Izrael a szárazföldön is megindult Gáza ellen

Izrael szárazföldi hadműveletet indított a Gázai övezetben csütörtökön – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.

Az IDF bejelentette, hogy erői szárazföldi hadműveleteket kezdték a Gázai övezet északi részén fekvő Bét Lahija térségében. A hadsereg szárazföldi egységei a tűzszünet januári kezdete óta először léptek be a Gázai övezet északi részébe. Az utóbbi napokban számos légicsapást hajtottak végre az övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet célpontja ellen.

Izrael kedden ismét intenzív légicsapásokat hajtott végre Gázában, megszakítva a tűzszünetet, amely lehetővé tette több mint két tucat túsz szabadon bocsátását. Izrael a harcok újraindulásáért a Hamászt okolja, mert a militáns csoport elutasította az új javaslatot, amely eltért a már aláírt megállapodástól. A támadás több házat is elpusztított, és legalább 58 palesztin életét követelte.

Kedden több mint 400 palesztin vesztette életét, akik többsége nő és gyermek volt.

A csütörtöki akció volt a második ilyen támadás, mióta az Egyesült Államok új légicsapásokat indított a lázadók ellen a hét elején. Az egyik csütörtöki izraeli csapás eltalált egy olyan épület, amely az izraeli hadsereg evakuálásra elrendelt területén belül helyezkedett el, Gáza keleti részén – írja az AP News.

A csapás legalább 16 ember halálát okozta, főként nőkét és gyermekekét a közeli európai kórház szerint, amely a holttesteket fogadta.

Az izraeli hadsereg nem kommentálta az újabb csapásokat, azonban azt állítják, hogy csak militánsokat céloznak meg, a civilek halálát pedig a Hamásznak tulajdonítják, akik szerintük mélyen beágyazódtak a lakóövezetekben.

Mindeközben izraeli katonai források szerint csütörtök hajnalban megsemmisítettek egy rakétát, amelyet a jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók indítottak, mielőtt elérte volna Izrael légterét, miközben légiriadók és robbanások hangját lehetett hallani Jeruzsálemben. Sérülésekről nem érkeztek jelentések.

Izraeli szárazföldi csapatok a januári tűzszünet óta szerdán vonultak be először Gázába, és elfoglalták a terület északi és déli harmadát elválasztó folyosó egy részét. Izrael, miután elzárta az élelmiszer, üzemanyag és humanitárius segélyek szállítását Gáza mintegy 2 millió palesztinjának, azt ígérte, hogy fokozza műveleteit, amíg a Hamász nem bocsátja szabadon az általa fogva tartott 59 túszt – akikről úgy vélik, hogy 35-en halottak – és nem adja fel a terület irányítását. A Trump-kormányzat, amely elismerte a tűzszünet közvetítését, teljes mértékben támogatja Izraelt.

A Hamász korábban közölte, hogy csak akkor engedi el a megmaradt túszokat, ha cserébe tartós tűzszünetet kötnek, és Izrael teljes mértékben kivonul a Gázai övezetből, ahogyan azt abban a tűzszüneti megállapodásban követelik, amelyet még januárban kötöttek az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar több mint egyéves közvetítése után. A terrorszervezet –  amely nem ismeri el Izrael létezését – kijelentette, hogy hajlandó hatalmat adni a Nyugat által támogatott palesztin hatóságnak vagy egy független politikai bizottságnak, de nem teszi le a fegyvert, amíg Izrael nem zárja le évtizedek óta tartó megszállását azok felett a területek felett, amelyeket a palesztinok egy jövőbeli államukhoz szeretnének csatolni.

A szárazföldi harcok megkezdésével egy időben a Gázai övezet déli részéből három rakétát indítottak Izrael központi része felé, ahol a hajnali jemeni támadás után másodszor is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Az egyik rakétát a légelhárítás elfogta, a másik kettő pedig lakatlan területeken zuhant le. A hajnal 4-kor Jemenből indított lövedékeket még az ország légterén kívül megsemmisítették.

Jemenből rakétát indítottak Izrael ellen csütörtök hajnalban négy órakor, az ország középső részén megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Az izraelieket hajnalban újra szirénák ébresztették fel, s az óvóhelyekre vagy otthonuk védett betonszobáiba húzódtak a támadás idejére. Az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint a rakétát még az ország területén kívül elfogták.

Nyugaton Tel-Avivtól Jeruzsálemig, északon a Saron vidéktől Júdea déli részéig az óvóhelyre menekülés közben tizenhárman sérültek meg a helyi mentőszolgálat adatai szerint.

Az Irán támogatását élvező jemeni húszik nyilatkozata szerint a Tel-Aviv közelében fekvő Ben Gurion repülőteret célozták meg két hiperszonikus ballisztikus rakétával, valamint egy amerikai repülőgép-hordozót és annak számos kísérő hajóját a Vörös-tengeren.

Az előző hétvégén az Egyesült Államok több tucat húszi katonai célpontot támadott a levegőből és a tengerről.

