Ezek Oroszország tűzszüneti feltételei

A Bloomberg hírügynökség friss értesülése szerint Vlagyimir Putyin a színfalak mögött közölte az ukrajnai tűzszünet feltételeit az Egyesült Államokkal – nem sokkal azt megelőzően, hogy kedden telefonon egyeztetnek Donald Trump amerikai elnökkel.

A hírügynökségnek egy magas rangú európai tisztviselő, valamint három, Moszkva álláspontját ismerő orosz személy nyilatkozott a részletekről, mindannyian anonim módon beszéltek. Elmondásuk szerint

Oroszország azt követelte a kedden esedékes telefonbeszélgetés előtt, hogy a Donald Trump által javasolt tűzszünet idejére függesszenek fel minden fegyverszállítást Ukrajnának.

A források szerint az orosz elnök közölte: ez az előfeltétele annak, hogy Oroszország aláírja a tűzszüneti megállapodást. A források közül ketten azt is kifejtették: az orosz fél minden fegyverszállítást le akar állítani (ami egy maximalista célként értelmezhető a diplomácia vonatkozásában),

de a minimális célkitűzésük az, hogy az amerikai katonai szállítások megszűnjenek a tűzszünet idejére.

A moszkvai források egyike mindehhez azt is hozzátette, hogy a fegyverszállítások felfüggesztését a végleges békemegállapodás után feloldanák, abban az esetben, ha Ukrajna beleegyezik a hadseregére vonatkozó korlátozásokba.

A magas rangú európai tisztviselő szerint Európa vezetői nagyon vonakodnak azzal kapcsolatban, hogy elfogadják-e ezt a követelést. Meglátásuk szerint ezzel azt kockáztatnák, hogy egy olyan helyzet állna elő, amelyben Oroszország a tűzszünet alatt újra tudna fegyverkezni, de Ukrajnát ebben megakadályoznák – közölte a tisztviselő. A Bloomberg szerint ezt a követelést azonban nemcsak Európa, hanem Ukrajna is nehezen fogadhatja el.

A hírügynökség emlékeztetett arra is: az EU vezetői és az Egyesült Királyság is azon dolgozik, hogy minél hamarabb újabb katonai segélycsomagokat juttassanak el Ukrajnának.

Az orosz elnök egyébként maga is beszélt az előző héten ehhez hasonló feltételekről egy sajtótájékoztatón. Akkor azt mondta: a 30 napos tűzszünet esetén, amely szóba került, Oroszország garanciákat akar arra vonatkozóan, hogy Ukrajna ne mozgósíthasson vagy képezhessen ki további katonákat, illetve ne kapjon újabb fegyverszállítmányokat külföldről.

Miközben Oroszország le akar állítani minden fegyverszállítást Ukrajnának, a minimális cél az, hogy az amerikai segélyek megszűnjenek, írja a lap. A magas rangú európai tisztviselő hozzátette, hogy a háborúpárti Európa rendkívül vonakodik beleegyezni Oroszország azon követelésébe, hogy bármilyen fegyverszünet idején blokkolja a szövetségesei által Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. 

– mondta a tisztviselő.

Putyin korábban kijelentette, hogy elvben támogatja a konfliktus szüneteltetésére vonatkozó amerikai javaslatot, de ragaszkodik ahhoz, hogy a feltételei teljesüljenek ahhoz, hogy Oroszország beleegyezzen a harcok leállításába. 

Az Egyesült Államok és Ukrajna a múlt héten jelentette be a tűzszüneti tervet, miután Szaúd-Arábiában tárgyaltak a képviselőik. A Trump-kormányzat azt is közölte, hogy feloldja a fegyverszállítások és a hírszerzési információk megosztásának nagyjából egy hete tartó tilalmát, amelyet azért rendelt el, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, hogy beleegyezzen a diplomáciai erőfeszítésekbe.

Trump felajánlotta, hogy találkozik Putyinnal annak a törekvésének részeként, hogy véget vessen a három éve tartó orosz–ukrán háborúnak. A tűzszünet lenne az első lépés egy átfogó békemegállapodás felé.

Egy mérvadó amerikai hírportál értesülései szerint az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás megkötése érdekében orosz területként ismerheti el a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet Donald Trump. Amennyiben ez igaznak bizonyul, a lépés jelentős elmozdulást jelentene Washington eddigi külpolitikai irányvonalától. Trump azonban már 2016-os megválasztása előtt beszélt arról, hogy a Krím-félsziget lakosságának véleményét „figyelembe kell venni”, továbbá kanadai források szerint már korábban lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó területi engedményeket tenni Moszkva számára, ha ez az ára a békemegállapodásnak.

Egy amerikai sajtóértesülés szerint mérlegeli annak a lehetőségét Donald Trump amerikai elnök, hogy a tűzszüneti és béketárgyalások részeként elismerheti a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot – írja a Mandiner a Semafor nyomán. A Krím-félszigetet a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintik, Moszkva azonban a Majdan téri forradalmat követően, 2014-ben megszállta és azóta is ellenőrzése alatt tartja.

A 2022-ben Ben Smith, a BuzzFeed News korábbi főszerkesztője és a New York Times korábbi publicistája, valamint névrokona, Justin B. Smith, a Bloomberg médiacsoport egykori tulajdonosa által alapított portál névtelen fehér házi forrásokra hivatkozva ír erről. A források alapján a portál hozzáteszi: Washington az ENSZ-et is hasonló lépésre ösztönözheti a közeli jövőben.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden fognak telefonon beszélni

a rijádi amerikai–ukrán csúcstalálkozón megállapodott, 30 napos tűzszüneti javaslattal kapcsolatban, amelyet a Kreml csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lenne hajlandó elfogadni.

A Krím-félsziget annexióját Moszkva egy 2014. március 16-án megtartott népszavazással igyekezett legitimálni, a voksolás eredményét és legitimitását azonban a nemzetközi közösség idáig nem volt hajlandó elismerni. A Krím orosz területként való elismerése tehát drasztikus változást jelentene az eddigi amerikai állásponthoz képest, ugyanakkor Donald Trump irányvonalától nem lenne idegen lépés. Trump már 2016-os első megválasztása előtt beszélt arról:

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni.”

A Semafor értesüléseivel kapcsolatban a TASZSZ orosz állami hírügynökség megjegyzi, kanadai források alapján korábban már lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó lenne területi engedményeket is tenni, ha ez kell az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás elfogadásához.

Michael Waltz, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Ukrajna számára elképzelhető egy olyan megállapodás, amelyben biztonsági garanciákat kap, de ennek részeként területi veszteségeket is elszenvedhet.

Az ABC Newsnak adott interjújában Waltz rámutatott, hogy egy ilyen egyezség Ukrajna jövőbeli helyzetének biztosítását célozhatja, ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen formában valósulhatnának meg ezek a biztonsági garanciák.

A tanácsadó hangsúlyozta: a Trump-adminisztráció nézőpontja szerint Ukrajna NATO-csatlakozása rendkívül valószínűtlen, és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei szempontjából sem elsődleges cél, hogy az ukrán hadsereg minden orosz erőt kiszorítson az országból.

Waltz bírálta a Biden-kormányzat Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját, amely szerinte elhúzódó konfliktushoz vezetett volna, és fokozta volna a világháborús veszélyt.