, illetve célként öt százalék körüli GDP- arányos katonai költségvetést tűztek ki. A németek is 200 ezer fős hadsereggel számolnak, de ezt a létszámot sem tudják feltölteni, mert nincs megfelelő utánpótlás, ezért ötletként az is felmerült a német vezetésben, hogy Közép-Európából alkalmaznának szerződéses katonákat – tette hozzá Horváth József.