Mikor bontják le végre Tordai Bence szabálytalan villáját?

A Magyar Nemzet a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordult Tordai Bence villaügye kapcsán, hogy kiderüljön: a baloldali politikusnak végül le kell-e bontatnia az ingatlant. A Párbeszéd országgyűlési képviselője még 2016-ban vásárolt egy II. kerületi telket, amelyen egy műemléki védettségű ingatlan volt. Ezt átépítésre hivatkozva elbontatta, majd egy teljesen új épületet emeltetett a helyén – mint kiderült, szabálytalanul. Az ügyben a kormányhivatal kimondta: az épületet el kell bontatni, ám Tordai megtámadta ezeket a döntéseket.

Toradai Bence Forrás: MTI

A 2025. február elején nyilvánossá vált friss képviselői vagyonnyilatkozatok alapján Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője jelenleg is az illegálisan átalakított II. kerületi villában lakik családjával. A kérdés, hogy még meddig? Tavaly ugyanis a kormányhivatal bontásra ítélte az épületet, amely ellen Tordai azonnali jogvédelmet kért és kapott, ügyét ugyanis peres útra terelte. A Magyar Nemzet kedden kérdésekkel fordult a Fővárosi Kormányhivatalhoz, hogy megtudjuk, hogyan állnak ezek az ügyek. Azt is megkérdezték, hogy továbbra is fennáll-e az azonnali jogvédelem, illetve általánosságban, hogy az elmúlt hetekben történt-e bármilyen fejlemény az ügyben. 

Illegális visszabontás

A botrányt 2022-ben robbantotta ki a Metropol, amikor megírta: 

Tordai ezt az épületet elbontatta, az építkezést pedig úgy állította be, mintha csupán átalakítás, felújítás történt volna. Erre a trükkre azért lehetett szükség, mivel a szigorú előírások miatt nem kaphatott építési engedélyt az új épületre. 

A Metropol felvetette: elképzelhető, hogy a II. kerület baloldali vezetése is szerepet játszott a mutyiban, ugyanis Tordai élettársa, Csillag Rita korábban a II. kerületi önkormányzatnál dolgozott: két éven át volt a kerület városfejlesztési bizottságának a tagja, amiért javadalmazást, távozásakor pedig egymillió forintos jutalmat is kapott. 

Szankció

A Fővárosi Kormányhivatal még 2022-ben vizsgálatot indított az ügyben, és hamarosan kiderült, valóban szabálytalan építkezés történt. Az már az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal felvetődött, hogy a botrány vége akár az is lehet: 

Tordainak akár részben vagy egész el kell bontatnia a szabálytalanul építtetett házat. – A jogszabály értelmében az épület szabályossá tétele érdekében szükséges munkálatok elvégzését rendelheti el az építési hatóság kötelezettségként, vagy, ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető, a szóban forgó épület lebontásáról is dönthet az említett hatóság – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az Origónak nyilatkozva 2023-ban.

A bíróság előtt

A villabotrány kapcsán több per is elindult: Tordai megtámadta például a kormányhivatal azon határozatát, amellyel elutasították, hogy hatósági bizonyítványt adjanak ki az ingatlanra. Az indoklás szerint azért tagadták meg ezt, mert a párbeszédes politikus egyszerű bejelentés alapján történt építkezése jogellenes és szabálytalan volt. A döntést a Fővárosi Törvényszék és a Kúria is helybenhagyta.

Kérdés, hogy ez meddig lehet így. Az ügyben Tordait a börtönbizniszen meggazdagodott ügyvéd, Magyar György képviseli.

Mint azt korábban a Metropol kiderítette, Tordai Bence Budapest legdrágább kerületében, a II. kerületben vásárolt magának egy telket még 2016-ban. Ezen már állt egy régi parasztház, új ház építésére pedig nem kaphatott volna engedélyt a kerületi szigorú előírások miatt. Tordai ezért úgy döntött, megtéveszti a hatóságokat.

