Nagy erővel készül a háborúra Nyugat-Európa

Egy lehetséges világháború kitörésére készíti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat. Elkezdték felmérni a német ipart, ez óvatos, szükségszerű lépés is lehetne, ám az időzítés azt vetíti előre, hogy a német kormány arra készül: a háború eszkalálódik és még durvább lesz – jelentette ki korábban a hirado.hu-nak Kovács Tamás, az NKE Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszék vezetője.

Németország részéről a háborús készülődés egyik jeleként lehet értelmezni, hogy megkezdték ezeket a felméréseket – így reagált Kovács Tamás arra az értesülésre, hogy

egy lehetséges világháború kitörésére készíti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat.

Határhelyzet: mire képes az ipar? 

A Die Welt írta meg hogy Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek.

Az országban egyébként

korábban 2000 óvóhely volt, ezekből mára 580 maradt.

„A német kormányzat tisztában szeretne lenni azzal, hogy az ipar és a gazdaság mire képes: mit, milyen gyorsan tud legyártani, és természetesen mindezt mekkora energiaigénnyel. Számos praktikus megfontolás állhat tehát annak a hátterében, hogy elkezdték felmérni a német ipart” – fejtette ki Kovács Tamás.

„Ezek a felmérések óvatos, szükségszerű lépések is lehetnének akár, hiszen az önmagában nem baj, ha egy ország tisztában van a saját erőforrásaival, illetve azok korlátaival, nemkülönben a potenciális óvóhelyek számával és azok állapotával. Az, hogy mindez pont ilyen időzítéssel történik, sajnos azt vetíti előre, legalábbis az én olvasatomban, hogy

a német és a svéd kormány valóban arra készül, hogy ez a háború eszkalálódik,

vagyis még durvább lesz. Kérdéses, hogy mi történik akkor, ha az EU és Oroszország viszonya tovább romlik, s olyannyira fagyossá válik, hogy végképp nem lesz kommunikáció a két fél között” – fogalmazott az NKE tanszékvezetője.

Belpolitikai kérdőjelek

Kérdésünkre, hogy egy háborús helyzetben a kormányzat mit kezdene a közelmúltban beáramlott, s a mindennapi munkavégzés vagy a honvédelem terén kevéssé motivált migránstömegekkel, Kovács Tamás úgy fogalmazott:

„Beláthatatlan, hogy ezeket az embereket egy háborús helyzetben mi és főleg mire motiválná.

Abban szinte biztos vagyok, hogy nem az lenne az első gondolatuk, hogy »lépjünk be a német hadseregbe és védjük meg azt a Németországot, amely tulajdonképpen befogadott minket«.”

A küszöbön álló német választások és  egy esetleges fordulat kapcsán úgy vélekedett: kérdéses, hogy az új német kormányzat Scholzék politikáját folytatja-e, vagy visszatér a történelmi gyökerekhez, és valamiféle konszolidált viszonyra törekszik Oroszországgal. Bár az is kérdéses, hogy az oroszok szeretnének-e az elmúlt évek eseményei után Németországgal szoros viszonyt ápolni, legalábbis rövid távon – hangoztatta.

Svéd prevenció

„Tény, hogy a magyar gazdaság nagyon erősen függ a némettől; ha a német gazdaságban problémák vannak, akkor azt a magyar gazdaság is megérzi. Nyilván a német tőkekihelyezések és gazdasági befolyás általában is erős a régióban, tehát az egész régió megérzi, ha a német gazdaságnak nem megy. Ha azonban hirtelen kitörne a béke, de legalábbis fegyverszünetet kötne a két fél, akkor az a gazdasági kilátásokat nagyban javítaná” – fogalmazott Kovács Tamás a háborús válság hazai és regionális várható hatásait illetően.

A svéd hadsereg egyik Leopard 2 harckocsija (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Andreas Sjoelin)

Általában is hasznos, ha egy állam tisztában van a saját képességeivel és azok határaival. Magyarország nem áll közvetlen háborús fenyegetettségben, így megítélésem szerint egyelőre nálunk nem szükséges egy hasonló felmérés, mint Németországban – válaszolta kérdésünkre Kovács Tamás.