Izrael mintegy két hónappal a Hamász palesztin terrorszervezettel megkötött tűzszünet életbe lépése után újra számos célpontot támadott az utóbbi napokban a Gázai övezetben. A húszik válaszul bejelentették, hogy visszatérnek az „aktív tevékenységhez és Gáza és a palesztin nép támogatásához, amíg az agresszió meg nem szűnik”. Később egy rakétát indítottak Jemenből Izrael felé, az ország déli részén található Nebatim katonai támaszpont irányába, amelyet szintén Izrael területén kívül elfogtak.

Az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre szerdán a síita húszi lázadók kezén lévő jemeni főváros, Szanaa területén – közölte az Irán támogatását élvező milícia ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízió.

Három helyi lakos a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a főváros repülőteréhez közeli adzs-Dzsarraf negyedben bombáztak. Anísz al-Aszbáhi, a húszik „egészségügyi minisztériumának” szóvivője szerint találat ért egy épülő félben lévő rendezvényközpontot is al-Tavra körzetben, és kilencen – többségében gyermekek és nők – megsebesültek.

Az al-Maszíra légicsapásokról számolt be a déli Bajda tartomány asz-Szuvaidia körzetéből is. A tartomány arról ismert, hogy a lázadóknak több katonai támaszpontja, valamint fegyverraktára is van ott.

Március 15-én az Egyesült Államok nagyobb méretű légitámadást indított Jemenben a húszik ellenőrzése alatt álló területeken. A hadművelet hivatalos célja az amerikai érdekek védelme és a hajózás szabadságának biztosítása.

„Érkeznek a jelentések, hogy ugyan Irán csökkentette intenzitását, ami a húsziknak nyújtott katonai felszereléseket és az általános támogatást illeti, de még mindig nagy mennyiségű ellátmányt küldenek. Iránnak azonnal fel kell hagynia ezen ellátmányok küldésével. Magukra kell hagyni a húszikat a harcban. Minden esetben veszíteni fognak, de így legalább gyorsan veszítenek. Borzasztó veszteségeket okoztak a húszi barbároknak, és figyeljék csak, hogyan fog ez fokozatosan rosszabbra fordulni – ez nem is tisztességes küzdelem, és sosem lesz az. Teljesen megsemmisülnek” – írta Donald Trump amerikai elnök szerdán Truth Social nevű közösségi oldalán.

Az iráni Forradalmi Gárda ugyanakkor azt állítja, hogy a jemeni lázadók függetlenül ténykednek saját stratégiai, illetve műveleti döntéseket hozva.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Gázai övezetben újraindított izraeli támadások azonnali beszüntetésére és a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel – közölte a főbiztos hivatala kedden.

„Elborzasztanak a tegnap esti izraeli légicsapások és bombázások Gázában, amelyek az övezet egészségügyi minisztériumának közlése szerint több száz halálos áldozatot követeltek. Ez tragédiát tragédiára halmoz” – közölte Türk.

Izrael kedd hajnalban – a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel két hónapja megkötött tűzszünet óta először – légitámadást hajtott végre a Gázai övezetben.

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium által kedden délelőtt közzétett adatok szerint a halálos áldozatok száma már legkevesebb 320, és több százan megsebesültek. Mindazonáltal a palesztin intézmények által az áldozatok számáról közölt adatokat Izrael általában nem tartja hitelesnek.

„Az elmúlt 18 hónap erőszakos eseményei világosan megmutatták, hogy ebből a válságból nincs katonai kiút. Az egyetlen út a politikai rendezés, a nemzetközi joggal összhangban. Ha Izrael még több katonai erőhöz folyamodik, az csak további nyomorúságot fog okozni az amúgy is katasztrofális körülmények között élő palesztin lakosságnak” – jelentette ki Türk.

„A túszokat azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni. Azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni minden önkényesen fogva tartott személyt” – szögezte le Türk.

A főbiztos úgy fogalmazott, hogy a most zajló rémálomnak azonnal véget kell vetni, és felszólította mindazokat, akik befolyással bírnak a térségben, hogy tegyenek meg mindent a béke megteremtése és a civilek további szenvedésének elkerülése érdekében.

Az ENSZ egyik szóvivője Genfben közölte, hogy António Guterres ENSZ-főtitkárt szintén megdöbbentette, hogy kiújultak a harcok az övezetben. „Arra szólít fel, hogy a tűzszünetet tartsák tiszteletben, állítsák helyre az akadálytalan humanitárius segélyezést és feltétel nélkül engedjék szabadon a túszokat” – ismertette az ENSZ-főtitkár álláspontját Rolando Gomez.

A Hamász és más terrorszervezetek 2023. október 7-én összehangolt támadást hajtottak végre Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, ahol 1200 embert meggyilkoltak és több mint 3000 embert megsebesítettek, s emellett 240 embert elhurcoltak. A terrortámadást követően Izrael háborút indított a Gázai övezetben a terroristák ellen, és megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt. A harcoknak az idén januárban életbe lépő tűzszüneti megállapodás vetett véget. A megállapodás értelmében a terroristák palesztin fogvatartottakért cserébe több túszt elengedtek, de 59 embert továbbra is túszként tartanak fogva, akik közül Izrael szerint 34-en már nincsenek életben.