Azt hazudta, hogy csak felújítja az eredeti házat, miközben csalárd módon teljesen lebontatta és a helyére egy vadonatúj villát épített. A Metropol megszerezte az erről szóló, építéseken kötelező e-naplót, amiből egyértelműen kiderül, hogy teljesen elbontották a régi házat, és géppel ástak ki alapot az új háznak. A politikus aztán fogta magát és önkényesen beköltözött az épületbe.

A Metropol próbált arról is érdeklődni Tordai Bencénél, hogy szerepet játszott-e az engedély nélküli építkezésben, hogy felesége, dr. Csillag Rita korábban a II. kerületi önkormányzatnál dolgozott. Az állatorvosi végzettségű élettárs két éven át volt a kerület városfejlesztési bizottságának a tagja, amiért javadalmazást, távozásakor pedig egy millió forintos jutalmat is kapott.

Őrsi Gergely, a II. kerület szocialista polgármestere korábban elhatárolódott Tordaitól. Őrsi a sajtóból értesült az ingatlanmutyiról, azzal kapcsolatban főépítészi tájékoztatást kért – derült ki a polgármester Metropolnak küldött válaszából. Leszögezte, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. Az építési szabályok természetesen mindenkire egyaránt vonatkoznak, viszont azok betartatása az építésügyi hatósági hatáskörökkel 2020 márciusától a Budapest Főváros Kormányhivatalához kerületek – fűzte hozzá Őrsi Gergely.

Kitért arra: az Attila utcai építkezéshez kapcsolódóan kormányhivatali tájékoztatásuk van arról, hogy az elektronikus építési naplót az építtető 2017 decemberében helyezte készenlétbe, az akkori szabályok szerint nem volt szükség kötelező főépítészi konzultációra, így a terveket nem ismerik.

A Metropol azonban megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami lebuktatta Tordait. Ebből kétséget kizáróan kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.

A lap információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”. Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani.

Őrsi Gergely MSZP-s polgármester – akivel Tordai gyakran lép fel közös rendezvényeken – a lap érdeklődésére elhatárolódott politikai szövetségesétől, kijelentve, hogy a „jogszabályokat mindenkinek be kell tartani”.

A kerület vezetője kifejtette: az építési szabályok természetesen mindenkire egyaránt vonatkoznak, viszont azok betartatása az építésügyi hatósági hatáskörökkel 2020. márciusától a Budapest Főváros Kormányhivatalához kerületek. Leszögezte: az ügyről a sajtóból értesült, és azzal kapcsolatban főépítészi tájékoztatást kért.

Kitért rá: az Attila utcai építkezéshez kapcsolódóan kormányhivatali tájékoztatásuk van arról, hogy az elektronikus építési naplót (e-napló, a szerk.) az építtető 2017 decemberében helyezte készenlétbe. Az akkori szabályok szerint nem volt szükség kötelező főépítészi konzultációra, így a terveket nem ismerik.

„Az egyszerű bejelentés kapcsán nincs eljárás, az e-napló nyitása megtörtént, azt a kormányhivatal hatóságként tudomásul vette, az építkezés elkezdődhetett. Az építkezés végéről, a megépülés tudomásulvételéről még nem érkezett a kormányhivataltól tájékoztatás” – mentegetőzött Őrsi.

A polgármester rámutatott: a II. kerület továbbra is mindent megtesz a szabálytalan építkezések ellen, amennyire ezt lehetőségeik engedik, de sajnálatukra az építésügyi hatósági hatáskörök a folyamatban lévő ügyekkel együtt 2020. március 1-től átkerültek Budapest Főváros Kormányhivatalához. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatósági jogköröktől függetlenül is úgy vélik, az építési szabályok mindenkire vonatkoznak, azok megkerülését szankcionálni szükséges, és aki a szabályokat nem tartja be, joggal számíthat büntetésre.