Arra az értesülésre, hogy Svédországban is elkezdtek postázni egy kiadványt, amely a lakosság teendőit foglalja össze egy esetleges háború esetére, Kovács Tamás kifejtette:

Svédország általában érzékenyebb az orosz politikai törekvésekre,

általában az orosz lépésekre. A két ország között történelmük során nem a jó, a baráti viszony volt a jellemző. A lakosság háborús felkészítése ott abból a kormányzati megfontolásból indulhat ki, hogy ha Svédország még jobban támogatja Ukrajnát, akkor Moszkva részéről válaszlépésekre számíthatnak.

A francia kormány hamarosan egy olyan füzetet küld a lakosságnak, amely részletesen ismerteti, milyen lépéseket kell tenni válság esetén, legyen szó ipari balesetről, súlyos éghajlati eseményről vagy akár fegyveres konfliktusról – tájékoztatott Le Figaro.

Fegyverkezők

Bár a füzet elkészítéséért felelős francia nemzetvédelmi és biztonsági főtitkárság kiemeli a számos polgári védelmi ismeretet is tartalmazó kiadvány kapcsán, hogy nem szabad minden figyelmet a fegyveres konfliktusokra fordítani, a füzetecske időzítése könnyen azt sugallhatja, hogy az állam az instabil nemzetközi helyzetre reagál – írja a konzervatív lap. A Le Figaro felidézi:

március 5-én Emmanuel Macron köztársasági elnök egy televíziós beszédében elkötelezettségre szólított az orosz fenyegetéssel szemben.

Azóta a kormány ragaszkodik Franciaország újrafegyverzésének szükségességéhez, akárcsak több más európai állam, például Németország – emeli ki a Le Figaro, felidézve a német törvényhozásban a cikk írásakor még tervezett, azóta már elfogadott, monumentális hitelfelvétellel járó, a fegyverkezést is lehetővé tevő projekt elfogadását.

Francia katonák vonulnak el egy kávézó előtt Párizsban az olimpiai játékok előtt, 2024. július 18-án (Fotó: Kevin Voigt/GettyImages)

Legalább tíz konzerv

Ha Francois Bayrou miniszterelnök jóváhagyja, a 20 oldalas füzetet még a nyár előtt eljuttatják a háztartásokba – értesült a CNN. A füzetben azt javasolják, hogy minden háztartásban legyen túlélőkészlet: legalább hat liter palackozott víz, körülbelül tíz élelmiszerkonzerv,

elemek és zseblámpa, ha elmenne az áram. Emellett érdemes paracetamolt, borogatást és sóoldatot is tartani a gyógyszeres szekrényben

– idézi az amerikai hírtelevízió.

A túlélőkészlet ajánlott tartalmát a francia kormány weboldalán található grafikon mutatja be.

A dokumentum 63 intézkedést határoz meg, három célkitűzés köré csoportosítva azokat: az állam felkészítése a válságokra, a válságok kezeléséhez szükséges eszközök fejlesztése és a nyilvános kommunikáció hozzáigazítása az ellenálló képesség kihívásaihoz. Ez a megküzdő képesség, mostanában divatos kifejezéssel „reziliencia” szintén visszatérő eleme a tennivalókkal kapcsolatos tájékoztatásnak.

A védelmi, katonai vonatkozású információk tekintetében a kiadvány célja, hogy elmagyarázza a franciáknak, hogyan védhetik meg magukat, és arra ösztönözze őket, hogy vállaljanak önkéntes munkát a közösség érdekében, legyen szó akár a tűzoltóságról, a katonai tartalékos szolgálatról, az egészségügyi tartalékos vagy a polgári védelmi szolgálatról – teszi hozzá a CNN.

Légy hadi befektető!

Közvetve szintén a francia háborús készülődés része, hogy Éric Lombard gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter csütörtökön bejelentette: a Bpifrance állami bank a védelmi ipar finanszírozására egy 450 millió eurós alapot hoz létre, a franciák pedig önkéntes alapon legalább 500 eurót befektetve csatlakozhatnak ehhez, hogy a védelmi ágazatban működő vállalatok közvetett részvényeseivé váljanak – derül ki a Les Echos című gazdasági lap cikkéből.

A Ligne de defence nevű védelempolitikai oldal több olyan államot sorol fel, amely válsághelyzetre vagy kifejezetten háborúra készíti fel a lakosságot; a háborús hisztériakeltéstől sem mentes kampányt folytató államokhoz most csatlakozik Franciaország.

Lengyelország ukrán nyelven is kiadja hasonló szellemű útmutatóját – derül ki a Ligne de defence összeállításából. A lengyel kormányzati biztonsági központ már 2022-ben kiadványt tett közzé válság és háború esetére. Idén a kormány az ország minden háztartásába eljuttat egy válságtúlélési útmutatót – jelentette be a múlt héten a lengyel belügyminisztérium.

Svédország tavaly októberben kezdte el terjeszteni a Ha válság vagy háború jön című, a polgári lakosságnak szánt füzetének frissített változatát. A svéd brosúrának ez már az ötödik változata. Az első verzió még a második világháborúban jelent meg. A brosúra októberben megjelent digitális változatát mintegy 55 ezer alkalommal töltötték le.

Óvóhelyre készülők

Finnország is kiadványt tett közzé Mit tegyek? Felkészülés eseményekre és válsághelyzetekre címmel. Ez az átfogó digitális útmutató az egészségügyi válsághelyzetekre, ipari balesetekre és szélsőséges időjárási eseményekre terjed ki. A füzet tartalmaz egy fejezetet a fegyveres konfliktusokról is. Elmagyarázza, hogyan reagálna az állam háború esetén; részletezi a tartalékosok behívását, az óvóhelyekre való bejutást, az evakuálási eljárásokat.

Norvégiában a polgári védelmi igazgatóság (DSB) terjeszti az Ön hogyan veheti ki a részét Norvégia vészhelyzeti felkészültségéből? című kiadványt. A cél az, hogy elmagyarázza a lakosságnak, hogyan készülhetnek fel egy válsághétre (éghajlati katasztrófa, ipari baleset, háború vagy terrortámadás stb. esetén), és tájékoztat: mit kell felhalmozni ahhoz, hogy vészhelyzeti üzemmódban is képesek legyenek az egyének, családok megbirkózni a kihívásokkal.

Dániában a válsághelyzeti ügynökség már tavaly nyáron hétoldalas dokumentumot terjesztett e-mailben, felszólítva a címzetteket, hogy készüljenek fel egy vészhelyzetre saját maguk és a társadalom érdekében. „Ön is része a dán válságkezelésnek” – fogalmaz a kiadvány, mely részletezi, hogy mire kell felkészülni egy válsághelyzet első három napján.

A legrosszabb esetre szóló túlélési kézikönyv egy Barnes and Noble üzletben 2003. február 13-án New Yorkban. A könyv tippeket ad a veszélyes helyzetek túléléséhez. Terrortámadás, szállodatűz, ufók általi elrablás. Melyik kontinensen, mire készülnek?  (Fotó: Mario Tama/Getty Images)

Ha itt az orosz
 

A válsághelyzetben teendőkre vonatkozó tanácsokat kiadó országok listáján Litvániát is megtaláljuk, ahol több hivatalos szervezeti egység is forgalmazta azokat a füzeteket, amelyekben tanácsokat és követendő utasításokat adnak a lakosságnak, különösen orosz agresszió esetén.

Észtországban szintén 2022 óta online elérhető egy útmutató Mi a teendő válsághelyzetben? Légy felkészült! címmel. Lettország a maga részéről egy 2022-es dokumentumban a szintén a 72 órás ellenálló képességet tűzte ki célul. A húsz oldal fele a háborús esetekkel és a teendőkkel foglalkozik, nagyon gyakorlatias információkkal – méltatja a Ligne de defence.